Nem talált konkrét kifogásolhatót a LIBE-szélsőség
Magyarország az európai kultúra bástyája, és abban is biztos vagyok, hogy itt tökélesen működik a demokrácia, például a médiapluralizmus, Franciaországgal ellentétben – fogalmaz Nicilas Bay.
2021. október 3. 15:16

Nem talált konkrét okot hazánk megbírálására az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) küldöttsége. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozott Nicolas Bay francia EP-képviselő, a delegáció egyik tagja.

– Ön egy olyan delegációnak a tagja, amely a héten három napot töltött Budapesten. Beszéltek több szervezet képviselőjével, miniszterrel, politikusokkal, de a magyar miniszterelnök nem akart önökkel találkozni. Ön szerint igaza volt Orbán Viktornak?

– Teljesen természetesnek találom, hogy Orbán Viktor nem fecsérli arra az idejét, hogy a LIBE-bizottsággal találkozzon, hiszen ő Magyarország miniszterelnöke, biztosan rengeteg más, fontosabb dolga van ennél. Helyesen teszi, hogy nem tulajdonít fontosságot annak a procedúrának, amely a hetes cikkely alapján hazájuk ellen folyik. Ez az eljárás a brüsszeli technokraták szája íze szerint alakul. Arra szolgál, hogy megpróbálja megakadályozni azt a politikát, amelyet Magyarország követ a népességgyarapodás mellett, az LMBTQ-propaganda iskolákba juttatása vagy a migráció ellen. Miért foglalkozna olyanokkal, ahol a bizottsági hét tag közül öt politikai ellenfele? Akik vagy bal-, vagy szélsőbaloldali irányultságúak, és akik nem képesek objektív munkát végezni. Ezek az emberek előítéletekkel érkeztek Budapestre. Sok emberrel találkoztunk már, de senki nem volt képes megfogalmazni konkrét és jogos kritikát Magyarországot illetően. Nem mondtak konkrétumokat, és nem voltak bizonyítékaik. Ez is azt mutatja, hogy a látogatás csak propaganda. Azért sem szabad túlzott figyelmet fordítani ennek a vizsgálatnak, mert a hetes cikkelyt blokkolta az Európa Tanács, hiszen több kormány nem akarja ezzel támadni Magyarországot.

Gondolom az sem véletlen, hogy néhány hónappal a magyarországi választások előtt érkezik a bizottság Budapestre, és az sem, amit csütörtök reggel Varga Judit igazságügyi miniszter mondott a Kossuth Rádióban, miszerint azért érkezett Magyarországra a LIBE, mert nem tetszik a magyar gyermekeket védő törvény. Mit gondol erről?

– Igen, tökéletes mindkét megállapítás. Mivel az Európa Tanács blokkolta a hetes cikkelyt, ezért semmi értelme nem volt Budapestre küldeni a bizottságot. Ráadásul a választások előtt nem is szabadna ilyet csinálni, hiszen az itteni választók akaratát tiszteletben kell tartani. Varga Juditnak igaza van, Brüsszelnek nem tetszik az a törvény, amely a gyerekeket védi a pedofília ellen és amely az LMBTQ-propagandát támadja. Jól tudjuk azt is, hogy az Európai  Parlamentnek nincs a szája íze szerint, hogy Orbán a migránskvóta ellen van, ami egyébként szerintem nemzeti kompetencia, és amelybe nem szólhat bele Brüsszel. Nem tetszik az sem, hogy Magyarország új igazságügyi törvényt fogadott el, és a kommunizmus alatt megalkotottat megszüntette. És szerintem az is nemzeti hatáskör, hogy az LMBTQ-jogokat nem kényszeríthetik rá a magyar emberekre.

– Hogy zajlik az eszmecsere, amikor találkoznak itteni politikusokkal vagy a civil szervezetek képviselőivel?

– Leginkább az emberi jogok helyzetével kéne foglalkoznunk, de a kollégáim többsége – még egyszer hangsúlyozom: a hét tagból öt vagy bal-, vagy szélsőbaloldali – csak kritikákat fogalmaz meg. Politikai kirohanások ezek, nem emberjogi kérdések. Találkoztunk színészekkel, a kulturális élet szereplőivel, politikusokkal is. Konzervatív személyeket nemigen láttam, ha igen, akkor a kollégáim rögtön bizalmatlan hangnemre váltottak át és agresszívak lettek.

– Nem először vett részt hasonló vizsgálaton. Három éve Lengyelországban jártak. Van hasonlóság a két út között?

– Igen, néhány éve Varsóban jártam ugyanezzel a bizottsággal. A forgatókönyv ugyanaz volt. Akkor is előre látható volt, hogy nem az objektivitásra törekedtek. Csak politikai ellenfeleket láttak a lengyelekben, nem próbálták megismerni a valóságot. A lengyelek pedig a saját útjukat akarják járni, nem akarnak megfelelni a brüsszeli lobbinak vagy diktátumnak.

– És egy ilyen út után a bizottság tagjai elégedettek?

– Szerintem igen, hiszen ujjal mutogathattak egy kormányra vagy egy államra, amely nem osztja politikai víziójukat. De azt is biztosan tudják, hogy az egésznek semmi értelme. Olyannyira nem, hogy pénzügyi zsarolásba kezdenek Lengyelország és Magyarország ellen. A jó hír, hogy most már mindez napvilágra került, tudjuk nagyon jól, hogy Brüsszel sok kérdésben nem azt az utat követi, amit az alapítók megálmodtak. Központosításra törekszik, és nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat.

– Említette a pénzügyi zsarolást. Most éppen a helyreállítási kohéziós pénzeket nem akarják kifizetni, azt mondják, hogy ez az intézkedés a magyar kormány ellen van, holott az egész népet sújtja.

– Igen, így van. És mindig elfelejtik azt is, hogy az aktuális kormányt mindig a nép választja. Ráadásul a most kormányzó pártnak van a leginkább demokratikus joga intézkedéseket hozni, hiszen a legjobb eredményt érte el az Európai Unióban. Ráadásul a helyreállítási pénz arra is szolgál, hogy Európát újraindítsa, vagyis pusztán ideológiai célok vezérlik azokat, akik nem akarják ezt a pénzt odaadni. Ezzel szankcionálni és gyengíteni akarják Magyarországot.

– A látogatás után mi az ön dolga? Készül erről gondolom egy feljegyzés, kinek adja majd át?

– A LIBE-bizottsági biztos készít majd egy jelentést, amelyet az Európai Parlamentben bemutat. Én biztosan nem fogom ezt támogatni, és nem ismerem el a látogatás konklúzióját. El fogom mondani, hogy én mit tapasztaltam és mi a véleményem erről az egészről. Hasonló véleményen lesz a spanyol konzervatív képviselő-kollégám is. Mi leszünk majd az úgynevezett szabad hang a LIBE politikai támadása ellen. Én nem Magyarország ellen leszek, nekem vannak itt barátaim, támogatom a politikájukat, szeretek sétálni a fővárosukban, ha van egy kis időm. Budapest az egyik legszebb európai főváros. Jó lenne visszajönni ide hamarosan, de nem mint a LIBE európai parlamenti képviselője.

Mostanában, nagyon sok olyan franciával találkoztunk mostanában, akik ideköltöztek, és azt mondták, Franciaország megváltozott, és elmenekültek onnan.

– Igen, tökéletesen megértem ezeket az embereket, Magyarország az európai kultúra bástyája, és abban is biztos vagyok, hogy itt tökélesen működik a demokrácia, például a médiapluralizmus, Franciaországgal ellentétben. Az élet itt nagyon kellemes, és az utcák sokkal tisztábbak, mint Párizsban – válaszolta Nicolas Bay.

hirado.hu
Címkék:
  • A forradalom indítására emlékeztek Szegeden
    1956. október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig - közölte Kiss Tamás. Szavai szerint "kimondták az akkor kimondhatatlant". Innen indult az 1956-os magyar forradalom.
  • A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka
    A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.
  • Erdélyikopó-világtalálkozó Bőszénfán
    Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Erdélyből és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.
MTI Hírfelhasználó