Szabadegyetem az identitások védelméről
"Minden mai aktuálpolitikai vita abból ered, hogy lopakodó, identitásfelszámoló, szuverenitásunkat folyamatosan támadás alatt tartó világot élünk, és a belpolitikába is ez gyűrűzik be."
2021. július 23. 23:50

Kocsis Máté – MH/Hegedűs Róbert

A Fidesz frakcióvezetője szerint a nemzeti, vallási és nemi identitások fellazítása, az "elgyökértelenítés" az első, de nagyon határozott lépés ahhoz, hogy az egyén és a közösség elveszítse szuverenitását.

Kocsis Máté a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem pénteki, a nemzetről és szuverenitásról tartott ötpárti kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, hogy a mai európai közbeszéd, a liberális mainstream média mindhárom identitást támadás alá vette.
   
"Minden mai aktuálpolitikai vita abból ered, hogy lopakodó, identitásfelszámoló, szuverenitásunkat folyamatosan támadás alatt tartó világot élünk, és a belpolitikába is ez gyűrűzik be" - közölte.
   
A Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP és a Jobbik országgyűlési képviselői részvételével tartott beszélgetésen Kocsis Máté arról beszélt, hogy a szuverenitás a nemzeti dimenzióban "egy nemzet felnőttkorát" jelenti, törékeny békeállapotot, amelyhez - tette hozzá - a szolgaságon és a lázadáson keresztül vezet az út.
   
Ezt az utat a magyarok már végigjárták néhányszor, ezért sem lehet meglepő a nemzeti szuverenitáshoz az európai átlagnál jobban ragaszkodó magyarok hozzáállása - mondta.
   
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, szuverén az lehet, akinek erős identitása van, és tudja, hogy miért akar önmagához, saját közösségéhez és nemzetéhez tartozni, ezt azonban nem adják ingyen. "A nagyhatalmak másokét veszik el", a kis országok pedig a sajátjukért küzdenek - folytatta - , a magyaroknak pedig egyfajta adottságuk, hogy a szuverenitásukat harccal vívják ki. Magyarország álláspontját ezért "közép-európai szemmel" érdemes megítélni - jelentette ki.
   
Kocsis Máté hozzászólásában felelőtlenségnek és legnagyobb "balekságnak" nevezte a szuverenitás önkéntes feladását. Magyarország azzal az eltökéltséggel lépett be az Európai Unióba, hogy a szuverenitását nem adja fel, a jelenlegi európai vitákban azonban ennek "lépésről-lépésre történő feladását várják el tőlünk" - hangoztatta a Fidesz frakcióvezetője.
   
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a globalizációt, az integrációt és a migrációt említette a nemzetpolitika aktuális kérdései és kihívásai között, hangsúlyozva, minden nemzetnek tisztában kell lennie saját képességeivel és értékeivel.
   
Meg kell erősödnie a hitében, az önazonosságtudatában, mert csak így tud versenyképes lenni és megmaradni - mondta.
   
Elképzelését felvázolva a kereszténydemokrata politikus azt mondta: Magyarország jövője mindenképpen az erős, szuverén állam, amely együttműködő, stabil az értékrendje és az identitástudata.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerint a nemzetpolitika soha nem lehet pártpolitikai viták tárgya, mint mondta, "mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a területen sikeresebbek legyünk".

Azt mondta, az elmúlt időszakban az uniós politikusoktól "elképesztő nyilatkozatok és támadások érték a külhoni magyarokat", ez a politikai elit nem mutat érzékenységet és kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása iránt.

Szimbolikus jelentőségű volt a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének sikere, amit a pártpolitikán felülemelkedve sikerült megvalósítani - tette hozzá az LMP-s politikus.

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője szerint definícióként és jogilag sem lehet pontosan meghatározni azt, hogy mitől szuverén egy ország, de vannak olyan nemzetközi összefogást igénylő témák, amelyekben mindenképpen együttműködés szükséges.

A nemzetpolitikára térve úgy vélekedett, ez a terület már régen "kőkemény" pártpolitikai kérdéssé vált. A magyar kormány olyan politikát alkalmaz a határon túli magyar szervezetekkel kapcsolatban, amely erősíti a függésüket Budapesttől - mondta az ellenzéki politikus, megjegyezve, az igazi cél az ilyen szervezetek önálló, saját képviselete lenne.

A hatpárti ellenzéki együttműködésben a Jobbik a garancia arra, hogy a határon túli magyar közösségek jogit nem csorbíthatja semmi - mondta Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője a beszélgetésen. Az Országgyűlés alelnöki tisztségét betöltő ellenzéki politikus emlékeztetett: az elmúlt években több százezer magyar hagyta el az országot, kénytelen volt Nyugat-Európában állást találni.

Rájuk tekintettel többek között levélszavazás rendszerének felülvizsgálatát és kiterjesztését szeretné elérni a Jobbik a 2022-es választás megnyerése esetén - tette hozzá Brenner Koloman.

Brenner Koloman felvetésére Kocsis Máté úgy reagált, a KSH adatai szerint 2018 óta több fiatal érkezik haza külföldről, mint ahányan elhagyják az országot.

