Globális klímafelmelegedés
A sarki jég félelmetes sebességgel olvad, amely megjelenik a tengerszint emelkedésében. Időzített bombaként ketyeg az egész évben fagyott talaj a tundrákon, amely olvadása széndioxidot és metánt küld az atmoszférába. Az óceánok elsavasodása fenyegeti a tengeri élőlényeket.
2021. augusztus 10. 23:39

Nem csak a közbeszédet uralja a klímafelmelegedés (global warming) témája, hanem az egyre gyakorabban fellépő katasztrófák is borzolják az emberek idegeit. Dél-Európában (Görög- , Spanyol- és Törökországban), Oroszországban, Ausztráliában és Kaliforniában lángolnak az erdők. A trópusokon monstruózus forgószelek okoznak árvizeket. A sarki jég félelmetes sebességgel olvad, amely megjelenik a tengerszint emelkedésében. Időzített bombaként ketyeg az egész évben fagyott talaj a tundrákon, amely olvadása szén-dioxidot és metánt küld az atmoszférába. Az óceánok elsavasodása fenyegeti a tengeri élőlényeket. Érthető módon mindenki keresi az objektív válaszokat a számos felvetődő kérdésre. Dr. Anisits Ferenc mérnökkel szeretnénk tisztázni, hogy milyen stratégiákkal lehet a klimafelmelegedést fékezni?

– Mérnök úr, a hétköznapi szóhasználatban keverednek fogalmak, amelyek gyakran téves értelmezéshez és használatukhoz vezetnek. Mit fontos tisztáznunk?

–  Az éghajlatváltozás globális, az egész bolygót érintő hosszú időszakon keresztül húzódó változás. Az időjárás a légkörben lokálisan fellépő és rövid ideig tartó változás. Az üvegházhatás hosszabb magyarázatot szükségel. A napsugárzásnak csupán fele éri el a Föld felszínét (direkt sugárzás). A másik felének egy részét a felhők visszaverik a világűrbe, és a másik részét a légkör elnyeli (diffúz sugárzás). A Föld is kisugároz hosszúhullámú infravörös hőt. Bizonyos gázok a légkörben, mint például szén-dioxid (CO2), vízgőz (H2O), metán (CH4), kéjgáz (dinitrogén- monoxid N2O) és ózon (O3) képesek védőburkot alkotni és az előbb említett hősugárzást a Földre visszaverni és az úgynevezett üvegházhatást előidézni. A beálló egyensúlyi helyzet az üvegházhatású gázok légköri részarányától függ. Az üvegházhatás bizonyos fokig hasznos, hiszen hiánya esetében a Föld átlagos hőmérséklete – 18°C lenne a mai + 15°C helyett.

– Mit értsünk a jégkorszak fogalmán?

– A geológusok értelmezésében a jégkorszak a sarki pólusok tartós eljegesedését jelenti. A felmelegedés fázisait (interglaciális) két jégkorszak közötti időszakokat értik. Meleg időszakokban a sarki pólusok jégmentesek. Az utolsó jégkorszak tehát még nem ért véget. A Föld történetének 80%-a meleg korszakokból állt, amikor 20°C-al magasabb globális átlaghőmérséklet uralkodott. Az élet felvirágzott a szárazföldön és a tengerben egyaránt. A vegetáció robbanásszerűen növekedett. A dinoszauroszok korában a tenger 20°C-al melegebb volt, mint ma. A tengerszint az utolsó 18 000 évben 120 méterrel emelkedett.

– A globális klimafelmelegedés témája természettudományi ütközőponttá vált. A tudósok többsége azt az álláspontot képviseli, hogy a klímafelmelegedés fő okozója az emberi tevékenység. Mi a véleménye erről a vitáról?

– A tudományos igazság nem demokratikus többség véleménykinyilvánításának kérdése. Már előfordult az emberiség történelemében, hogy a tudósok többsége szerint a Nap köröz a Föld körül és nem fordítva.

 

A Föld és a Nap – historyofyesterday.com

Ezért ebben a témában sem lehet érvként a többségre hivatkozni (argumentum ad populum). Érdemes az ellentétes álláspontokat megismerni, mert különben minden a felmelegedés fékezésére irányuló stratégiát a tudományosnak álcázott politika határozza meg.
Az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) politikai kormányközi testület képviseli a „tudományos“ fősodrású álláspontokat:
• A globális klímafelmelegedés egyedülálló jelenség a Föld történetében.
• A légkör szén-dioxid részaránya, az üvegházhatást okozó klímagáz, földtörténelmi csúcsértékre emelkedett.
• Az emberiség a globális klímafelmelegedés fő okozója a szén-dioxid-kibocsájtás útján.
Az ellenvényt képviselők pozíciója:
• A felmelegedés és a szén-dioxid közötti összefüggés csupán konstruált és tudományosan nem bizonyított tény,
• A vízgőz befolyásolási hatása jelentősebb a Föld felszínének vízfelületét tekintve. A globális klíma rendkívül bonyolult rendszer, amelyet nagy tengeráramlatok (Golf- , Humbold-, Labradoráramlatok stb.), globális fökdi szélrendszerek (monszum, passzát), a Föld mágneses tere, a tengerben végbemenő fotószintézis (algák) befolyásolják.
• A Nap sugárzási aktivitása (Maunder-minimum, alacsony szoláris besugárzás) nem elhanyagolható. Nagy hiba a globális klímafelmelegedést egyedül a szén-dioxid koncentrációra leegyszerűsíteni és más befolyásoló faktort figyelmen kívül hagyni.

