A Nyílt Társadalom Alapítvány új stratégiát nyitott
A hét központjuk (hat regionális és egy globális) munkája integrálni fogja a Nyílt Társadalom Alapítvány eszközeinek teljes skáláját - a támogatások nyújtását, az érdekképviseletet, a stratégiai pereket és a hatásberuházásokat - annak érdekében, hogy „kihasználhassák teljes képességüket”.
2021. szeptember 9. 08:32

A szervezet honlapján jelölte ki a Nyílt Társadalom Alapítvány új stratégiáját annak szervezeti átalakításért felelős alelnöke, Binaifer Nowrojee. Cikkét az alapító, Soros György szavaival kezdte, arra hivatkozva, hogy a spekuláns szerint „forradalmi időket élünk”. „Szemben állunk egy klímaválsággal, egy világjárvánnyal, amely tovább mélyítette a rendszerszintű egyenlőtlenségeket, és az autoriter rendszerek világszerte felemelkedőben vannak. Ezek sötét idők az emberi jogok szempontjából. Számtalan országban tapasztalunk visszaeséseket, ahol a Nyílt Társadalom Alapítvány munkálkodik: Afganisztánban, Tunéziában, Mianmarban, Etiópiában, El Salvadorban, Brazíliában, Magyarországon és az Egyesült Államokban” – sopánkodik a szerző, aki tehát hazánkat közel-keleti és afrikai országokkal sorolja egy mezőnybe.

 

Binaifer Nowrojee – opensocietyfoundations.org

Nowrojee szerint ezért kell a Nyílt Társadalom Alapítványnak egy gyökeres átalakulás közepette is dollár százmilliókat szétosztania. Az alelnök szavaival élve: „a változó világ önvizsgálatot igényel, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy olyan fürgén reagálunk a világ változó valóságára, ahogyan kell. Előre haladva megerősítjük Soros György eredeti feltevését, miszerint a problémához legközelebb álló emberek a legalkalmasabbak a megoldás meghatározására.”

Az alapítvány új stratégiája tehát egyfajta decentralizáció: a hat regionális irodájuknak nagyobb támogatást adnak, valamint jobban átengedik az irányítást és a döntéshozatalt, hogy nemzeti és regionális szinten azonosítsák be a beavatkozási lehetőségeket. Ez lenne Soros legújabb terve? A döntés ugyanis a gyakorlatban feltehetően azt (is) jelenti, hogy a 2022-es magyar országgyűlési választások előtt Soros magyarországi zászlóshajói jelentős mértékű forráshoz és cselekvési szabadsághoz juthatnak a kampányban. Nowrojee a döntést azzal magyarázza, hogy globális szinten hatékonyabban tudnak működni, ha csak néhány kulcsterületre fókuszálnak, ezért egy tucatnyi tematikus programot egy nagy globális programmá alakítanak át. A hét központjuk (hat regionális és egy globális) munkája integrálni fogja a Nyílt Társadalom Alapítvány eszközeinek teljes skáláját - a támogatások nyújtását, az érdekképviseletet, a stratégiai pereket és a hatásberuházásokat - annak érdekében, hogy „kihasználhassák teljes képességüket”.

A cikkben az alelnök elárulja azt is, mire költenek a közeljövőben nagyobb összegeket. Kampányt indítottak azon alacsony- és közepes jövedelmű országok igazságos adósságcsökkentése érdekében, amelyek gazdaságát leginkább sújtotta a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság. Vajon Soros nekik is jóságosan felajánlja az örökjáradék-kötvényeket? Ha igen, azzal nem segítséget nyújtana ezeknek az országoknak és népeiknek, hanem örökös rabláncra verné őket jelentős bevételek reményében.

Ezen kívül más finanszírozókkal közösen dolgoznak a vakcinák egyenlő elosztása érdekében, hogy a világ déli féltekén is elérhetővé váljon az oltás az emberek számára. Felmerül bennünk a kérdés: ha olyan fontos Soros számára ez az ügy, miért nem vásárol be ő maga az oltóanyagokból és osztja szét a szegény országokban? Nowrojee beszámolója szerint ezen felül elképesztő összeget, 100 millió dollárt költenek világszerte a nők jogainak előmozdítására a „gender igazságosság” jegyében, jelentsen ez bármit is.

