Kispestre száműzte Szent Istvánt a főpolgármester
Egyszemélyi döntés a Fővárosi Közgyűlés felett átnyúlva
Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként Kispestre száműzte az államalapító eredetileg Szent István parkba tervezett szobrát. A június 14-i főpolgármesteri határozattal végérvényesen a XIX. kerületbe került a szent király bronzba öntött alakja, miközben a róla elnevezett XIII. kerületi parkban semmi sem utal rá.
2021. június 17. 15:45

Karácsony Gergely főpolgármester a veszélyhelyzet adta felhatalmazással élve egy személyben úgy döntött, hogy nem az eredetileg tervezett helyszínen, a XIII. kerületi Szent István parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel az államalapító király szobrát – hívta fel a figyelmet a Pestbuda.hu.

Harmath István szobrászművész alkotását a XIX. kerületi Templom téren a Nagyboldogasszony-templom főbejáratának tengelyébe akarták elhelyezni. A helyszín felmérésekor azonban a szobrászművész egy új helyszínre tett javaslatot: a templom főbejáratától délnyugatra eső kisebb zöldszigetre javasolta felállítani alkotását. Döntését elfogadták, a Budapest Galéria állásfoglalásában jelezte, hogy a zöldterületen a turista-jelzőtáblát, a villanyoszlopot és a tűzcsapot át kell helyezni, valamint a zöldterületet rendezni kell, hogy méltó legyen az alkotáshoz és az államalapító emlékéhez.

A Magyar Nemzet korábban már megírta, a Szent István-szobor felállításáról az államalapítóról elnevezett XIII. kerületi, Duna-parti közparkban még 2017 januárjában döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István vezette főváros úgy határozott, hogy a parkban elbontják Lukács György kommunista politikusnak, a Tanácsköztársaság népbiztosának a szobrát, és az egykori szobor helyéhez közel a Szent István királyt ábrázoló köztéri alkotást állítanak fel.

A döntés ellen a baloldal – közte Karácsony Gergely és pártja, a Párbeszéd – egy emberként tiltakozott, mivel szerintük Lukács a magyar és a nemzetközi filozófiatörténet nagy alakja.

A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria és a fővárosi önkormányzat nyílt, országos pályázatán választották ki Harmath István szobrászművész alkotását, amely az államalapító királyt ábrázolja, és 2019-ben a főváros engedélyt is adott a szobor felállítására.

A bronzszobor elhelyezésével kapcsolatos munkálatok a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2019 őszén, az önkormányzati választásokat ­megelőzően megkezdődtek a Szent István parkban, de az előkészületeket a frissen megválasztott, már balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés egyik első döntéseként azonnal felfüggesztette. Karácsony Gergely főpolgármester az előterjesztésében akkor arra hivatkozott, hogy a helyi „civilek” kezdeményezték: vizsgálja felül a szobor tervezett helyét.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „A vita nem arról szól, hogy lesz-e Szent István-szobor a Szent István parkban, hanem arról, hogy hogyan tudjuk összeegyeztetni az emlékezetpolitikai és a parkhasználók által megfogalmazott szempontokat.”

Eredeti helyén ilyen lett volna az államalapító szobra

A főváros egyeztetést kezdeményezett a füves területet a szent király szobrától féltő XIII. kerületi civil szervezetekkel, közben a Budapest Galéria pedig új szakvéleményt készített, és a parkon belül egy új helyszínre tettek javaslatot. „Az óraparcellának nevezett területen Szent István szobra sem a többi képzőművészeti alkotást nem zavarná, sem a füves részből nem venne el” – mutatott rá akkori állásfoglalásában a Budapest Galéria.

Ennek ellenére 2020 szeptemberé­ben végül mégis olyan előterjesztés került a fővárosi képviselők elé, amely már teljesen új helyszínt, a baloldali vezetésű XIX. kerület Templom terét jelöli ki a Szent István-szobor felállítására.

Dódity Gabriella, a kispesti Fidesz–KDNP frakcióvezetője lapunknak akkor úgy reagált: „elfogadhatatlan a főpolgármester bénázása, hogy kitiltja az államalapító szobrát a Szent István parkból. Egyértelműen ott lenne a helye. Ráadásul Kispesten már található egy mellszobor, amelyet elhanyagolt a baloldali városvezetés”.

Hosszas közgyűlési vita után ezt a javaslatot a képviselők elutasították, azzal, hogy a következő közgyűlésen újra megtárgyalják a szobor elhelyezését. Ehhez képest csak 2021 júniusában került újra napirendre a téma, a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy a Kispesten, a Templom téren állítják fel Harmath István szobrászművész alkotását.

----------------------------

Felségárulás

Karácsony Gergely felségárulást követett el: hajléktalanná tette Szent István királyt. Gyáva, gyengekezű zsarnokokra jellemző, alattomos húzással száműzte a főváros szívéből első szent királyunk szobrát, amelyet „vakmerően” a róla elnevezett parkba terveztek elhelyezni még Tarlós István idején – igaz, ott manapság is egészen más szellemiség uralkodik, mégpedig Lukács Györgyé és társaié.

Karácsony Gergely hazudott, mert 2019-ben azt ígérte, hogy lesz „társadalmi” és „emlékezetpolitikai” vita a szoborról, mindenki nyugodjon meg, hisz megtalálják a méltó helyét. Meg is találta egy külváros közparkjában, ugyanis a főpolgármester júniusban, a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy Kispesten, a Templom téren állítják fel a szobrot.

Magyarán egy olyan helyen, amelyik semmilyen módon nem kötődik Szent Istvánhoz, sem a kultuszához. Vajon hány érmét dobatott fel a külvárosi, balliberális polgármesterekkel, hogy eldöntsék, végül melyikük nyeli le a királyi békát? Elképzelem, hogy milyen kultikus hely alakul ki a király egész alakos bronzszobra körül Gajda Péter fehér poros kerületében: szipusok alszanak alatta, de talán a szobor jámbor szentként felébred és betakarja a bikarúgásban szenvedőket, csak nehogy felsértse a talpát a szanaszét heverő „tüskékben”. Észrevétlen és jelentéktelen marad, ez is a cél.

Mert nehogy azt higgyük, hogy „csak” egy szoborról van szó. Karácsony ezzel a gesztusával azt is elutasítja, amit a szobor jelképez. Szent István Közép-Európában példátlan módon megvédte országa függetlenségét, önállóságát, egyenrangú félként lépett be a korabeli Európa keresztény közösségébe. A jó politikusok az ő útját követik. Az őt száműzők mindenkor a birodalmi törekvések oldalán állnak.

Karácsonyék a Szent István intelmeiből csak egyetlenegy agyonidézett gondolatot képesek felmutatni – pedig ha már unos-untalan idézi, végre önmagára is alkalmazhatná, mert az „egynyelvű” politikus is gyenge és esendő –, de nem ártana, hogyha az őseink követéséről szóló fejezetben leírtak szerint gondolkodnának: „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.”

Karácsony Gergely gyáva ahhoz, hogy nyíltan kimondja: nem vállal közösséget Szent Istvánnal, a magyar államiság, a keresztény Magyarország eszméjével, nem építi, hanem rombolja azokat az alapokat, amelyekre a szent király az országát helyezte. Alattomban üzen hadat a nemzeti világképnek, de az nem fáj neki, hogy a „talpnyalástól elgörbült hátú” Lukács Györgynek örök helye van az említett parkban. Nem bánja, hisz Karácsony Gergely Lukács György országának az állampolgára, és ez utóbbiról érdemes Faludy György versét idézni: „te vagy az intellektus inkarnációja / az értelmiség atyja, ki fülébe / pufajkákat tömött, nehogy Sztálin / mészárlásainak hírét vehesse; / a nagy tudós s egyetlen exportcikkünk / nyugat felé, a pulykákon kívül.”

Mindezek után nem lepődnék meg, hogyha a Szent István parkot I. István parkra neveznék át, majd ezen felbuzdulva az I-est is eltüntetnék a neve elől, mert az is úri huncutság. Példátlan és gyomorforgató, hogy a magyar nemzet fővárosának polgármestere az államalapító királyunkat semmibe veszi, és magasról tesz az általa megtestesített eszményekre. Nem kellene ezt tűrnünk, nem kellene ezt elfogadnunk, mert Karácsony Gergely nem tagadhatja meg e város ezeréves múltját, nem öltöztetheti kedvére vörös rongyokba.

Döntsük el végre, hogy Szent István országában vagy Lukács György alvilágában akarunk élni a következő ezer évben!

Pataki Tamás

MNO - Pestbuda.hu
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó