Gazdasági felzárkózás a fejlett európai országokhoz
2021. július 9. 23:51

Trianon után Magyarország, Ausztriát megelőzve, húsz év alatt gazdaságilag gyakorlatilag felzárkózott a fejlett nyugat-európai országokhoz. Ma, harminc évvel a rendszerváltoztatás után még mindig nem sikerült a gazdasági felzárkózás. Tudjuk (Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze; Magyarország kirablásának megszervezése), hogy Magyarország a rendszerváltoztatás után a második Trianonját szenvedte el. A lemaradásunk okait és a magyarázatát ismerjük, de a felemelkedés receptjét még mindig nem. Dr. Anisits Ferenc mérnököt hívtam meg beszélgetésre, aki különböző európai országban élt, dolgozott és szívén viseli hazájának boldogulását.

– Mérnök úr, miben látja Magyarország gyors gazdasági talpra állás sikerének titkát Trianon után? Ön már Németországban élt 1965-ben, az úgynevezett „gazdasági csoda“ korszakában. Mi volt a második világháborúban lerombolt német gazdaság gyors felemelkedésének titka rövid 20 év alatt?

– Valóban nincs értelme folytonosan a „visszapillantó tükörbe“ tekinteni, ha előre akarunk haladni. Aki egy helyben topog, annak nem nő fű a lába alatt. Másrészt talán tanulhatunk valamit mindig a múltból.

Az első kérdésére a válaszom, hogy Trianon után a gazdasági versenyt nem startlyukakból kezdtük el. A vállalkozási szellem már a 19 században rendkívül élénk volt és a trianoni katasztrófa után szinte töretlen maradt. Például említem a vasöntő Ganz Ábrahám örökségét a Ganz és Társa Danubius (1929) a konzervgyártó Weiss Manfréd (Acél- és Fémművek), a gépjavító Láng László (Láng Gépgyár), a gyógyszerész Richter Gedeon (Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.), Aschner Lipót (Tungsram).

Láng László

A múlt évszázad első harmadában a Ganz, MÁVAG, a Chinoin, Tungsram és több más magyar vállalat (multik) sikerei a kor legkiválóbb tudósaival (Bláthy Ottó, Bánki Donát, Zipernovszky Károly, Kandó Kálmán, Bay Zoltán, Zemplén Géza, Szent- Györgyi Albert, Jendrassik György) kialakított együttműködésre épültek.

A Trianon utáni korszak gazdasági sikerének másik oszlopa az oktatási rendszer, amely alapjait Eötvös József (1867-1871) teremtette meg, és Klebersberg Kunó (1917-1931) tökéletesítette. Az akkori oktatási rendszerben nőtt fel az a világhírű tudós nemzedék, amelyben Szilárd Leó, Teller Ede, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Jendrassik György, Bay Zoltán nevelkedett. Hasonló eredményességgel nem dicsekedhet az elmúlt hetven év oktatási rendszere.

A Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) Max Grundig, Siemens, Bosch, Thyssen, Daimler Benz, BMW, VW s a többi, az újraépítés után gazdasági erőre kaptak.

Az oktatási rendszerben is érvényesült a folytonosság. A Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) ezzel szemben végbement a kíméletlen szovjetizálás, amely a magyaréhoz hasonló törést okozott a fejlődésben. Az újraegyesítés után harminc évvel, több mint két billió euró szolidaritási adótámogatás ellenére, máig sem sikerült a gazdasági felzárkózás a nyugati országrészhez.

– A fejtegetéséből azt következtetem, hogy a gazdasági felzárkózás sikere nem csak anyagi források kérdése, hanem sok más tényezőktől is függő folyamat. Melyek a felzárkózási folyamat fékező tényezői?

