Áder: a történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van
A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát - jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton.
2021. június 19. 15:23

Áder János ünnepi beszédében felidézte: a fejedelem gyermekként élte meg Magyarország felszabadulását a török elnyomás alól, de már fiatalként megtapasztalta, hogy Magyarország nem lett szabad, hiszen nem felszabadított országként, hanem leigázottként, alattvalóként tekintett rá a Habsburg Birodalom.

A köztársasági elnök rámutatott: II. Rákóczi Ferenc okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait, s hirdette, "nincs törvényes hatalom szabadság nélkül", s ezért - nem hatalomvágyból, hanem szabadságot akarva - indult harcba, mert tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell.

Elmondta: a fejedelem olyan családba született, amelynek tagjai példát mutattak a közösségért viselt felelősségből, őt magát pedig a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás tette történelemformáló hőssé, az, hogy a népek és a lelkiismeret szabadságát választotta.

"Okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait. Szabadságot akart és tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell" - hangsúlyozta Áder János, leszögezve: II. Rákóczi Ferenc olyan államférfi volt, aki nemzete önállóságáért vívott harcával ma is példaként állhat Európa népei előtt.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi Várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. MTI/Bruzák Noémi

A köztársasági elnök a Rákóczi-kastély felújításával összefüggésben rávilágított: sok-sok egyeztetésből és határokon átívelő munkából magyarok és szlovákok együtt alkottak újra valamit, s most közös felelősségük lesz, hogy a kastély betölthesse hivatását, hogy "olyan hely legyen, ahol összeér múlt és jelen".

Zuzana Caputová beszédében kiemelte: azonfelül, hogy egy nagy építészeti és történelmi értékű épületet sikerült felújítani, az újjászületett Rákóczi-kastély egy nagy értékű jelkép is, annak jelképe, hogy a több száz éven át tartó közös múltnak "nem elválasztania, hanem ellenkezőleg - az Európai Unió szomszédos tagországaiként - össze kell kötnie bennünket". A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy "közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk".

Áder János köztársasági elnök (b) és Zuzana Caputová szlovák államfő valamint párja, Juraj Rizman (j) a magyar állami támogatással felújított Rákóczi Várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. MTI/Bruzák Noémi

A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának - II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének - helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő. A restaurálás a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak. Az ünnepélyes - kulturális műsorral színesített - átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.

Régi fényében pompázik a borsi Rákóczi-kastély

Ma adja át Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök a felújított borsi Rákóczi-kastélyt, amelyet a határon túli magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb felújításának nevezett közleményében a Teleki László Alapítvány. Diószegi László, az alapítvány igazgatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a kastély felújítása már a rendszerváltás után, az 1990-es évektől kezdve többször megkezdődött, ám anyagi és egyéb okok miatt mindannyiszor leállt.

Végül 2013-ban Áder János köztársasági elnök megállapodott akkori szlovák partnerével, Ivan Gašparovič államfővel, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában – magyarázta az alapítvány igazgatója.
A munkálatokat egyébként 2018-ban kezdték meg, a Teleki László Alapítvány és Borsi község önkormányzata által e célra alapított, szlovákiai bejegyzésű II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet vett részt a felújításban. A munkálatok, amelyek Magyarország kormánya támogatásából valósultak meg, hárommilliárd forintba kerültek.

A borsi Rákóczi-kastély Forrás: Teleki László Alapítvány

Diószegi László elmondta azt is: a felújítás igazi turizmusfejlesztő attrakció, és reméli, hogy Borsi felkerül a turizmus térképére, megnövelve a zempléni ­régió vonzerejét mind a magyarországi, mind a szlovákiai turisták köré­ben. Az épületben állandó kiállítás, szálloda, étterem és más turisztikai látványosságok mellett szabadulószoba, virtuálisvalóság-szoba és körpanoráma-vetítő is helyet kapott.
A kastély az 1563 és 1638 közötti időszakban épült, itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc. Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, addig a kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított meghittebb atmoszférája miatt. Az épület máig a fejedelmet tisztelő közép-európaiak zarándokhelye.

1906-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc hamvai hazakerültek Törökországból, az útvonal mentén élők Orsovától Kassáig mindenhol őrtüzeket nyújtottak a fejedelem tiszteletére. Ezt a gesztust most is meg akarják idézni a szervezők – olvasható a kastély Facebook-oldalán. A kastély átadása egyébként kultúrdiplomáciai szempontból is jelentősnek számít.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk megkeresésére tudatta: a szomszédos országokat fókuszba helyező magyar külpolitika számára prioritás, hogy közös sikertörténetek alapozzák meg az erős, közös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat. Ilyen közös sikerek a két ország közötti infrastrukturális beruházások mellett a határ menti régiók gazdasági és turisztikai együttműködése is. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyarságnak kiemelten fontos történelmi emlékek megőrzése érdekében tett lépések nemcsak nekünk fontosak, de a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése szempontjából is.

Forrás: Teleki László Alapítvány

II. Rá­kóczi Ferenc fejedelemnek ráadásul kiemelt helye van a magyarok szabadságharcának történelmében, így szülőhelyének felújítása különös jelentőséggel bír. A tárca kiemelte, hogy a felújított borsi Rákóczi-kastély átadásával a helyszín bekapcsolódik a határ menti turisztikai látványosságok körébe, erősítve ezzel kulturális és idegenforgalmi szempontból az országaink közötti kapcsolatot. A kulturális szempontból egymáshoz nagyon közel álló magyarok és szlovákok számára számos történelmi személyiség, történelmi épület és hely hasonlóan fontos kulturális szerepet tölt be – fogalmazott a tárca, hozzátéve: a minisztérium szerint a kölcsönös megértést és a kapcsolatok erősítését hozza magával az effajta kapcsolódási pontok azonosítása és beemelése a kulturális diplomácia célkitűzései közé.
Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: 2010 után a magyar kormány komoly stratégiai és gazdasági partnerséget alakított ki Pozsonnyal, ennek köszönhető az is, hogy a kultúrdiplomáciában is számos közös projektet valósít meg a két ország. Az elemző hozzátette: a közeljövőben minden bizonnyal még több hasonló közös projektre számíthatunk.

MTI - MNO
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó