Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
2021. szeptember 17. 20:10

Néptáncosok a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovardában 2021. szeptember 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték.
   
A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg - mondta.
   
Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.
   
Korzenszky Tamás, a programsorozatot szervező Lechner Tudásközpont kulturális örökségvédelmi igazgatója köszöntőjében felemelőnek nevezte, hogy a kulturális örökség napjai nyitóeseményét a hiteles történelmi rekonstrukció eredményeként újjáépült lovardában ünnepelhetik.
   
Mint mondta, az Európa szerte népszerű eseménysorozat történelmi épületek és helyek bejárásával, tematikus vezetett sétákkal, tudományos előadásokkal és változatos kísérőprogramokkal hozza közelebb a társadalomhoz épített örökségeit, műemlékeit.

 

Néptáncosok a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovarda előtt.
   
Olyan műemlékek, intézmények, múzeumok, különleges helyszínek is megnyitják kapuikat, amelyek az év többi részében nem, vagy csak korlátozottan látogathatóak - tette hozzá. Ezek között szakvezetéssel várják a látogatókat például a Sándor-palotában, az Országházban, a Belügyminisztériumban, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban, valamint a Pesti Vigadó épületében is. A vidéki helyszíneken is számos program várja a látogatókat, megnyitja kapui a látogatók előtt például az Egri Érseki Palota, a pécsi Idrisz Baba türbéje is. Emellett városházák, könyvtárak, tájházak, múzeumok várják vezetett sétákkal a látogatókat. A hétvégi rendezvény az önkéntességre épül és ingyenesen látogatható.
   
Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára felidézte, hogy az egyedülálló kezdeményezés 1984-ben indult útjára Franciaországban. Mint mondta, az esemény ráirányítja a figyelmet kulturális örökségünk sokszínűségére, az épített környezet értékeire, megőrzésének fontosságára.
   
Elmondta, hogy a rendezvénysorozaton szombaton és vasárnap 220 helyszín nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, közte több olyan, amely máskor nem látogatható. Az érdeklődők 140 féle tematikus sétára jelentkezhetnek, a szervezők több mint 130 féle kapcsolódó kulturális programmal készülnek - tette hozzá.
   
A programsorozatot Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az esemény fővédnöke nyitotta meg.
   
A hagyományok szerint a rendezvénysorozat országos megnyitóján jelentették be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója az ünnepségen elmondta, hogy idén a bajai halászléfőzés, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya és a magyarországi üvegművesség került be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló a "Magyar népmese-hagyományos mesemondás" tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült.
   
A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovardában.
   
A miniszter a szellemi kulturális örökségről szólva Szent István történelmi érdemeiről, jelentőségéről és örökségéről beszélt. Szavai szerint a hit volt az egyik tényező, amely miatt Magyarország fennmaradt.
   
A miniszter hozzáfűzte: a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.
   
"Mint a búvópatak, úgy jön a felszínre egy-egy ősi motívum, ősi mozdulat és ebből tevődik össze mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk, és ebből következik a magyar kultúra is" - hangsúlyozta.
   
A magyar magas kultúra azért hódította meg a világot, mert a népi kultúrából eredt és ennek megőrzése mindnyájunk feladata - hangsúlyozta az ünnepségen a miniszter.
 

MTI
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó