Újra a nép szavával szemben a baloldal
Eddig kétszer előzte meg népszavazás a Fidesz–KDNP kétharmados választási győzelmét. A baloldal legutóbb is már csak azért szurkolt, hogy legyen érvénytelen a referendum.
2021. július 26. 10:54

A szociális népszavazáson ellenzéki pozícióból tudott profitálni a Fidesz–KDNP, akkor a baloldal még megpróbálta rábeszélni saját szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a voksoláson. Később, amikor már kormányzati pozícióból kérdezte Orbán Viktor a magyarokat a migránskvótáról, a baloldal a távolmaradás mellett kampányolt. A magyarok többsége mindkét alkalommal a jobboldali álláspontot támogatta, a következő országgyűlési választásokon pedig kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek.

Két alkalommal, 2008-ban és 2016-ban is népszavazás előzte meg a jobboldal későbbi kétharmados választási győzelmét. A Fidesz–KDNP által ellenzékből kezdeményezett, szociális népszavazásként ismert háromigenes voksoláson a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlésében értettek egyet a magyar emberek.

Az 50,5 százalékos részvétellel megtartott referendum után várható volt, hogy 2010-ben a magyarok az országgyűlési választásokon is támogatják a jobboldali pártszövetséget.

Emlékeztetőül: a három kérdésre több mint 3,3 millióan válaszoltak igennel. A kórházi napidíj eltörlésével 3 385 981 fő értett egyet, 3 321 313 szavazat érkezett a vizitdíj ellenében. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy ne kelljen tandíjat fizetni a felsőoktatásban, 3 309 616-an voksoltak igennel. Ezek a szavazatszámok minden kérdés esetében több mint 82 százalékos eredményt hoztak, s a népszavazás érvényes is volt. Az 1989-es négyigenes referendum után a 2008-as volt az első népszavazás, ahol a szavazóképes állampolgárok több mint fele elment voksolni. A nagy támogatottságnak és részvételnek két évvel később, 2010-ben komoly kihatása volt arra, hogy a Fidesz–KDNP pártlistájára 2,7 millióan szavaztak, az Országgyűlésben pedig kétharmados többséget szerzett az Orbán Viktor által vezetett pártszövetség.

Erős párhuzam

A migránskvóták elutasításáról kiírt, 2016-os népszavazást már kormánypártként kezdeményezte a Fidesz. Egyetlen kérdésben kérték ki a magyarok véleményét: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A referendumot megelőző kampányban a kormánypártok egyértelművé tették, hogy az eredménnyel Brüsszelnek üzenhetnek a magyarok.

A 2015-ben kirobbant migrációs válságban a mostani helyzethez hasonlóan az Európai Unió és a Soros György támogatta NGO-k össztűz alá vették Orbán Viktort és kormányát, amiért kijelentették, hogy Magyarország nem akar befogadni tömegesen migránsokat. Az EU vezető hatalmának, Németországnak a kancellárja, Angela Merkel egy évvel korábban szó szerint meghívta Európába a magukat szíriai háborús menekültként meghatározó, papírok nélkül érkező, főleg fiatal férfiakból álló tömeget. Az öreg kontinensre szakadt migrációs nyomás láttán a nyugati tagországok a zöldhatáron érkező illegális bevándorlók szétosztásán kezdtek gondolkodni, amelynek egyik lehetséges eszköze a tagállamokra vonatkozó kötelező migránskvóta kiszabása lett volna.

Új taktika

Az ellenzékbe szorult baloldal más taktikát választott, mint 2008-ban. A szociális népszavazásnál legmarkánsabban az akkor még létező SZDSZ kampányolt azzal, hogy nemmel kell voksolni a különböző díjak eltörlésére, 2016-ban már csak a Liberálisok nevű utód mikropárt vállalta fel a migránskvóta melletti kiállást. A baloldal jelentősebb pártjai a távolmaradásra buzdítottak, a problémát pedig megpróbálták tagadni. – Nincs kötelező kvóta, nincs értelme a népszavazásnak – mondta annak idején Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke. A szocialisták mostani társelnöke, Kunhalmi Ágnes pedig álproblémának nevezte a migrációt.

Gyurcsány Ferencék már akkor is Magyarország unióból történő kivezetésétől féltek. A DK alelnöke, Molnár Csaba szerint a népszavazásnak is az EU-ból való kilépés a célja. A Jobbik akkor még támogatta a Fidesz álláspontját, Vona Gábor akkori pártelnök kijelentette, hogy részt kell venni és nemmel kell szavazni a voksoláson. Az egyelőre kérdéses, hogy a mostani referendum kapcsán az egykori nemzeti radikális párt kitart-e a kormány gyermekvédő álláspontja mellett, az erről szóló törvényt mindenesetre a baloldal többi pártjával ellentétben megszavazták.

Érvénytelen, de eredményes

Öt éve végül 3 362 224 magyar állampolgár mondott nemet a migránskvótára, támogatva ezzel a kormány álláspontját, ami 98,3 százalékos eredményt jelentett. Mindössze valamivel több mint ötvenezren szavaztak arra, hogy az unió betelepíthessen illegális bevándorlókat hazánkba. A részvételi arány azonban ebben az esetben nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot, a jogosultak 41,32 százaléka járult az urnák elé. Emlékezetes, a baloldal akkor ezt győzelmeként állította be, Gyurcsány Ferenc az eredmények ismeretében kijelentette: „Győztünk, nem kicsit, hanem nagyon.”

A kormány azonban a nemzetközi színtéren sikeresen tudta felmutatni, hogy választópolgárok milliói állnak szemben a kötelező betelepítési kvótával, amelyről az Európai Unióban azóta sem született végleges döntés.

A népszavazás után két évvel, a 2018-as választásokon aztán 2,6 millióan voksoltak a Fidesz–KDNP listájára (ehhez jött még hozzá kétszázezer határon túli szavazat, amire 2010-ben még nem volt lehetőség), ez pedig újabb kétharmados győzelmet jelentett a kormánypártoknak.

A most bejelentett gyermekvédelmi népszavazás kihirdetése után a DK a jól ismert álláspontot vette fel. Jelezte: „tenni fognak róla”, hogy ne legyen érvényes a legkésőbb 2022. év elején esedékes referendum. Az LMP közben ötigenes népszavazásról beszél, igaz, ezzel Karácsony Gergely hamvában holt kezdeményezését próbálják népszerűsíteni.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Szijjártó: a globális biztonság forog kockán
    Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban.
  • Kövér: kiválóak a magyar-török kapcsolatok
    Az ukrán-orosz háború hatásairól és veszélyeiről, valamint a magyar-török kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke szerdán Budapesten.
  • Nemzeti konzultáció az EU-szankciókról
    A kormány szerdai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését: nemzeti konzultációt indítunk a szankciókról - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után a Facebookon.
MTI Hírfelhasználó