Ide most haza lehet jönni, van miért hazajönni, a fiatalok tudnak családot alapítani, házhoz jutni, gyermekek után támogatáshoz jutni, autót vásárolni, ingyenesen nyelvvizsgázni és díjmentesen beszerezni a tankönyveket - sorolta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.

Simicskó István reagálásában elmondta, az uniót létrehozó tagállamok szuverének, és a jövőjük a legfontosabb kérdés az egész közösségben.

Mesterházy Attila szerint az Európai Unió szupranacionális szervezet, Magyarország az önkéntes csatlakozásával bizonyos jogköröket, "szuverenitásunk egy darabkáját" átruházta egy nagyobb szervezetre.

Keresztes László Lóránt véleménye szerint a kormány nem volt képes biztosítani a szülőföldön maradás feltételeit, Brenner Koloman pedig a szuverenitással kapcsolatban arról beszélt, az eltérő identitás miatt "kiegyezés" szükséges Nyugat- és Kelet-Európa között, a britek unióból történt kilépése, a Brexit után pedig ez a kérdés már stratégiai kérdéssé vált.     

 

Hernádi Zsolt: a felsőoktatás része lett a globális piacnak

A magyarországi egyetemi modellváltás azt a felismerést tükrözi, hogy a felsőoktatás része lett a globális piacnak - mondta Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen Sátoraljaújhelyen, pénteken.

A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a koronavírus-járvány miatt elmaradt Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor helyett megtartott találkozó Újratervezés a Kárpát-medencei felsőoktatásban című kerekasztal-beszélgetésén hangsúlyozta, a magyarországi felsőoktatásnak is tudomásul kell vennie, hogy verseny van.

Hernádi Zsolt szerint az egyetemek, főiskolák az alapítványi átállást megelőzően erre nem voltak felkészülve, hiszen azon kevés ágazatok egyikének számítottak, ahol még mindig a "posztkádári időszakban kialakult struktúrák" működtek.

Kiemelte, a rossz beidegződések a teljes versenyképtelenség irányába tolták el a felsőoktatást, és ennek következtében a legjobb gimnáziumokból hatalmas arányban vándoroltak külföldre a diákok.

Hernádi Zsolt szólt arról is: a felsőoktatási modellváltás garantálja a hosszú távú kiszámíthatóságot, amely eddig nem volt biztosított.

Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő nem értett egyet az egyetemek modellváltásával. Szerinte a felsőoktatásnak sok olyan fontos funkciója is van, amelyeket nem lehet a versenyképesség szempontjából értelmezni.

Példaként említette a társadalmi mobilitás biztosítását, valamint az olyan "tudásterületek" fenntartását, mint például a nyelvészet és a néprajz, amelyek a társadalmi összetartozást erősítik.

A piacosítás "a felső tízezer újratermélését jelenti" - tette hozzá.

Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója azt mondta, a magyarság megmaradásáért szükség van magyar felsőoktatásra a Kárpát-medencében és ehhez például a szakkollégiumi rendszert is fejleszteni kell.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli egyetemeknek a versenyképességi kritériumok mellett kisebbségi missziójuknak is eleget kell tenniük.

Hangsúlyozta, utóbbi érdekében közvetítenek minden hallgatójuknak olyan magyar identitást, amelynek köszönhetően végzőseik később remélhetőleg nem hagyják el örökre szülőföldjüket.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora arról beszélt, hogy sok esetben az oktatás nyelvét is nehezen tudják meghatározni, hiszen hallgatóik nem beszélik azonos szinten a magyar, illetve az ukrán nyelvet.
     

MTI
  • Nyomorban élők helyzetével élt vissza a Jobbik ózdi jelöltje?
    A hat ellenzéki párt arra szövetkezett, hogy nem csak egy egyszerű kormányváltást hajtanak végre, hanem egyben korszakváltást is, amely „felszámolja a Fidesz végtelenül aljas és primitív mentalitását és eszközeit”. Sajnos több jel mutat arra, hogy a Jobbik ózdi jelöltjének, Farkas Péter Barnabásnak nem sikerült ezt a mértéket megugrania.
  • Visszalép a zuglói előválasztástól az MSZP-s Tóth Csaba
    Visszalép az előválasztási indulástól az MSZP-s Tóth Csaba – jelentette be ő maga a „Mi történt?” címmel meghirdetett sajtótájékoztatóján. Tóth felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben arról beszélt, hogy olyan támadások érték, amelyek ellen nem volt módja védekezni és támogatói is kihátráltak mögüle.
  • Közeleg a 10. Szemrevaló
    Október 7-17. között a Művész moziban, majd Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendezik meg az immár 10. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁL-t. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. Idén 12, túlnyomó részt díjnyertes alkotást vetítenek, köztük két Ezüst Medvével méltatott filmet, az Én vagyok a te embered című romantikus sci-fi vígjátékot és Christian Petzold filmjét, a Hableányt, de láthatjuk majd többek között Svájc idei Oscar-nevezettjét, a Húgocskámat, az Arthur & Claire-t Josef Haderrel, és A saját lifttel a pokolba című filmet Daniel Brühl rendezésében és főszereplésével. Október 18-26. között országosan a Művész Távmoziban (online: film.artmozi.hu) lesznek elérhetőek a legjobb németnyelvű alkotások. A jegyek elővételben már szeptember 30-ától elérhetőek.
MTI Hírfelhasználó