– Ez valóban így van. Megkísérlem legalább a legfontosabbakat bővebb magyarázattal felvezetni. A gazdaságilag fejlett és dinamikusan fejlődő országok legfontosabb meghatározója a modern tudományos rendszer három alapfunkcióval: a tudás létrehozása (kutatóintézmények), a tudás átadása(oktatási és képzési alap-, közép- és főiskolák) és a tudás hasznosítására irányuló széleskörű elterjesztésea gazdaságban. További jelentős tényező a tudományos akadémiák szerepvállalása mint tudományszervező-irányító, az innováció-orientáltságú kis- és középvállalkozások, az attraktív beruházási környezet és az állam. Az államnak mint „rendező kéznek“ a fő feladata az gazdaság helytállását biztosítani a nemzetközi versenyben a technológiai innováció és a modernizáció útján. A japán MITI (Ministry of International Trade and Industry) minisztériuma a történelmi „Japán Rt.“ építészeként vonult be a históriába, és szolgál máig mintaként más feltörekvő államok számára.

Az oktatási rendszerünk egyes területei a szocialista múlt ránk hagyott öröksége. A szovjet mintájú, 1948-ban bevezetett nyolc általános iskola az ötös érdemjeggyel és a kutató intézmények leválasztása az egyetemekről máig fennmaradt. A nyolc általános rendszer növeli a gyenge tanulók lemorzsolódását és a tehetségesek alulképzését. Minél később következik be a gyenge tanulók kudarca (osztályismétlés, lemorzsolódás következtében), annál kilátástalanabbá válik a jövőjük. A régi, a négy elemi után történő szelekció (nem kirekesztés) és a tanulók képességüknek megfelelő oktatási ágazati (gimnázium, polgári, politechnikum s a többi.) szétválasztása, világszerte elterjedt és bevált gyakorlat. A hazai rendszer problémája az, hogy az általános iskola szándékolt alacsony tanulmányi követelményei a középiskolákban, gimnáziumokban is automatikusan színvonalsüllyedéshez vezet. A felkészültségi hiányosságok megmutatkoznak az egyetemi felvételt nyert hallgatók többségében. Az érettségi középszintű és emeltszintű fokozatokra felosztása (hungarikum) az elfuserált oktatási rendszer kudarcának őszinte beismerése.

– De ott vannak egyetemeink!

– A nemzetközi rangsorban vezető egyetemek az oktatás mellett szakmailag kompetens alkalmazott kutatási intézményekkel rendelkeznek.

 

Egyetem

Ez egyrészt biztosítja az oktatók tudásának folyamatos felfrissítését és a hallgatók felkészítését tudományos kutatói munkára. Másrészt a felsőfokú oktatási kutatási intézmények szoros kapcsolata a vállalkozásokkal garantálja a tudás folyamatos áramlását a gazdaságba, ahol annak hasznosítása innováció formájában mutatkozik meg. A hazai felsőfokú oktatás nem rendelkezik hasonló felszereltségű kutatási fejlesztési intézményekkel. A többségükben hasonlítanak üzemi műhelyekhez, ahol „szellemi bérmunkát“ végeznek külföldi multiknak. A hazai „tudásalapú társadalom“ „tibeti imamalom-szerű“ folytonos hangoztatása ahhoz vezetett, hogy egyetemi diplomagyárakat létesítettünk nemzetközi rang és versenyképes oktatási szint nélkül. Ez a mennyiséget priorizáló oktatási koncepció előnytelen hatása csapódik le a gazdaságban is.

A szocialista gazdaság fejlődési ütemét a termelékenység növelésébe vetett eufórikus hit vezérelte és ezért a munkatempó növelésére sztahanovista mozgalmakat hoztak létre. Mára jutottunk el először odáig, hogy felismerjük a nagyobb hozzáadott értékű áruk és az innováció jelentőségét. A szocialista mentalitást jellemezte az egyenlősdiség hirdetése és a szorgalmas, tehetséges gazdálkodó parasztok és vállalkozók megbélyegzése élősködő kulákként vagy kizsákmányoló burzsoáként. A kiváló teljesítményre törekvés, a versenyszellem és a kreativitás elhalt a társadalomban. Aki többre vitte mint diplomás vagy sikeres vállalkozó, az beteges irigységet vonta magára. Az egyén teljesítményének elismerési kultúrája a „kádárista legvidámabb barakkban“ szocializálódott honfitársainkban nem alakult ki. Sokakban az irigység gyűlöletbe váltott át. A piacgazdaságban az ilyen mentalitásban szenvedő társadalom érthető módon vesztésre ítéltetett.