Miközben hatalmas szervezeti átalakuláson megy keresztül az alapítvány, az alelnök szerint az elmúlt hetekben így is gyors és hatékony választ tudtak adni a válságokra, melyek közül a cikkben kettőt emel ki: a Haitit sújtó földrengésre és a tálibok afganisztáni hatalomátvételére. Utóbbival kapcsolatban arról számol be, hogy Kabul eleste után napokon belül bejelentettek egy 10 millió dolláros alapot, melyből humanitárius segítséget nyújtanak az afgánoknak, valamint evakuálják és letelepítik (azt nem írja, hogy hol, talán valahol Európában) az országból menekülőket. Az biztos, hogy egy részüket, 607 embert Albániába vitték, többek között a saját munkatársaikat és családjukat, valamint veszélyeztetett aktivistákat és művészeket. Hogy miért éppen Albánia? Talán azért, mert az ország miniszterelnöke 2013 óta a szocialista Edi Rama, aki a mai napig a helyi Soros-alapítvány kuratóriumi tagja, ezen felül pedig mind első, mind pedig jelenlegi felesége a Nyílt Társadalom Alapítvány – Albánia vezetőségi tagjaként tevékenykedett korábban.

Edi Rama – bird.tools

Emellett a kormány több tagja is a Soros által támogatott Mjaft! nevű civil szerveződéshez köthető.

 

Mjaft! Elég!

Van egy olyan sanda gyanúnk, hogy Sorosék nem azoknak az Afganisztánban élő keresztényeknek a kimenekítésén munkálkodtak, akiket halállal fenyegetnek a tálibok, és akikre sajnos jó eséllyel népirtás vár a radikális iszlamista új vezetés uralma alatt. Már most arról érkeznek beszámolók, hogy a tálibok afgán keresztény hívők névsorát tartalmazó listákkal járnak házról házra, azért, hogy effektíve levadásszák őket.

A Nyílt Társadalom Alapítványt ez természetesen nem érdekli: ők tárgyalni akarnak a tálibokkal. A Financial Timesban 2021. augusztus 12-én megjelent cikkében az alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown tűzszünetre és politikai megállapodás letárgyalására szólította fel az Egyesült Államokat, Európát és az ENSZ-t. Az általa felvázolt háromlépcsős megoldás kiválóan leképezi, mennyire elhomályosítja a liberális emberi jogvédők szemét az idealizmus. Malloch-Brown szerint elsőként világossá kéne tenni az afganisztáni fél számára, hogy el kell kötelezniük magukat a jogállamiság és az emberi jogok biztosítása mellett.

Mark Malloch-Brown – telesurenglish.net

Ezt követően a privát és kormányzati donoroknak szerinte helyi afgán csoportokat és egyéneket kéne támogatniuk, akik kiálltak a jogállamiság és az emberi jogok mellett, mint például nőjogokért küzdő csoportok és „független újságírók”. Harmadik pontként – természetesen, mi mást is javasolna Soros alapítványának igazgatója – a nemzetközi közösség vezetőinek otthonukban is cselekedniük kell, menedéket és legális letelepedési státuszt kell nyújtaniuk a hazájukban már jelen lévő afgánoknak, miközben a kiutasításokat leállítják (magyarul az illegálisan ott tartózkodókat fogadják be, és a például bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítandó afgánokat hagyják maradni).

A Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján már 2010-ben megjelent egy cikk arról, hogy az Afganisztán stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítések kudarcot fognak vallani, ha figyelmen kívül hagyják az afgánok észrevételeit. Az alapítvány jelentése szerint az afgánok jelentős része ugyanis a civil áldozatok és a romló közbiztonság miatt a nemzetközi erőket, különösen az Egyesült Államok haderejét okolták, ezért nem bíztak meg bennük. Vajon Sorosék már akkor előre látták, hogy a nyugati országok kivonulásával Afganisztán destabilizálódik majd, és egy újabb migránshullám indulhat el Európa felé?

tuzfalcsoport.blogstar.hu
  • Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki
    Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon.
  • Kötelességünk, hogy Istent a teremtett világgal együtt dicsőítsük
    Valaki mondhatná, hogy a két világesemény, ami itt Budapesten meg a Hungexpon is zajlott, tűz és víz. Hogy ki köti össze ezt a két rendezvényt? Ferenc pápa - mondta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
  • Egy a természettel – Vadászati világkiállítás
    Magyarországon vadászati világkiállítást csak nagyszabású eseményként lehet rendezni, mert így méltó a magyarság keleti örökségéből eredő, Közép-Európában kiteljesedett vadászati kultúrájához - mondta Semjén Zsolt az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitóján szombaton Budapesten, a Hungexpón.
MTI Hírfelhasználó