Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
2021. október 24. 12:46

Illusztráció a Miért veszélyesebb a szélsőbal, mint a szélsőjobb című amerikai könyv címlapjáról – theemissary.co

Leginkább baloldali politikusok írásai mentén értelmezi az Orbán-korszak politikai berendezkedését, főként a demokráciát az ELTE Orbán-rezsimről szóló kurzusa.

Vezérdemokrácia: az Orbán-rezsim és azon túl – ezzel a címmel lehet szemináriumi órát felvenni az ELTE jogi karán, a politológia szakon a 2021/22-es tanév első félévében. A kurzust angolul hirdették meg BA-s, MA-s és erasmusos hallgatók számára. Egy másik kurzus címe Magyar politika 2010 után. A két szeminárium hasonló szemléletet képvisel.

Az első szeminárium féléves tematikája szerint szóba kerülnek az órán az Orbán-rezsim létrejöttének „előfeltételei”, valamint „felemelkedése”, majd különféle „megközelítéseket” vizsgálnak, az egyik a „populizmus”, a másik a „hibrid rezsim”. Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.

Tantárgy neve:

Leader Democracy: The Orbán Regime and Beyond

Képzés- tagozat:

BA, MA, ERASMUS

Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős:

Illés Gábor

Számonkérési forma:

beszámoló / gyakorlati jegy

Erős előfeltétel:

angol nyelvtudás

Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

-

Előadások tematikája:

hét:
Introduction, discussion of the syllabus

hét:
Preconditions: The emergence of the Orbán regime

hét:
Approaches to the Orbán regime I.: Populism

hét:
Approaches to the Orbán regime II.: Hybrid regime

hét:
The theory of PLD and the Orbán regime

hét:
The politics of the Orbán regime

hét:
Transforming the polity

hét:
The informal side of reconstruction: prebendalism and clientelism

 hét:
The policy-making of the Orbán regime

hét:
A sham democracy? The normative horizon of plebiscitary democracy

hét:
Beyond the Orbán regime: the applicability of PLD to other countries I.

hét:
Beyond the Orbán regime: the applicability of PLD to other countries II.

hét:
Online open book zárthelyi dolgozat

Tananyag:

Kötelező és ajánlott irodalom:

Bozóki, András and Dániel Hegedűs (2018): An Externally Constrained Hybrid Regime: Hungary in the European Union. Democratization, 25 (7): 1173–1189.

Enyedi, Zsolt (2016): Paternalist populism and illiberal elitism in Central Europe, Journal of Political Ideologies, 21:1, 9–25.

Green, Jeffrey E. (2010): The Eyes of the People: Democracy in an Age of Spectatorship, Oxford: Oxford University Press.

Körösényi, András, Gábor Illés and Attila Gyulai (2020): The Orbán Regime. Plebiscitary Leader Democracy in the Making. London: Routledge.

Magyar, Bálint (2016): Post-Communist Mafia State. Budapest: Central European University Press.

Scheiring, Gábor (2020): The Retreat of Liberal Democracy: Authoritarian Capitalism and the Accumulative State in Hungary. Cham: Spinger Nature (Palgrave Macmillan). 217–252.

Vizsgakövetelmények:

-

Egyebek:

Félévközi prezentáció, félév végi zárthelyi dolgozat megírása


A kötelező olvasmányok listája is figyelemre méltó. Rajta van Magyar Bálint volt baloldali oktatásügyi miniszter, a CEU Demokrácia Intézete munkatársának A posztkommunista maffiaállam című tanulmánya, amit 2016-ban adott ki a CEU; Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila Az Orbán-rezsim – A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata című, 2020-as munkája; az egykor Hugo Chávezt mentegető, dél-amerikai baloldali rezsimek iránt rajongó Scheiring Gábor közgazdász-szociológus, volt LMP-s, ma párbeszédes politikus, 2010-2014 közt országgyűlési képviselő A liberális demokrácia visszaszorulása: az autoritárius kapitalizmus és a állam Magyarországon című tanulmánya; Enyedi Zsolt Paternalista populizmus és illiberális elitizmus Közép-Európában című, 2016-os tanulmánya; Jeffrey E. Green Az emberek szeme: demokrácia a nézősereg korában című, 2010-es könyve; valamint a volt baloldali kultuszminiszter Bozóki András Hegedűs Dániellel közösen írt, Kívülről kordában tartott hibrid rezsim: Magyarország az Európai Unióban című, 2018-as tanulmánya.

Mi a plebiszciter vezérdemokrácia?

A Körösényi-Illés-Gyulai könyv ismertetése szerint: „A szerzők a 2010-től kezdődően Magyarországon létrejött új, a korábbi liberális demokráciától gyökeresen eltérő politikai rezsimet Max Weber nyomán plebiszciter vezérdemokráciának, vagy röviden plebiszciter rezsimnek nevezik. Ezt gyümölcsözőbb elméleti-fogalmi perspektívának tartják az Orbán-rezsim működési logikájának a megértéséhez, mint a populizmus és a hibrid rezsim jól ismert nézőpontjait. Az új megközelítés segítségével a könyvben kibontakoznak az Orbán-rezsim fő vonásai. (1) Orbán, mint karizmatikus vezető, közvetlenebb kapcsolatot kialakítására törekszik a választókkal (például a „nemzeti konzultációk” révén), mint ami a képviseleti rendszerekben szokásos. (2) A választások a politikai vezető személyéről szóló plebiszcitummá, kvázi-népszavazássá válnak, így a képviselet egy sajátos formája jön létre, amelyben a vezető felhatalmazást kap, hogy a nép nevében szinte tetszés szerint cselekedjen. (3) A plebiszciter rezsimben a vezetők formálják és értelmezik a politikai valóságot jobbára passzív követőik számára, míg az utóbbiak elfogadják vagy elutasítják azt: a politikusok elszámoltatása a nép vétóhatalmában merül ki. (4) A választások révén megszerzett – paradox módon egyszerre demokratikus és autoriter – felhatalmazás révén Orbán a hatalomgyakorlás új módjait vezette be, gyökeresen átalakította az intézményeket, és egy új politikai rezsimet hozott létre. (5) Ebben a rezsimtípusban a hatalmon lévő politikai vezetőket kevéssé korlátozzák az intézmények és a jogrend, mivel a vezetők uralmuk karizmatikus legitimitása és a permanens válságnarratíva segítségével képesek nagymértékben formálni azokat. (6) A plebiszciter rezsim fontos eleme a populizmus, de nem a megszokott értelemben, hanem mint politikai stílus, amely hozzásegíti Orbánt a politikai napirend hatékony kontrolljához; illetve mint politikai mítosz, amely meggyőző értelmezést szolgáltat saját választói számára a politikai valóságról.”

Az Orbán-kormányokat 2010 óta minősítik különféle jelzőkkel a többnyire vele szemben kritikus politikatudósok – köztük sokan baloldali kormányok munkatársai. A legtöbbet használt fogalom a „hibrid rezsim”, miszerint formálisan demokráciáról van szó, de valójában sok benne az autokrata elem.

Körösényiék épp a hibrid rezsim fogalmát találták elégtelennek, s ezért írtak vezérdemokráciáról.

Az Orbán-kormány még egy éve sem volt hivatalban, amikor Kornai János Számvetés című írásában már autokráciának nyilvánította a magyar politikai rendszert. Az Orbán-korszak berendezkedésének minősítéseit Gallai Sándor corvinusos egyetemi docens tekinti át a Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről című kötetben, levonva a következtetést, hogy „nem csak a kategóriákban és a besorolásban nincs egyetértés, a leminősítés indoklásában még változatosabb a kép”. A legtöbb kutató – hívja fel a figyelmet Gallai – a liberális demokrácia ismérveiből indul ki, ugyanakkor „a politikatudomány művelőinek a munkájában bizony gyakran tetten érhető a szurkolói attitűd”.

Magyar Bálint Posztkommunista maffiaállam című kötetének ismertetője szerint „A posztkommunista maffiaállam című e-könyv a Magyar polip címmel megjelent tanulmánykötet vezető tanulmányát tartalmazza. Magyar Bálint 2001-ben Magyar polip - a szervezett felvilág címmel írt cikket az egészpályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért. A cikk megjelenésekor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a »szervezett felvilág«, a »maffiamódszereket alkalmazó állam« és a ,»politikai családtagok« voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza. A rendszert leíró új fogalmi keret az elmúlt hónapokban revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem az autokratikus kísérleteknek szintén kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, hozzájárulhat a volt Szovjetunió utódállamaiban végbemenő folyamatok megértéséhez is.”

Gallai szerint „radikális és vélelmezhetően inkább politikai célzatú a »maffiaállam« koncepciója”.

Hozzátehetjük mindehhez, hogy a demokrácia definíciójáról nincs egyetértés a politikatudományban, és nemcsak hogy többféle demokráciatípust szokás számon tartani, hanem még tipológiából is több van. A Mandiner egyszer ismertette az amerikai Notre Dame Egyetem tipológiáját, ami hatféle demokráciatípust sorol fel: a schumpeteri választási (minimalista, elitista) demokráciát, a liberális demokráciát, a többségi demokráciát, a részvételi demokráciát, a deliberatív demokráciát és az egalitariánus demokráciát. Eme tipológia szerint ezek a demokráciatípusok többé-kevésbé kizárják egymást, és mindegyik más célt valósít meg. Leginkább a liberális és a többségi demokrácia van egymással ellentétben, és nem meglepő, hogy az Orbán-kormány többségi demokráciának számít. Egyébként a liberális demokráciának sincs egységes definíciója.