– Idehaza megmentőként hirdette a propaganda a magyar vállalatokat fillérekért megkapó úgynevezett „befektetőket"…

– A rendszerváltoztatás után nemzeti vagyonunk elorzói nem gyárakat, hanem nagy birodalmakat építettek ki. Ilyen volt a Máté-birodalom, a Leisztinger Tamás-féle Arago-birodalom és a KISZ- vagyonos Nagy Imre Caola-birodalma, Kapolyi László, Fekete János, Berecz János és Apró Piroska mind a rendszerváltás nyertesei.

Kádár „árvái“ és nyugdíjazott munkásőrei a sikeres, munkahelyeket teremtő tehetős vállalkozókat ma tolvajoknak bélyegzik. A vasöntő Ganz Ábrahám, akit tudomásom szerint még Ferenc József király is kitüntetett, a mai irigység-kultúrában csúfos kudarcot vallana. Pedig hazai multikra feltétlenül szükségünk lenne, akik a kiírt közbeszerzési pályázatoknál a külföldi multik egyenrangú versenytársai lehetnének. Harminc év után lesújtó a mérlegünk, hogy egyetlen egy magyar multicégünk sincsen. Az osztrák Strabag, a svájci Stadler Rail, a francia Auchan áruházlánc, a finn Nokia, magyar konkurencia nélkül profitot termelnek hazánkban, és gazdagítják országaikat.

Ideje lenne a tiszta vizet önteni a pohárba a „gazdag“ vállalkozók fogalmának vonatkozásában. Az egyik oldalon állnak az adófizető vállalkozók, agrár gazdálkodók és vezető menedzserek, akik tudásuknak, tehetségüknek és szorgalmuknak köszönhetően sikeres vállalkozásokat alapítanak és jövedelmezően üzemeltetnek. Ők teremtenek munkahelyeket, vállalják az üzleti kockázatot és többet dolgoznak, mint az átlagember. A másik oldalon léteznek a társadalom parazitái (kalózai), akik pénzügyi spekuláció vagy kapcsolatrendszerük (például spontán privatizáció, olajszőkítés) útján kifosztották Magyarországot néhány évtized alatt, és kimentették pénzvagyonukat offshore cégekbe (adóparadicsomokba). Máig mély csend uralkodik Magyarország kirablásáról. A felnövekvő új nemzedékeknek tudnia kell azonban, hogy a nyugati szomszédainknál szerényebb életszintvonalát a hazai „maffia“ múltbeli tevékenységének köszöntheti. Az eltüntetett privatizációs pénzek hiánya a gazdaságból a felzárkózás legfőbb fékje. Az oligarcha fogalma alatt a pénzével politikát csináló milliomosokat kell érteni.

Végül néhány szót kell ejteni az ország innovációs helyzetéről is. Magyarország innovációs teljesítményéről az European Innovation Scoreboard évi jelentései számolnak be. A kiábrándító helyezésünk az európai országok utolsó harmadában, józanságra int és sürgős cselekvésre késztet. Ha nem nézünk szembe a valósággal és csak délibábokat kergetünk, akkor aligha fogunk a sikeres társadalmakhoz felzárkózni.

– Mennyi ideig tarthat még Ausztria előnyét behozni? Hogyan lehetne a felzárkózást felgyorsítani?

– Vezető gazdasági vállalatoknál bevált gyakorlat, hogy felkutatják az iparágazati versenytársak legjobbikát, az úgynevezett „Benchmarkját“. A legjobbaktól tanulni nem szégyen, hanem bölcs erény. A nemzetgazdaság Benchmarknak számunkra a szomszédos Ausztria tekinthető.

