A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
2021. szeptember 18. 18:16

Áder János köztársasági elnök (j), Varga Judit igazságügyi miniszter (k) és Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egylet elnöke (b) az első Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényen Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában 2021. szeptember 18-án. A Magyar Jogász Egylet az Alkotmánybíróság közreműködésével hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a jogi könyvek ünnepét. MTI/Koszticsák Szilárd

A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.

 

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az első Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényen Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában.

Áder János leszögezte: mindegyikre nagy szükség van.
   
A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közreműködésével a létrejött jogi könyvek ünnepén az államfő idézte Deák Ferenc Kemény Zsigmond báróhoz írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: minden perc, melyet tanulásra, minden fillér, amit a tudományoknak s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat.

 

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond az első Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényen Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában 2021. szeptember 18-án. A Magyar Jogász Egylet az Alkotmánybíróság közreműködésével hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a jogi könyvek ünnepét. MTI/Koszticsák Szilárd

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy egy könyv megjelenése mindig ünnep, majd emlékeztetett: voltak olyan politikai rendszerek, amelyek ellenségként tekintettek a könyvekre, elégették, bezúzták, tiltották azokat. Hozzátette: a jogi könyvteremtés legjavát ünneplik a rendezvényen, ami valós hiányt tölt be: a jogászi közvélemény koncentrált figyelemfelhívását a könyvújdonságokra.
   
Az elnök rámutatott: a francia jogászság sokat megőriz abból a szellemi és gondolkodásbeli függetlenségből, amely az angolszász jogfelfogással konkuráló kontinentális jogot jelenti, de az autonóm és kreatív jogászi gondolkodás a magyar jogásztársadalomra is jellemző. Hozzátette: az identitás, a kultúra részben könyvek segítségével öröklődik nemzedékről nemzedékre, különösen igaz ez a jog területére.
   
Emlékeztetett: nem is volt olyan rég, amikor Európa szellemi arculatát két könyv jelenítette meg, a Biblia és I. Iustinianus bizánci császár Corpus iuris civilis című műve, a római jog első kodifikált gyűjteménye. Kérdésként vetette fel, hogy vajon a mai világunkban milyen művek gyakorolhatnak ilyen globális befolyást, illetve maga a könyv, mint tárgyi jelenség bírhat-e még ilyen befolyással. Hozzátette: nincs erre egzakt válasz, de a könyv a múltunk, a jelenünk, és a jövőnket is meghatározza.
   
Sulyok Tamás szerint e két mű ma is eligazítást nyújtó intellektuális iránytűként működik, amit a magyar jogászok számára kiegészít Werbőczy István Tripartituma, vagyis Hármaskönyve, szokásjogi gyűjteménye. Úgy fogalmazott: a Hármaskönyv jól példázza, hogy a magyarok képesek voltak minden korban a leghaladóbb külföldi eszmék befogadására és azok magyar módra való újraértelmezésére.
   
Az elnök idézett Eötvös Józsefnek A falu jegyzője című regényéből, amelyben a szerző úgy zárja sorait, hogy "a való dolgokat akarta elmondani". Sulyok Tamács ezzel összefüggésben azt mondta: a való dolgok elmondása mellett különösen fontos annak elmondása is, hogy a könyvek ne csak az ismert problémák leírására törekedjenek, hanem az új összefüggések felfedezésére is.
   
Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntőjében felidézte: a reformkor óta létező jogi könyvkiadásnak tradíciója van Magyarországon, a második világháború előtt több kiadó is működött, amelyeket az '50-es években államosítottak, és "sötét időszak jött", amikor "a jogász ellenség volt", és így a jogi kultúra se tudott fejlődni. Felidézte: mindössze három jogi kar működött, mert nem volt szükség a hatalom szemében az igazságkereső, kötözködő jogászokra. Nehéz időszak volt, a jogi könyvkiadás cenzorok ellenőrzése alatt állt - fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltozás után ma már 18 jogi könykiadó és 8 jogi kar van, ami bizonyítja, hogy a demokratikus rendszernek szüksége van a jogra és a jogászra.
   
A jövőről szólva elmondta: már nem csak a print kiadványokról kell beszélni, ott vannak a digitális kiadványok és a jogkeresők is. Példaként említette, hogy egy ügyvédnek is szüksége van arra, hogy jogi határozatok vagy az alkotmánybírósági határozatok között kereshessen.
   
Trócsányi László elmondta: a rendezvényből szeretnének hagyományt teremteni, mert az alkalmat adhat a jogi élet szereplőinek is a találkozásra.
   
Az ünnepségen a szervezők emlékéremmel jutalmazták Áder János köztársasági elnököt, valamint Czine Ágnes alkotmánybírót, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettesét.
   
Az első Magyar Jogi Könyvszalonon adták át a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös elismeréseit is. A 2020-as évben megjelent legjobb elméleti és legjobb gyakorlati jellegű jogtudományi szakkönyv szerzője és kiadója viheti haza a könyvszalon díját, valamint a 2020-as évben megvédett legjobb PhD disszertáció írója kapott támogatást az értekezése megjelentetésére, utóbbi kategóriában két első helyezést hirdettek.  
 

MTI
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó