Oktatnia és publikálnia is kellett volna Karácsonynak angolul
Reagált a Magyar Nemzet megkeresésére a főpolgármester nyelvvizsgája ügyében a Budapesti Corvinus Egyetem.
2021. június 10. 16:07

Reagált lapunk megkeresésére Karácsony Gergely nyelvvizsgája ügyében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Az intézmény megerősítette, hogy a tanársegédi munkakör betöltéséhez államilag elismert nyelvvizsga kellett volna, adjunktusként pedig az akkori szabályok szerint még oktatnia és publikálnia is kellett volna idegen nyelven a főpolgármesternek.

Hatósági ellenőrzés keretében már az Oktatási Hivatal is vizsgálódik azzal kapcsolatban, hogy nyelvvizsga bizonyítvány hiányában miként dolgozhatott Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 2004 és 2012 között tanársegédként, majd adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) – írta meg lapunk néhány napja. A baloldali politikus oktatói pályafutásának jogszerűsége azután merült fel, hogy a Magyar Nemzet birtokába került egyetemi szabályzat tanúsága szerint Karácsony nem felelt meg maradéktalanul a Corvinuson betöltött pozíciók szakmai kritériumainak.

A főpolgármester mélyen hallgat, és továbbra sem válaszol lapunk megkeresésére, pedig tegnap ismét kérdésekkel fordultunk hozzá, hogy megtudjuk, miből gondolja, hogy az úgynevezett lektorátusi igazolása megfelelt a tanársegédi állás betöltéséhez szükséges kritériumoknak.

Megírtuk, a főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában bizonygatta, hogy igenis van nyelvvizsgája, sőt nem sokkal később a Facebook-oldalán közzétette a bizonyítványszerzés dátumát. A dátumból azonban egyértelműen kiderül, hogy a politikus csak az ELTE-n tett lektorátusi vizsgájával villog, ami köztudottan nem államilag akkreditált vizsgabizonyítvány, sőt, szakértőktől úgy tudjuk, egyébként sem felel meg a középfokú szintnek.

Az Oktatási Hivatal után azonban most a BCE is reagált lapunknak az ügyben.

Az egyetem elküldte a Magyar Nemzetnek a Karácsony alkalmazása idején hatályos foglalkoztatási szabályzatot, amely bizonyítja, hogy megfelelő nyelvtudás nélkül aligha tölthette volna be az adott munkaköröket a főpolgármester.

A 2001. május 24-től 2008. január 1-ig hatályos egyetemi foglalkoztatási szabályzat szerint Karácsony Gergelynek valóban rendelkeznie kellett volna legalább egy „C” típusú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű államilag elismert oklevéllel a tanársegédi munkájához, amelyet 2004 és 2008 között vállalt a Corvinus politikatudományi tanszékén. Aszabályzat szerint ekkoriban az adjunktusi feladatok ellátását még egy második idegen nyelv szaknyelvi és előadói szintű ismeretéhez is kötötték, ám Karácsony szerencséjére ez utóbbi feltétel kikerült a szabályzat következő, 2008. január 1-től hatályos verziójából. Mint ismert, ő 2008 és 2012 között volt adjunktus az intézményben.

Csakhogy a képlet még így is hibádzik, mert bár ebben az időszakban elegendő volt egy idegen nyelv ismerete, abból kimondottan biztos tudást vártak el: a szabályzat szerint az adott idegen nyelven oktatni is tudni kellett, sőt az elvárások között az idegen nyelven végzett publikációs tevékenység is szerepelt.

Márpedig videófelvételekis bizonyítják, hogy a főpolgármester tudása ezt a szintet nem éri el. Túl azon, hogy a mai napig rendre menekülőre fogja, ha angol nyelven kérdezősködő újságírók közelítenek felé, a nemzetközi sajtóeseményeken is rendszeresen tolmácsra van szüksége.

Megírtuk, Karácsony Gergely 2000-ben az ELTE-n szerzett lektorátusi nyelvvizsgát, ami a diplomája megszerzéséhez az akkori szabályok szerint ugyan elegendő volt, ám az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztálya kimondja: az egyetemi lektorátusi vizsgák soha nem számítottak állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának.