A két ország népességszámát, területi nagyságát és erőforrásait tekintve alkalmas az összehasonlításra. Az egyes gazdaságok teljesítményét a 2019 éves GDP jellemzi: Ausztria 446 309 US-$ és Magyarország 160 957 US-$. A felzárkózás időhosszát a kamatos kamat képlete alapján lehet megbecsülni. Két különböző növekedési ráta feltételezésével (Ausztria 2% és Magyarországnál 5%) a felzárkózási időtartam meghatározható. Ez 28 év.

– Meglehetősen hosszú idő!

– Elfogadhatatlanul hosszú! A felzárkózás felgyorsítására a gazdaság szerkezetét gyökeresen át kell alakítani. Meg kell változtatni a tudástranszfer rendszerét, a gazdaság szereplőinek együttműködési formáját, a társadalom beállítottságát és hozzáállását a jobban teljesítőkhöz, a versenyhez és az innovációs tevékenységekhez.

Meg kell szervezni például a termékek értékteremtő láncának clusterbe szervezését. Az értékteremtő lánc átöleli a nyersanyag kitermelésétől kezdve a termék legyártásán keresztül a piaci értékesítésig terjedő teljes folyamatot. Sok hazai vállalkozás csak a megnevezésében, de nem a működési elvében cluster. A clusterek csak akkor képesek a gazdaság valódi térségi támaszpontjaivá válni, ha a termelő vállalatok, a felsőfokú oktatási intézmények alkalmazott kutatási potenciállal és köztük legalább egy piaccal rendelkezővel együttműködnek. A cluster a rokonágazatú vállalkozások, intézmények egymást kiegészítő együttműködése a közös piaci siker céljával. Ausztria az EU-ba történő belépése után hét évvel az egy főre eső GDP-ben utolérte Németországot. Dél-Korea kétszámjegyű növekedési rátát ért el a felzárkózása idején és a gyarmati sorból, valamint polgárháborúból katapultálta magát a világ iparilag legfejlettebb országai közé 15 év alatt.

– A gazdasági együttműködés favorizált hazai koncepciója eddig az ipari park volt. Mi a különbség az ipari park és a cluster – ezt a szót magyarra fürtnek fordítják – között?

– Az ipari parkokban egymástól független és idegen ágazatú vállakozások (például őrző-védő berendezések értékesítése, és vasúti kocsik ülések gyártása) helyileg központosított telepítése. A vállalkozások előnye egyedül a közösen használt infrastruktúra (energiaszolgáltatás, közművesítés) lényegesebb alacsonyabb költségében mutatkozik.

A custer ezzel szemben vállalkozások regionális, virtuális együttműködésére alapul és a közös innovatív termékek, szolgáltatások és technológiai eljárások piaci bevezetésére szerveződik. Ez nyilvánvalóan az együttműködés magasabb rendű szervezése. Példaként említem a közismert Silverstone a Formel 1 autók cluster-városát, ahol több mint harminc ezer szakembert foglalkoztatnak új versenymotorok kifejlesztésére.

– Milyen intézkedések szükségesek a hazai gazdaságok sikeres clusterozásához, „fürtösödéséhez”?

– A legfontosabb a társadalom felvilágosítása arról, hogy minden jólétének forrása a saját gazdaságának a teljesítménye. Senki sem kaparja ki számunkra a forró gesztenyét a parázsból. Nem lehet az életszínvonalat eladósodással (kölcsönök felvételével) és a nemzeti vagyon elherdálása útján felemelni. Ideje lenne a hazai multik létrehozását szorgalmazni, és elősegíteni, amelyek köré fürtösödnének a kisebb beszállító vállalkozások.

A gazdaság regionális clusterozása a felzárkózás leghatékonyabb intézkedése. Az önkormányzatok feladata a cluster fogalmát megérteni, a régió clusterozási potenciált feltérképezni és a létesítésük feltételeit megteremteni.

– Milyen erőfeszítések szükségesek a kutatási és fejlesztési szektor átalakítására?

– A hazai gazdaság még mindig duális struktúrát mutat. Az egyik oldalt a hochtechnologizált, hatékonyan működő multinacionális cégek, a másik oldalt a többségben még fejletlen elmaradott hazai kis- és középvállalkozói köre alkotja. A magyar gazdaság alapvető érdeke és törekvése a hazai vállalkozások megerősítése, technológia szintjének emelése, és innovációs készségének javítása.

Az utóbbi években a kormányzási politikában körvonalozódik a technológia innováción alapuló átszervezésének a terve. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása bizonyítja, hogy a műszaki fejlesztés fontossága a kormány figyelmének központjában áll. A technológia a különböző ágazatokat átfogó eljárások, mint az automatizáció, digitalizáció, mesterséges inteligencia, nano-technológia, mind a gazdaság modernizálását szolgálja.

Az MTA és a kormány között folytatott vita megegyezéshez vezetett. Külső tárgyilagos szemlélőként a változtatásokat pozitívan értékelem. A 2019-ben megalakult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) német mintára (Max Planck-Gesellschaft) működik. A tudománypolitikai irányító testület Maróth Miklós elnök vezetésével és az MTA elnöke által delegáltak részvételével határozzák meg a tudománypolitikát és működtetik a kutatóintézeti hálózatot. Az alap- és az alkalmazott kutatás szétvált. Az alapkutatást az ELKH, és az alkalmazott kutatás pedig a felsőfokú oktatási intézmények feladatkörét képezik a jövőben. A tudás áramlását garantálja az átgondolt, irányított rendszer a kutatási hálózattól az egyetemeken és a gazdasági vállalkozásokon keresztül egészen a piacig. Az új struktúra hatékonyabbá és finanszírozhatóbbá teszi a magyar kutatási rendszert. A kutatási célok meghatározásánál a hangsúly eltolódik tudás hasznosíthatóságának irányába. Remélhetőleg az ország kitettsége kizárólagosan tudás-importra támaszkodása, az új rendszerben megszűnik. Modellváltás történik az egyetemek alapítványi fenntartókhoz történő átszervezésével is, amely célja az egyetemek színvonalának felemelése és felzárkóztatása a világ száz legjobb intézménye közé.

Anisits Ferenc

Azt hiszem, hogy a magyar társadalom válaszút előtt áll. Ha a destruktív alternatívát választjuk és minden a régiben marad, akkor Magyarország a 21 század vesztes országai közé süllyed le. Ha azonban a gazdaság átalakítási tervét, az átfogó következetes és érthető alternatíva útjára lépünk, akkor megnyílik az ablak előttünk a jövőbe való kitekintésre. Elénk tárul a horizont, amelyben a megvalósítható dolgok és a délibábok keverednek. Senki sem tudja garantálni, hogy mennyi terv valósul meg, és mennyi nem. De az biztos, hogy a helyes irányba tartunk. Sok igazság lehet abban a Zen-Buddhizmus bölcsességében, miszerint „annak higgy, aki az igazságot keresi, és ne annak, aki megtalálja“.

– Azt hiszem, hogy sikerült az Ön segítségével a gazdasági felzárkózás témáját körbejárni, és az olvasók számára megvilágítani. A beszélgetésünk után megerősödik a bizalom: ígéretes jövőbe tekinthetünk. Köszönöm az interjút.

Molnár Pál

 

  

gondola
  • Jogi bástyákkal is védeni kell a család intézményét
    Vejkey Imre: Minket azért akarnak kiközösíteni, mert megvédjük a családokat és a gyermekeket, mert nem engedjük a család relativizálását! Egyetértünk Ferenc pápával, aki budapesti látogatása során búcsúzóul azt üzente a magyaroknak és az egész világnak, hogy „a család apából, anyából és gyermekekből áll, pont”.
  • Megújul a pápai katolikus nagytemplom
    Jövő tavasszal megkezdődik a pápai katolikus nagytemplom megújítása. Elsőként a templom külseje újul meg, a tervek szerint 2023 tavaszára - közölte a Veszprémi Főegyházmegye érseke kedden a Veszprém megyei településen.
  • Bethlen István országépítő munkája
    Meggyőződésem, hogy Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett keddi konferenciára írt köszöntőjében.
MTI Hírfelhasználó