Gyurcsány és válságtetéző kormánya
Úgy hagyja maga mögött a válságos időszakot Magyarország, hogy rekordot döntött a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás, így pedig soha nem látott juttatásokban részesülhetnek a családok, beleértve a nyugdíjasokat is. Szeptember szomorú évforduló is egyben, mert tizenhárom évvel ezelőtt szintén válságos időket élt az ország. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének időszaka azonban az elképzelhetőnél is mélyebbre taszította az országot.
2021. augusztus 30. 09:45

Két nap múlva vége a nyárnak. Magyarország úgy lép át az őszbe, hogy maga mögött hagyta a koronavírus-járványból fakadó válságot. A gazdaság a második negyedévben rekordmértékben nőtt, már most látni, hogy jelentős lesz az év végi nyugdíjprémium összege, jövő év elején visszakapják a családok az idén befizetett személyi jövedelemadójukat (maximum 800 ezer forintot), míg a 25 év alatti munkavállalók adómentesen juthatnak magasabb fizetéshez.

Tizenhárom évvel ezelőtt sem volt egyszerű a helyzet, ám akkor az előbb leírt juttatásokat és rekordokat el sem lehetett képzelni. A világnak és azon belül Magyarországnak 2008 ősze nehézségeket hozott. Tizenhárom évvel ezelőtt, szeptember 15-én ment csődbe a Lehman Brothers befektetési bank. Úgy, hogy szinte magával rántotta az egész amerikai, és ki lehet mondani: a globális pénzügyi rendszert. Kirobbant a jelzáloghitel-válság, amely villámgyorsan átgyűrűzött Európába is. Magyarország ekkor – a jelenlegi helyzettel ellentétben – iszonyatosan rossz állapotban volt, gazdasági és pénzügyi megszorításoktól fulladozott a lakosság és a hazai vállalkozói réteg, miközben tombolt a politikai válság.

Tizenhárom évvel ezelőtt, szeptember elején az volt a téma, hogy előre hozott választásokat tartsanak-e, vagy „szakértői” kormány alakuljon. Gyurcsány Ferenc ugyanis belebukott a rossz kormányzásába és a hazugságaiba. A Der Standard ezt írta 2008. szeptember 2-án: „Nem tudható, hogy előbb egy ideológiától mentes szakértői kormány alakul-e, vagy pedig nyomban kiírják az előre hozott választásokat. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a következő választásokat az Orbán Viktor volt kormányfő vezette jobboldali-nemzeti Fidesz fogja megnyerni.” Utólag már tudjuk, hogy Gyurcsány végül volt miniszterét, Bajnai Gordont tolta előre, a következő választást pedig valóban az Orbán Viktor vezette jobboldal nyerte meg, mégpedig kétharmaddal.

„Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a válság megáll a magyar határoknál. Ez azért sem lesz így, mert a magyar bankrendszer nyolcvan százaléka külföldi kézben van. A hitelek meg fognak drágulni, vagyis kevesebb pénz lesz, és ahhoz is drágábban lehet majd hozzájutni, valamint nőnek a termelés költségei is” – figyelmeztetett 2008 szeptemberének végén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki már akkor is világosan látta, hogy mi vár az országra. Jelezte: a válság miatt kormányzati válaszokat kell adni. Először a hitelességi válságon kell változtatni, vagyis felelős kormányra van szükség az eddigi felelőtlen kormányzás helyett. Orbán Viktor akkor egyeztetett a gazdasági élet szereplőivel, akik jelezték: a gazdasági növekedés lassulását csak adócsökkentéssel lehet ellensúlyozni, a kis- és közepes vállalkozásoknak pedig célzott programokkal kellene segíteni. Orbán Viktor elmondta: a pénzügyi embereknek az a véleményük, hogy minél nagyobb adócsökkentés lesz, annál előrébb lép az ország. „A toldozgatásnak-foldozgatásnak nem vagyok híve

. Az a nagyarányú adócsökkentés, amely tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre” – mondta akkor a Fidesz elnöke. Mindeközben Gyurcsány Ferenc azt állította, hogy a „drámai amerikai pénzügyi válság közvetlenül kevéssé érinti a kontinentális Európát”. Szerinte ugyanis „az európai pénz- és tőkepiacok jobban szabályozottak és jobban felügyeltek, másrészt Európában a pénz- és tőkepiaci termékek kevéssé szofisztikáltak”. Veres János akkori pénzügyminiszter pedig azt mondta: „csekély a hatása” a pénzügyi válságnak a magyar bankrendszerre. Azóta tudjuk, hogy ebben is Orbán Viktornak volt igaza, mert a krízis Európát is megrázta, azon belül pedig leginkább Magyarországot. Így lépett át hazánk 2009-be, melynek márciusán Gyurcsány Ferenc, a rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lemondott a pozíciójáról.

Ekkor kezdődött a kabaréba illő kormányfői casting, majd végül megalakult a Bajnai-kormány. Ahogy a balliberális tempóhoz illett, nem adócsökkentésekre, hanem akkor is megszorításokra épült a válságkezelés. Akkor vették el a 13. havi nyugdíjat is, amelyet az Orbán-kormány épít több lépcsőben vissza. Ezt a döntést a válság sem írta felül.

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Novák Katalin Bagdadban
    Novák Katalin személyében első alkalommal látogatott magyar köztársasági elnök Irakba - közölte a Sándor-palota az MTI-vel.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó