Aradi vértanúk – Félárbócon a nemzeti lobogó
Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében - mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.
Utoljára frissítve: 2021. október 6. 12:54
2021. október 6. 08:51

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján, 2021. október 6-án. MTI/Balogh Zoltán

Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében - mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld - folytatta -, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.
   
A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.
   
"Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett" - tette hozzá a köztársasági elnök.
 

Orbán Viktor: Tisztelet a hősöknek!



Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy képet az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulója, október 6. alkalmából.

 

Simicskó: hihetetlen Habsburg kegyetlenség

Trianon mellett a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként beszélt október 6-áról az aradi vértanúk emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője.

Hangsúlyozta: a magyarság története igen gazdag nemcsak sikerekben, hanem kudarcokban is, utóbbiak pedig megedzették a nemzetet.
   
Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola diákjai előtt arról beszélt: megdöbbentő, "hihetetlen kegyetlenséget gyakorolt" a csupán 18. évében járó uralkodó, Ferenc József a szabadságharc vezetőinek kivégeztetésével, és óriási hibának, bűnnek nevezte a magyar szabadságharc eltiprását.
   
A kereszténydemokrata politikus arra emlékeztetett: 1848 tavaszán Európa számos városában lángolt fel forradalom, de zömüket nagyon gyorsan leverték. Csak Magyarország tartott ki másfél éven keresztül, két nagyon erős hadsereggel szemben, óriási bátorságot tanúsítva.
   
Simicskó István szerint a 48-asok igazi titka az volt, hogy hihetetlen módon szerették a szülőföldjüket, a hazájukat a vértanúk pedig a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságért.
   
Az igazi erő a hitben, a szellemiségben rejlik - hangsúlyozta a frakcióvezető, felhívva a figyelmet arra, hogy nehéz helyzetekben is ki kell állnunk a magyar szabadság mellett.
   
Hangsúlyozta: a történelem folyamat, amelyet karakteres politikusok írnak, majd arról beszélt a diákoknak, hogy megfelelő értékrenddel, hittel, szellemiséggel nyújthatunk az életben másoknál jobb teljesítményt.

 

Harcosaink tisztelegtek hőseink előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
   
A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet. Ezt a rendezvényt a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalon élőben is közvetítik.
   
Számos településen, a határon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat.
   
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Hőseink a közmédiában

A közmédia idén is megkülönböztetett figyelmet szentel az aradi vértanúk emléknapjának. Október 6-án az aktuális műsorok tematikus adásai mellett a nemzeti gyásznaphoz kapcsolódó filmekkel készülnek a csatornák.

Tematikus műsorfolyammal készül a közmédia október 6-ra, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 honvédtábornoka aradi mártírhalálának 172. évfordulójára.

A Duna Televízió beszélgetésekkel, filmekkel készül.

Délelőtt a Család-barát című műsorban Csorba László történész beszél október 6-a történelmi jelentőségéről, este pedig a filmeké lesz a főszerep: 20:35-től a 2017-es, Isten veled, Görgei! című dokumentumfilmet, majd 21:25-től a 2021-es Ítélet és kegyelem című tévéfilmet tekinthetik meg a nézők Gáspár Sándor és Hirtling István főszereplésével. A Duna World csatorna 18:35-től az 1979-es Fegyverletétel című tévéjátékot tűzi műsorára.

Az M5 kulturális csatorna a nap folyamán több részben Az aradi vértanúk üzenete címmel egyperces kisfilmeket vetít, majd 15:55-től a "...legbátrabb fiaim..." - Aradi vértanúk című ismeretterjesztő filmet. Este 9 órától a Magyar Golgota című filmet tekinthetik meg a nézők, amely Török Ignác aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát.

A Kossuth felidézi a hősöket. 

A Vendég a háznál című műsorban az aradi vértanúk leszármazottjai szólalnak meg, akik felfedik, mit jelent számukra ez az örökség. Az Este – A házigazda szerepébe Babucs Zoltán hadtörténész-muzeológus lép, aki vendégével, Kedves Gyula történésszel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól beszélget.

MTI
  • A forradalom indítására emlékeztek Szegeden
    1956. október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig - közölte Kiss Tamás. Szavai szerint "kimondták az akkor kimondhatatlant". Innen indult az 1956-os magyar forradalom.
  • Erdélyikopó-világtalálkozó Bőszénfán
    Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Erdélyből és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.
  • Beleavatkoztak a csehországi választásokba
    Néhány nappal a cseh választások előtt a Babišra vonatkozó adatok kiszivárogtatása egy tudatosan időzített, célzott külső támadás volt.
MTI Hírfelhasználó