Óvodaprogram a Kárpát-medencében – sziklára épített várak
Mint minden emberi erőforrásfejlesztés, közös felelősség. Nemcsak a szülőké és nagyszülőké vagy az óvónőké, hanem az egész közösség feladata, hogy saját maga határozza meg, hogyan őrízheti meg azt a kultúrát, amelyet őseitől kapott. Ebben az óvodai nevelés alapvető kérdés.
2021. június 22. 08:54

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos beszédet mond a helyi református egyházközség felújított óvodájának átadásán a felvidéki Hanván 2021. június 18-án. Az óvoda felújítását mintegy 95 millió forinttal segítette a magyar kormány. A közel 400 négyzetméteres épület egy óvodai csoportnak, 19 magyar gyereknek tud kiemelkedő színvonalú oktatási lehetőséget biztosítani. MTI/Vajda János

Az óvodaprogram a magyar közösségek erősítésén túl a közép-európai együttműködést is segíti – jelentette ki a felvidéki Hanván Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Őt kérdezte a Gondola.

– Miniszteri biztos úr, Ön adta át a hanvai Református Egyházközségnek a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvodáját. Mennyire erősíti meg ottani magyarjainkat az asszimiláció ellen az óvoda?

– A Felvidék rendkívül tagolt, mást jelent az óvodaprogram Pozsony mellett, és mást a Bodrogközben. A tagoltság nemcsak nyugatról-keletre, tehát a gazdagabbtól a szegényebb térségek felé jellemző, hanem észak-dél irányban egyaránt, mivel a történelmi kistérségek eltérő öntudata nagyon színessé teszik azt a magyar világot. A benesi dekrétumok máig ható negatív következményei mellé, az évekkel ezelőtt lezajlott közigazgatási átalakítás (amely a gyakorlatban kizárja, hogy magyar többségű megye alakulhasson ki), mind-mind mélyítik a felvidéki szakadékokat. Ehhez társul a politikai megosztottság, amelynek kálváriája odáig jutott, hogy az alacsony magyar részvételi adatok mellett, megnőtt a szlovák pártokra leadott magyar szavazatok száma. A Kárpát-medencei Óvodaprogram kezdettől fogva túl kívánt lépni és mutatni ezen a megosztottságon, feltételezve, hogy egy ilyen „gyermekprogram” közelebb tereli egymáshoz a hétköznapokban vitatkozó oldalakat. Ez a számításunk a Felvidéken is bejött, hiszen kiemelhető volt a szembenállás kontextusából. A helyi közösségeket vitalizálta a program, közel 200 helyszínen hosszú távon nyújtottunk segítséget, hogy a gazdag mesevilágunkon keresztül, a magyar szó és kultúra megerősödjön.

– A program keretében, az egész Kárpát-medencét tekintve, 179 új intézmény építését, illetve 713 intézmény felújítását vállalták. Ezen belül a Felvidéken 33 új óvoda és bölcsőde épült vagy épül, illetve 162-őt újítottak fel vagy fognak felújítani. Ennek hírét hogyan juttatják el a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig elterülő térségben élő magyarjainkhoz?

– Jó a sajtója a programnak. Nemcsak a határokon átívelő magyar-magyar összefogás híre miatt, és nemcsak a magyar média világban. A kezdeti, többség részéről megfogalmazott bizalmatlanságot, felváltotta az elfogadó támogatás, és ahogy megépültek az óvodák-bölcsődék, kézzel fogható valósággá vált az adott közösség gyarapodása, nemcsak a magyaré, hanem a többségé is. Bizonyos vagyok abban, hogy a szlovák kormány részéről egyre többször elhangzó, saját óvodaprogram vagy a román bölcsődeépítési szándékok, összefüggésben vannak a magyar óvodaprogram eredményeivel.
Természetesen igyekszünk használni a népszerű csatornákat, és hálózatba szerveznénk a megújult intézményeket.

– A magyar program Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. Négy ütemben, 61 milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert Kárpát-medence-szerte. Az érintett térségek magyarjaitól milyen visszajelzések érkeznek?

