Nullaszázalékos jövedelemadó lenne a megoldás?
A baloldal emelné a személyi jövedelemadót, holott éppen az ellenkezőjére lenne szükség. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint egyenesen nulla is lehetne a mérték.
2021. augusztus 11. 10:48

Az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik – jelentette ki a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy mindenki megfelelő megélhetést találjon idehaza, így akár nullaszázalékos is lehetne a személyi jövedelemadó. – Nagyon fontos, hogy az állam lássa ebben a szerepét, és ne akadályozza az embereket – húzta alá az elnök.

A LÉNYEG, RÖVIDEN

–  Az a jó adóvita, amely arra világít rá, miként tudjuk a nullaszázalékos személyi jövedelemadót megközelíteni minél gyorsabban.
–  Az állam mindenki számára teremtse meg az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz.
–  Az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik.
–  Nagyon fontos, hogy az állam lássa ebben a szerepét, és ne akadályozza az embereket.
–  Többek között a kultúra az, ami miatt jó Magyarországon élni, illetve jó európainak lenni.
–  Fontos, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények relevánsak, hitelesek és rugalmasak legyenek, az aktuális eseményekre pedig valós időben, vagyis gyorsan reagáljanak.

– Közeledünk a választásokhoz, így egyre több szó esik az adóügyekről. Varga Mihály éppen a Magyar Nemzet hasábjain jelentette be, hogy újabb adócsökkentést készít elő a kormány, a baloldal viszont – például – a társadalmi igaz­ságosság hangsúlyozása mellett visszaállítaná a többkulcsos személyi jövedelemadót. Ön mint a gazdaság folyamatait rendszeresen vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője, mit gondol, milyen irányba kellene haladnia a magyar közteherviselésnek?

– Először is tisztázni kell a kiindulópontot. Nagyon fontos, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy aki Magyarországon akar dolgozni, az ezt meg is tehesse. Ehhez az kell, hogy az állam mindenki számára megteremtse az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz. Néhány évvel ezelőtt még komoly akadályokkal kellett ez ügyben szembenéznünk. A munkaadók nagyon magasnak érezték a közterheket, a munkavállalók pedig borítékban kérték a pénzüket, mert akkor nem kellett járulékot, adót fizetniük. Átláthatatlan, feketéző gazdaság alakult ki, amelyben mindenki csak úgy tett, mintha betartaná a szabályokat. Ennek pedig nem csupán a családok életére és a vállalkozók tevékenységére volt nagy hatása, de a magyar gazdaság teljesítményét sem lehetett már reálisan kimutatni. Később a helyzet megváltozott.

Annak érdekében, hogy a munkaerőpiaci kereslet-kínálat ne boruljon fel, az állam és a vállalkozók 2016-ban megegyeztek, és egy többéves bérmegállapodás alapján járulékcsökkentés indult el. Ennek jelenleg az utolsó événél tartunk: 2017-ben 27 százalék volt az úgynevezett szociá­lis hozzájárulási adó mértéke, az elvonás jelenleg 15,5 százalék.

– Ez az az adó, amit a cégek fizetnek be alkalmazottaik után. De a munkavállalók is lerónak közterhet: 15 százalék szja-t és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

– Valóban, de közelítsük meg a dolgot máshonnan. A bérterheknek két nagy része van: az egyik a társadalombiztosításhoz befolyó közterhek köre, ez adja a fedezetet a nyugdíjhoz, a szolidaritás költségeihez, betegség esetén a gyógyításhoz, illetve a segélyekhez. Óriási európai vívmány, hogy száz év alatt felépült egy kollektív szolidaritási alap hazánkban is. Ez – úgy gondolom – nem terhe a bérnek, sőt az egészség, a nyugdíj, az árvaellátás, illetve a betegség miatt járó jövedelemkiegészítés sok évtizedes értékek, amiket meg kell tartani. Akkor, amikor a kormányzat csökkentette az ilyen céges befizetés, a szociális hozzájárulási adó mértékét, és mégsem jutott kevesebb pénzhez, talán – mondhatjuk úgy – a világ csodája történt meg, hiszen nem csupán legalizálódtak, de emelkedtek is a bérek, miközben a magyar gazdaság nem bővült ilyen arányban.

Ez úgy történhetett, hogy a hozzáadott érték összességében nem nőtt ugyan, de a bérekben jelentős emelkedés történt, így az állam több személyi jövedelemadóhoz és többletjárulékhoz jutott úgy is, hogy csökkentek az elvonási kulcsok. Ezzel együtt pedig a korábbi mintegy 25 százalékos feketegazdaság Európa egyik legalacsonyabb sávjába húzódott le, hat-hét százalékra.

Az ÁSZ elnöke szerint a jövedelemadó bizonyos értelemben a munka büntetése. Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

– S mi a helyzet a személyi jövedelemadóval? Mi legyen e közteher sorsa?

– A munkabér után fizetendő terhek másik csoportjába tartozik a jövedelemadó. Az a jövedelemadó, amit sokszor büntetésként érzékelnek az adófizetők.

Emiatt az szja jövőjét firtató kérdésre egészen drasztikus válaszom van. Meggyőződésem, hogy az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik.

A nyugdíj, valamint a betegségek és a tragédiák anyagi túlélése miatt fontos, hogy van államilag szervezett, központosított rendszer, amelynek része, hogy járulékot fizetünk. De az nem teher, hanem megelőlegezett kiadás a személyes biztonság érdekében. Ezért amennyire csak lehet, az adókat vissza kell venni. A kormányzat egyébként meg is kezdte e folyamatot. Először a nyugdíjasokat szabadította fel a járulékfizetés alól, 2019. január 1-jétől ugyanis a munkát vállaló nyugdíjasok mentesültek a nyugdíjjárulék, valamit a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettségétől. Ezt követően 2020. július elsejétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző, saját jogú nyugdíjas mentesült a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Eközben 2020. január elsejétől a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kaptak szja-mentességet. Legutóbb pedig arról született döntés, hogy a 25 év alatti fiatalok 2022. január elsejétől a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig mentességet kapnak a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Tehát a szolidaritás közös élményébe való részvételre, a biztonság megélésére kezdjük ránevelni a fiataljainkat.

– Jól értem, azt javasolja, hogy legyen minél alacsonyabb az szja kulcsa? De mégis mennyi?

– Nyilvánvaló, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy lehetőleg mindenki Magyarországon keresse a megélhetését. Ezért is gondolom, hogy az a jó adóvita, amely arra világít rá, miként tudjuk a nullaszázalékos személyi jövedelemadót megközelíteni minél gyorsabban.

– Nulla százalék? Az szja-bevétel most két- és háromezermilliárd forint körül alakul évente. Nem drasztikus kissé ez a javaslat?

– A magyar gazdaságpolitika kulcskérdése, sőt sikerének titka a foglalkoztatáspolitika sikere, amely mögött egy olyan ösztönző, állami akadályokat lebontó folyamatot kell látni, amely egyrészről priorizálja, hogy mindenki dolgozzon, másrészről pedig lehetőséget is ad erre. Vagyis azt hiszem, nem. Többek között a kultúra az, ami ­miatt jó Magyarországon élni, illetve jó euró­painak lenni. Ebbe pedig szerintem beletartozik a foglalkoztatás kultúrája, az átláthatóság kultúrája, a kreativitás, a szabadság megélésének kultúrája, a motiváció, a lehetőségek, illetve az esélyek is. Nagyon fontos, hogy az állam lássa ebben a szerepét, és ne akadályozza az embereket. Véleményem szerint ezt 2019-re sikerült elérni, most pedig már az a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt minőségibbé tenni.

– A számvevőszék szerepével, munkájával csak újságcikkekben találkozó hírfogyasztóknak talán meglepő lehet, hogy az ÁSZ elnöke ilyen javaslatokat tesz. S ez nem az első efféle, nagy horderejű elképzelés, amit ön ismertet. Mi készteti arra, hogy a nyilvánossággal – és ezzel természetszerűleg a politika szereplőivel – megossza a felvetéseit?

– Szeretném tisztázni, hogy nem valamilyen személyes szereplési vágy vagy más ambíció vezet. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása, illetve az alaptörvényben lefektetett, GDP-arányos államadósság-csökkentés védelme, amelynek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Napjaink komplex, dinamikusan változó környezetében különösen fontos, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények relevánsak, hitelesek és rugalmasak legyenek, az aktuális eseményekre pedig valós időben, vagyis gyorsan reagáljanak. Példaként említhetem az Egyesült Királyság számvevőszékének gyakorlatát. A szervezet rövid, kizárólag a tényeket összefoglaló, főként az állampolgároknak címzett úgynevezett rapid elemzéseket készít, amelyek a naprakész tájékoztatás mellett lehetőséget adnak arra, hogy hitelesen és gyorsan lépjenek fel a félretájékoztatás ellen. Úgy vélem, gyorselemzéseink révén már több ízben mi is eredményesen rávilágítottunk a társadalom széles körét érintő kérdéskörökre, illetve felhívtuk a figyelmet a terület jellemzőire, kockázataira. A foglalkoztatáspolitika is egy ilyen, a társadalom minden szegmensét érintő ügy, így nagyon fontosnak gondolom, hogy a számvevőszék egyik friss elemzése éppen a napokban mutatott rá a terület folyamataira.

Ennek az elemzésnek foglaltam most össze a lényegét. Egyébként fontos tudni, hogy az ÁSZ feladatai közé tartozik a közjó szolgálata, javaslataink, véleményünk tehát általában sem személyes ötletek halmaza vagy politikai jellegű lózungok gyűjteménye, hanem a szakértőink szakmai elemzéseiből lesz

Jakubász Tamás

MNO - Mediaworks Hírcentrum
MTI Hírfelhasználó