Benedek Tibor doktorandusz hallgató órája, a Magyar politika 2010 után foglalkozik többek közt a demokrácia és autokrácia viszonyával, úgyszintén a populizmussal, rezsimbesorolási kísérletekkel és az Orbán-rezsim politikai logikájával is. Ennek olvasmánylistájában is túlnyomórészt a populizmussal, autokráciával, demokráciakrízissel foglalkozó tételeket találunk.

Abts, Koen–Rummens, Stefan (2007): Populism versus Democracy. Political Studies, 55 (2), 405–424.
Antal Attila (2017): A populista demokrácia természete. Realizmus és utópia határán. Budapest: Napvilág Kiadó.
Benedek István (2017): Sodródó magyar demokrácia. A politikai részvétel és a választói magatartás zavarai. Jel-Kép, 2017/3. 16–35.
Benedek István (2019a): Magyarország de-demokratizációs trendje a demokráciaindexek fényében. Politikatudományi Szemle, 28(2): 101–129.
Benedek István (2019b): Üdvözlet a győzőnek? A populizmus térhódítása: szükséges fordulat, múló korszellem vagy autoriter veszélyforrás? In: Jel-Kép, 2019/2, 26–44.
Benedek István (2021): Trójai faló és fügefalevél: a populizmus szerepe a globális demokráciakrízisben és posztmodern autokráciákban. Metszetek, 10(1): 30–61.
Bogaards, Matthijs (2018): De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy. Democratization, 25 (8), 1481–1499.
Bozóki András – Hegedűs Dániel (2017b): A kívülről korlátozott hibrid rendszer. Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében. Politikatudományi Szemle, 26 (2), 7–32.
Dahl, Robert A. (1971): Polyarchy. Participation and Opposition. Yale University Press.
Gyulai Attila (2017): Magyarország a szürke zónában? A magyar politikai rendszer hosszú hibridizációja. In: Boda Zsolt–Szabó Andrea (szerk.) (2017): Trendek a magyar politikában – 2. A Fidesz és a többiek: pártok, mozgalmak, politikák. Budapest, Napvilág–MTA TK, 15–42.
Kis János (2019) Demokráciából autokráciába. A rendszertipológia és az átmenet dinamikája. Politikatudományi Szemle, 28 (1): 45–74.
Körösényi András – Illés Gábor – Gyulai Attila (2020b): Az Orbán-rezsim - A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata. Budapest: Osiris.
Lührmann, Anna – Staffan I. Lindberg (2019): A third wave of autocratization is here: what is new about it? Democratization, 26(7): 1095–1113.
Magyar Bálint – Madlovics Bálint (2020): The Anatomy of Post-Communist Regimes. A Conceptual Framework. Budapest–New York: Central European University Press.
Müller, Jan-Werner (2016): What is Populism? University of Pennsylvania Press.
Pappas, Takis S. (2014): Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post-Communist Hungary. Government and Opposition, 49 (1), 1–23.
Sartori, Giovanni (1999): Demokrácia. Osiris, Budapest.
Schmitt, Carl (1988): The Crisis of Parliamentary Democracy. MIT Press.
Unger Anna (2018): A választás mint rendszerkarakterisztikus intézmény. Fundamentum, 2018 (2–3), 5–16.
Urbinati, Nadia (2013): The Populist Phenomenon. Raisons politiques, 2013 (3), 137–154.
Zakaria, Fareed (1997): The Rise of Illiberal Democracy. Foreign Affairs, 76 (6), 22–43.

Februárban írtunk a CEU Budapesten működő Demokrácia Intézetéről, ami többek közt a populizmust, a nacionalizmust és a konzervativizmust kutatja, és amely szerint épp Budapest a nyílt társadalomért folytatott harc frontvonala. A saját hálózataival szorosan együttműködő intézet olyan balliberális nagyágyúkat vonultat fel, mint Magyar Bálint, Bozóki András, Kis János, vagy épp Sajó András.

 Szilvay Gergely

mandiner.hu
Címkék:
  • Globális cselekvés nemzetállami tettekkel
    Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés - húzta alá Áder János. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.
  • Hazánk megvédi a gyerekeket a genderterrortól
    Szánthó Miklós: Nyíltsisakos támadójátékkal: kíméletlenül le kell rántani a leplet a csirkefogó-vigyorú jóemberkedésről. A liberális felfogás már jó ideje elszakadt az egyén valódi tiszteletétől, mely a jogok és kötelességek egyensúlyát jelenti. Az egyedüli cél ma az, hogy bármilyen emberi vágyat, késztetést emberi joggá transzformáljanak, függetlenül annak erkölcsi tartalmától és közösségre – ideértve a gyermekeket is természetesen – gyakorolt hatásától.
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
MTI Hírfelhasználó