A vita jelentősége rendkívül fontos, mert a felmelegedés fékezésére irányuló stratégia, amely a fenntartható fejlődést célozza meg, könnyen a kőkorszakba vezetheti vissza az emberiséget.

– Milyen okai lehetnek a természetes klímaváltozásoknak?

– A természetes klímaváltozások két formája ismeretes, a hosszú és a rövid ciklusú. A hosszúciklusú változások okai planetáris okokra vezethetők vissza. Ilyen például a napkörüli földpálya 100 000 éves ciklusú nagyobb excentritása, amely során a Nap és a Föld távolsága megnő. Az egész Föld hógolyóvá fagy össze. De a Föld forgástengelye, precessziós mozgása (22,1°-24°) is leír a „búgócsigához“ hasonlító gúlamozgást 26 000 éves perodicitással. Ezzel megváltozik a Nap Földre jutó besugárzott hő mennyisége. A Föld tengelye is változtatja a dőlésszögét (21,8°-24,4°) a pályasíkhoz 41 000 éves periodicitással. A változásnak más természetes okai lehetnek a Nap tevékenységében (11 éves napciklus, napkitörések) fellépő ingadozások, vulkanikus aktivitások és a földkéreg mozgásai is.

– Ismerünk-e az emberi történelemben hasonló felmelegedéssel és esetleg lehüléssel?

– A jégkorszak végén 10 000 évvel ezelőtt az átlaghőmérséklet -10 °C-ról + 10 °C-ra emelkedett a Föld északi féltekén. Érdemes áttekinteni a rövid periódusú korábbi korszakok klímaadatait. Az elemzésre szolgálnak a fák évgyűrűi, a jégmagok CO2 koncentrációja és a korallok. A római kor klímáját a hűvös nyarak és az enyhe, csapadékban gazdag telek jellemezték. Észak-Afrika ez időben a Római Birodalom éléstára lett. A maja civilizáció korszaka Kr.u. 900 körül hirtelen összeomlott. Régészek kutatásai alapján az utolsó 7000 év csapadékban legszegényebb periódusa 800-1000 közötti időszakra esett. Geológusok vizsgálata alapján a nyári monszunok ez időben dél felé tolódtak el. Az utolsó 1100 év különböző korszakai kínálnak hasonlóságot a jelenlegi felmelegedéshez vagy lehüléshez a középkori felmelegedésről (Kr.u. 900-1300) és az úgynevezett kis jégkorszak (Kr.u. 1400-1820). A középkori meleg periódusban a közepes hőmérséklet 2-4°C magasabb volt, mint ma. A vikingek benépesítették Izlandot és Grönlandot. A jégpáncél visszahúzódott messze északra. Angliában szőlőt ültettek, Izlandon tölgyfák nőttek és gabonát termeltek még Grönlandon (a zöld földön) is. A kis jégkorszakban a közepes hőmérséklet -1 és -3°C-al alacsonyabb volt, mint ma. Télen befagyott a Temze, a holland csatornák és Duna is, amely jegén Mátyást királlyá koronázták. Érdemes Pieter Bruegel (1529-1569) festményeit megtekinteni, amelyek a hideg korszakra emlékeztetnek.

Pieter Bruegel: Vadászok a hóban. Ez volt a tél első ábrázolása az európai művészettörténetben. 

Hogyan befolyásolja az ember az üvegházhatást?

– Vitathatatlan tény, hogy az ember az élethez szükséges tevékenységéivel erősíti az üvegházhatást. Klímagázokat szabadít fel a fosszilis energiahordozók elégetésével, az eső erdők tarvágásával ültetvényesítés céljából, intenzív mezőgazdasági területek műtrágyázásával, tömeges állattartással és pazarló életvitelével. Mégis az ember egyedüli felelőssége az üvegházhatásban tudományosan nem bizonyított. Mindezek ellenére minden megelőző erőfeszítés a klímafelmelegedés fékezésére a józan ész parancsa.

– Meg lehet különböztetni a földpályaváltozások által okozott felmelegedést az ember által előidézett üvegházhatástól?

– A Földklíma történelmében először mindig a hőmérséklet emelkedett és csak azután a CO2 koncentráció. A növekvő hőmérséklet következtében a felmelegedő óceánok kevesebb szén-dioxidot képesek elnyelni, amely az atmoszférában felgyülemlett. A folyamatban a hőmérséklet növekedést a szén-dioxid koncentráció emelkedése 800 évvel később követte. Az emberiség által előidézett klímaváltozásnál a folyamat fordított sorrendben zajlik le. A szén-dioxid koncentráció emelkedését követi a felmelegedés. Évente 100 gigatonna szénhidrogén cserélődik az óceánok és az atmoszféra között. Az óceánok (algák) elnyelik a széndioxidot. Mivel a cserefolyamat a légkör és az óceánok között kiegyenlített, ezért a fennmaradó szén-dioxid az atmoszférában raktározódik fel. Ma már a szén-dioxid koncentráció eléri a 400 ppm-t.

– Léteznek vizsgálatok a felhők befolyásáról a klimafelmelegedésre?

– A felhők beborítják normális napokon a Föld több, mint 70%-át és ezzel erős befolyást gyakorolnak a bolygónk klímájára. A felhők elosztásának hatását a légkörben vizsgálta a NASA kutatása. A felhők óriási különbözősége megnehezíti a prognózist a reakciójukról a légkör további felmelegedésénél. A műholdas felvétek mutatták, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés a felhők magasabb régiókba emelkednek és a felhőtakaró eltolódik az egyenlítőtől a sarkok irányába. Alacsony felhőtakaró visszaveri a Napsugarak nagy részét és hűtően hat. A magasabban elterülő felhőtakaró ezzel szemben a Föld hősugárzását visszatartja és ezáltal fűti a levegőt.

– Milyen forgatókönyvekkel kell számolnunk hosszú távon?

– Az első szcenáriónál a folyamat először a Grönland jegének olvadásához vezet. A nagy tömegű édes víz csökkenti a tengervíz sótartalmát és mélységi hideg délirányú áramlás lelassul és elakad. Az is megtörténhet, hogy a Golf-áramlás hatása végül teljesen leáll. Ezzel Európa elveszíti az ingyenes „távfűtését“ és a hőmérséklet lecsökken öt-tíz fokot Észak- és Északnyugat-Európában. Az idei hőséghullámot követheti egy szibériai kemény tél.
A másik szcenáriónál a szén-dioxid koncentráció a 21 század közepéig az iparosodás előtti szint (280 ppm) megdupplázódik. A hőmérséklet a földön több száz évig még tovább emelkedik mindaddig, amig egy új egyensúly beáll.

Milyen stratégiák szolgálnak a felmelegedés lefékezésére?

– Az egyik projekt a „nagy zöld fal“, amely a Szahara déli szélén 15 szélességben 7000 kilométer hosszúságban új növényzetövezet szeli keresztül kelet-nyugat irányában egész Afrikát (dezirfikáció).

A szakarai nagy zöld fal víziója – climatekos.com

Afrika sok területén a Szaharától délre a termőföldek kimerültek és a műtrágyázás már sem segít. A kultúrnövények közé ültetett fák és cserjék megjavítják a talajminősgét. Számos hasonló projektet lehetne még említeni. Érdemes lenne azonban a globálisan hatékonyabb szén-dioxid csökkentő, alacsonyabb költségű és gyorsabban megvalósítható intézkedésekről nyíltan beszélni. Ilyen például a globális áruturizmust leállítása, a háborúk betiltása és az ezeket megszegő államok szankcionálása (kizárás a világkereskedelemből), a környezetszennyező turizmus (tengerjáró luxushajók) beszüntetése és a nemzetközi gyorsvasúthálózat kiépítése. Meggyőződésem szerint ezek az első intézkedések vezetnek a fenntartható jövőbe. A stratégiai elv fontos és paradigmaváltás szükséges! A nélkülözhető, klímát szennyező tevékenységet, nem pedig az technikai eszközöket (autót, hajózást vagy repülést) kell betiltani! Meggyőződésem szerint ezek az ilyen intézkedések vezetnek a fenntartható jövőbe. A jelenleg követett tévút, egyes gazdasági ágazatok ellehetetlenítésére irányuló átgondolatlan zöld politika, a kőkorszakba tereli az emberiséget.

Molnár Pál
 

gondola
  • Deák: Gyurcsány politikai strómanja Karácsony
    Belsős információk alapján ma már sok baloldali politikus megbánta, hogy belementek az előválasztásba, hiszen egy sima aláírásgyűjtéssel is megcsinálhatták volna az adatgyűjtést, nem kellett volna ekkora felhajtás hozzá – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző.
  • Még mindig nyomoz a NAV a Momentumnál
    A mai napig nem sikerült tisztáznia magát a Momentumnak, amellyel szemben a NAV még 2019 telén indított nyomozást költségvetési csalás gyanújával. A párt a 2018-as kampányra kapott több mint ötszázmillió forintos állami támogatással, azaz közpénzzel nem tudott elszámolni.
  • Államfőnk a családok védelméről beszélgetett a pápával
    A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről elmondta, ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a szentatyával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.
MTI Hírfelhasználó