– Ahogy az egyik Királyhágó-melléki református lelkész fogalmazott: örömprogrammá fejlődött az óvoda-bölcsődék építése. A közel ezer helyszínen megvalósuló fejlesztések mellett, ovi-sportpályák, közel 1500 játéksarok, képzések sorozata erősíti az eredményeket.
Nehéz röviden megfogalmazni, mit jelentenek ezek az intézmények? A nagyvárosok panel rengetegében egy magyar szigetet Révkomáromtól Brassóig, a már említett, hétszáz lelkes Hanván az elődök által épített református iskola visszavásárlását és óvodává építését. Kárpátalján, a nyelvhatárokon újjászervezett csoportokban, az újra megjelenő magyar szót. A nagyváradi református püspökség udvarában, a bölcsődébe hordott gyermekek élettel töltik meg a hivatali napokat. Csíkszeredában a Makovecz-templom tekint az épülő, 200 gyermeket befogadó katolikus intézményre. A példák özönét folytathatnánk.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos beszédet mond a helyi református egyházközség felújított óvodájának átadásán a felvidéki Hanván.
 
Talán a legfontosabb, hogy öntudatban erősítsük meg honfitársainkat. Megerősítjük azt a tényt, hogy manapság nemcsak jó magyarnak lenni a Kárpát-medencében, hanem megéri magyarnak maradni. Egyúttal a Szent István-i állameszme 21. századi olvasatát juttatjuk el a velünk élő népek felé: csak együtt tudjuk belakni ezt a páratlan földrajzi, geopolitikai térséget azáltal, hogy a közös érdekek az együttműködésre sarkallnak.

– A nem külföldi tőzsdejövedelmekből pénzelt, hanem a hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy ezek az intézmények revitalizálják a helyi magyar közösségeket?

– Sziklára épített házak ezek az intézmények, de mégiscsak falak. Apáczairól jegyezték föl, hogy a sokadik erdélyi tatárdúlás idején, a hadakozni kívánó tanítványok előtt ezzel a mondattal zárta be az ajtót: ami odakint történik, az a jelen, ami idebent, az a jövő. Tehát a jövő kérdése ezután dől el, képesek vagyunk-e olyan minőségű, nemzeti-keresztény alapokon álló óvodapedagógiai programot végrehajtani, amely nemcsak a megmaradás, hanem a gyarapodás garanciája? Az óvodák világában nincs fontos és kevésbé fontos helyszín, minden gyermek számít, a vegyes házasságokban születettek éppúgy, mint a vegytisztán, a többségi családok magyar óvodába íratott gyermekei is, hiszen ez a jelenség több helyütt megjelent. Ahogy a megépült épületek jelképezik, úgy a további működés kulcsa a minőség megőrzése. Mint minden emberi erőforrásfejlesztés, közös felelősség. Nemcsak a szülőké és nagyszülőké vagy az óvónőké, hanem az egész közösség feladata, hogy saját maga határozza meg, hogyan őrízheti meg azt a kultúrát, amelyet őseitől kapott. Ebben az óvodai nevelés alapvető kérdés. Szerencsések vagyunk mi magyarok, mert rendkívül gazdag az a hagyomány, amelyre épül az óvodai nevelés: a népmeséktől a néptáncokig, a szókimondó gyermekjátékoktól a bibliai szituációs foglalkozásokig.

A települési kisbusz a felvidéki Kaposkelecsényben 2021. június 18-án. Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával óvodai játszóteret, a helyi tájházat, valamint egy kisbuszt adtak át a településen. MTI/Balázs Attila

A Trianon óta eltelt 101 év utolsó tizenegy esztendeje, benne az óvodaprogrammal, a legtermékenyebb időszaka a nemzetpolitikánknak. Nemcsak maradandó nyomot hagy maga után, hanem a bennünket ezeregyszáz éve megtartó alapértékeket is megerősíti. Ez nagyjából az Isten, Haza és Család hármasa. Megtiszteltetés szolgálni ebben az átalakuló világban a magyar megmaradást.

Molnár Pál
 

gondola
MTI Hírfelhasználó