Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, Szent II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter bíboros nemzeti szentéllyé nyilvánította.

A miniszter úgy fogalmazott, az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.

A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására készítőik mindig különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést Nagy István.

A miniszter abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb – hangsúlyozta.

A Magyar Értéktár bővítéséről a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, V. Németh Zsolt szólt a sajtótájékoztatón. A Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.

A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. A kiválasztás fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak, tette hozzá.