Az ELTE egyébként nem is volt hajlandó megmutatni a baloldali politikus nyelvtudását igazoló okiratot vagy igazolást: adatigénylésünkre közölték, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, még akkor se, ha főpolgármesterről van szó.

Mint ismeretes, a Karácsony nyelvtudása körüli botrány azután pattant ki, hogy a főpolgármester a The Economist brit lapnak adott interjújávalkomoly belpolitikai botrányt kavart. Karácsony a miniszterelnök testalkatán gúnyolódott, ami miatt bocsánatot kellett kérnie Orbán Viktortól.

Karácsony először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van. „A miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az enyém, legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül” – írta a posztjában. Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány. „Egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát szereztem 2000-ben az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, akkor az volt a diploma feltétele” – árulta el a Telexnek adott interjújában.

Az elmúlt hetekben a főpolgármester már-már szürreális magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően.

Előbb egy merőben új fogalmat használva közölte, hogy „hiperpasszív” az angoltudása. „Megválasztásom után vállalok egy angol nyelvű nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyiken például bejelentem, hogy a Fudan Egyetem nem fog megépülni. Vadul nem kell tanulnom, de próbálom majd kicsit felfrissíteni, nekem egy ilyen hiperpasszív angoltudásom van, most egy kicsit aktivizálom” – fogalmazott Karácsony az ATV stúdiójában, ahol azt is hozzátette: „a bulvárlapokat kevésbé értem, mint a tudományos folyóiratokat.”

Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg: „egyetemista koromban, fiatal kutatóként speciális angolt beszéltem.” Ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette: „Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetettiskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés, kompenzáltam.”

Mi várhat Karácsonyra, ha nem tesz eleget a bírósági ítéletnek?

– Magyarországon is, mint más jogállamokban a jogerős ítéletek mindenkire nézve kötelezőek és a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott külön döntésének hiányában mindenkivel szemben végrehajthatóak – válaszolta Ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász a Magyar Nemzet megkeresésére.

A Századvég jogi szakértője hozzátette: a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett, illetve adós teljesítse a kötelezettségét.

Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó intézkedése alapján – a rendőrség végzi el.

– A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek – zárta gondolatait ifj. Lomnici Zoltán.

Mint ismert, a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében Karácsony Gergely jogsértést követett el, amikor választási kampányában Tiborcz István nevének jogosulatlan felhasználásával, a „Tiborcz-adó” kifejezést használta, amiért 500 ezer forint kártérítést kell fizetnie, valamint minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell. A bíróság a jogerős döntés indoklásában kifejtette: Budapest regnáló főpolgármesterének új adónemmel kapcsolatos névválasztását magyarázó közlései alapján egyértelmű, hogy Karácsony választási esélyeinek javítása, azaz politikai haszonszerzés érdekében, Tiborcz Istvánnal szembeni vélt negatív társadalmi értékítéletet kiaknázandó nevezte el az új adónemet éppen róla.

Karácsony Gergely kedden Facebook-oldalán azt írta: „a miniszterelnök vejének a saját neve kapcsán indított perről sem sikerült igazat mondania, hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett másodfokon, mi megyünk tovább, már készül a beadványunk a Kúriára. Ja, és Tiborcz István a másodfokú döntés szerint is közszereplő”.


 
magyarnemzet.hu
  • A központi Soros-szervezet szorgalmazta a pedofiltörvény átcímkézését
    A Soros-hálózat hatékonyságát meglehetősen jól szemlélteti, hogy a pedofiltörvénnyel összefüggésben milyen gyorsan aktivizálódott, miként alakította a globális lapokban megjelenő írásokat, véleményeket, illetve az, hogy néhány óra alatt képes volt homofóbtörvénnyé címkézni a magyar jogszabályt.
  • Gulyás: 5,5 millió beoltottnál eldobhatjuk a maszkot
    Megszűnik a kötelező maszkhasználat 5,5 millió koronavírus ellen beoltott ember elérése esetén - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
  • Orbán Viktor: Ez egy gyermek- és szülővédelmi törvény
    Az új magyar szabályozás arról szól, hogy a gyermek hogyan és miképpen ismerkedik meg a szexualitás egyébként nehéz és bonyolult kérdéskörével, ennek eldöntése kizárólag a szülő dolga; ez egy gyermek- és szülővédelmi törvény - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozását megelőzően.
MTI Hírfelhasználó