Karácsony fölhizlalta Dobrev Klára esélyeit
A baloldali előválasztási komédiában Gyurcsány Ferenc előtt megnyílt az út, hogy egy lépcsőben jusson ismét hatalomra – értékelte a hét történéseit a Magyar Hírlap számára Kiszelly Zoltán politológus, aki arról is beszélt, hogy az ellenzéki marakodás közben a kormány az ország tudatos fejlesztésével foglalkozik.
2021. október 11. 08:54

A színjáték folytatódik, Gyurcsány Ferenc számára változatlanul az a kérdés, hogy két lépésben vagy egyben vegye át az ellenzék vezetését, ezért beszélünk Gyurcsány-színjátékról – szögezte le a baloldali marakodás kapcsán Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki hozzátette: a főszereplők küzdelmét láttuk, miközben a legfontosabb, hogy melyik pártnak mennyi képviselője lesz.

Ebben a harcban a DK már lepacsizta az eredményt, a Jobbikkal összefogva biztosították, hogy a DK-nak legyen a legerősebb frakciója. Karácsony képviselte volna az átmeneti időszakot, mint egykor Medgyessy Péter, hogy később Gyurcsányék átvehessék a miniszterelnöki pozíciót is. Az esélyesebb jelölt kiesésével egy lépésben is át tudják venni az ellenzék vezetését, így Dobrev Klárának nagyot nőtt az esélye arra, hogy ő nyerje az ellenzéki előválasztást.

A politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az előválasztáson elsősorban a baloldali és liberális szavazók vesznek részt. Márki-Zay Péter magát tudatosan mutatja be konzervatív, keresztény politikusként, ezzel ugyanazt a hibát követi el, mint Karácsony – hogy tudniillik a jövő évi választásra készül, és nem a jelenleg előválasztásra.

Márki-Zay Karácsonyhoz hasonlóan Orbántól akar szavazókat elhódítani jobbról és középről, a bizonytalanok közül, akik viszont ezen a választáson nem nagyon vesznek részt, és ezért valószínűbb Dobrev győzelme. Így az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a szemlőhegyi villában egy vacsora közben tud tervezgetni – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

A politológus Karácsony Gergely fellépését a Gyáva nyúl játékhoz hasonlította, amiben Márki-Zay megvezette őt, mert „úgy jött, mintha menne”. Azt hangsúlyozta, hogy visszalép és elrántja a kormányt, ezzel a „szimpátiabónuszt” megszerezte, mert kezdetben Karácsony elzárkózott a tárgyalásoktól. Amikor pedig mégis tárgyalásokba kezdett, akkor azzal Márki-Zay előbb magával egy szintre emelte, majd a Momentummal kötött alkujában beelőzte Karácsony Gergelyt, hiszen Fekete-Győr Andrásnak ugyan nem, de a pártnak sok egyéni szavazója volt.

Karácsony ezt látva könnyen kiszámolhatta, hogy a Dobrevvel szembeni szavazatok döntők lesznek a végeredménynél, neki azonban már nincs lehetősége ezeket a maga számára megszerezni – magyarázta Kiszelly Zoltán. Hozzátette: bár Márki-Zay bővítené az eddigi hatpárti összefogást, mégsem kampányol mellette sem az LMP, sem az MSZP, sem a Jobbik, így pedig az első fordulónál kisebb lehet a részvétel, ami az elkötelezettebb szavazóbázissal rendelkező Dobrevnek kedvezhet.

Az Európai Unió országaiban tapasztalható energiaárrobbanás a politológus szerint a kormány politikájának köszönhetően nálunk nem érezhető. Egyrészt a keleti nyitás politikája fizetődik ki, másrészt a stratégiai ágazatoknak a nemzeti tulajdonban tartása – ezeknek köszönhető a rezsicsökkentés, mondta a szakember Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve: az embereknek a lakhatást kell biztosítani, a lakások fűtését, energiaellátását. Itthon a lakosságnak a fizetése kisebb részét kell az energiára fordítania, mint Nyugaton, ahol a nagyvárosokban már korábban megugrottak a lakbérek, majd pedig az energiaárak növekednek sokkolóan. Most bezzeg nem követeli az ellenzék a világpiaci árak érvényesítését – hívta föl a figyelmet.

A miniszterelnök által pénteken bejelentett újabb béremelések kapcsán az elemző azt hangsúlyozta, hogy a második Orbán-kormánnyal indultak el az életpályamodellek, mindez nem csupán fizetésemelésről szól, hanem az ezekben az ágazatokban dolgozók szélesebb körű megbecsüléséről.

Az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem éppúgy stratégiai ágazat, mint az energiaszektor. Eddig inkább az intézményfejlesztés állt a középpontban, most pedig a bérfelzárkóztatással folytatódik a program. A lényeg, hogy ennek megvan a fedezete, és nem elvenni kell egyes szektoroktól, mint 2006 után a Gyurcsány-kormány tette, hanem a jó gazdasági eredmények teszik lehetővé a fejlesztéseket – tette hozzá Kiszelly Zoltán.

MTI
  • A Merkel-korszak vége
    Nyugatnémet szülők lánya, de keleti politikusként lett kancellár, majd halványult a keleti öröksége. Fiatal miniszterként Helmut Kohl köpönyegéből bújt elő, de hátat fordított a konzervatív értékeknek. Az ellentmondások mindent túlélő asszonya, Angela Merkel.
  • Újratemették Slachta Margitot
    Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
MTI Hírfelhasználó