November 4. – Szovjet tankok rohanták le a cserben hagyott országot
lőző napon azzal a tudattal feküdt le az ország népe, hogy győzött a forradalom, s a békés kibontakozás időszaka következik. Hogy egy nyugodt vasárnapra fognak ébredni, és hétfőn pedig újraindítják az országot, felveszik a munkát.
2021. november 4. 11:03

Pedig a szovjetek már október 30-ától készültek a visszavágásra. Újabb és újabb egységeket küldtek Magyarországra, és hamarosan a világháborús veterán, Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Erőinek főparancsnoka is berendezte főhadiszállását az ország közepén, Szolnokon. 65 évvel ezelőtt hajnali 4 órakor megindult a Forgószél hadművelet.

Budapest, 1956. november 5.: T–54-es szovjet tank a Parlament épülete előtt (Fotó: MTI/ Erich Lessing)

A Forgószél hadműveletet alaposan előkészítették. November 3-án estére az összes fontosabb katonai objektumot, repülőteret, nagyvárost körülzárták a szovjet alakulatok. Az erejük megvolt hozzá: az itt állomásozó 5 szovjet hadosztály mellé további 12 vonult be. A részben közép-ázsiai legénységet a feletteseik úgy tájékoztatták, hogy a „fasiszták” ellen fognak harcolni. Ezzel szemben a magyar védelmi készülődések elégtelenek voltak. Bár Budapest körül egy védelmi gyűrű létesítését kezdték meg, a kommunista szellemben indoktrinált és a szovjetekkel szembeni alárendeltséghez szoktatott tisztikarral eleve kétséges volt, hogy a csapatokat harcba lehetne-e vetni. Az erőviszonyok is kétségessé tették a fegyveres küzdelmet. Így tehát a Nagy Imre-féle csoport tagjai, akik meg akarták őrizni a kommunista párt uralmát (igaz, nem a Rákosi-féle eszement módszerekkel), úgy látták, hogy ezt csak a semlegesség bejelentésével lehet elérni. Az ENSZ azonban nem hozott határozatot ebben az ügyben, így a Varsói Szerződésből való kilépés bejelentése egyoldalú gesztus maradt, amelyet sem nemzetközi elismerés, sem pedig katonai erő nem támasztott alá.

A szovjetek a magyar kormánnyal szemben időhúzási taktikával éltek. Ebben a román kommunista párt itt tartózkodó küldöttsége is a segítségükre volt. Nagy Imre régi internacionalista „barátja”, a magyar anyanyelvű Valter Roman feladata a magyar kormányzat szóval tartása, hitegetése volt. Harmadikán estefelé a jugoszláv nagykövet értesítette Szántó Zoltánt, Nagy Imre közeli munkatársát, hogy egy esetleges szovjet beavatkozás esetén a nagykövetségen menedékjogot adnak számukra. Ezt a forgatókönyvet Tito és Hruscsov a Brioni szigetén folytatott tárgyalásukon előre egyeztették. A szovjetek közben a csapatkivonásról szóló tárgyalások ürügyén a tököli szovjet reptérre invitálták a magyar tárgyalóküldöttséget, köztük Maléter Pál honvédelmi minisztert. Őket az éjszaka folyamán személyesen Szerov KGB-főnök tartóztatta le.

November 4-én hajnali 4 órakor kiment a csapatokhoz a „Grom–444” (Mennydörgés–444) jelszó, és ezzel megindult a Forgószél hadművelet (Operacija Vihr).

Az október 23-án kitört forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én (Fotó: MTI)

A magyar egységekhez viszont az ellenállást megtiltó parancsot küldtek ki a kommunista főtisztek. Azonban néhány magyar alakulat így is felvette a harcot. Történelmi abszurd, hogy Budapest határában a Juta-dombnál egy tüzéralakulat éppen a Maléter Pált és fogolytársait szállító konvojra adott le eredményes tűzcsapást, és a konvoj vissza is fordult. A szovjet páncélosok azonban hatékonyan törtek előre, déli 12-re az összes fontosabb középületet – beleértve az Országházat – birtokba vették.

Néhány ponton azonban nem várt ellenállásba ütköztek. Honvédek és szabadságharcosok egyaránt felvették a harcot. Véres küzdelem folyt a Corvin közben, az Élessaroknál és a Csajkovszkij parknál, a Széna téren, a Keleti-pályaudvarnál és más megerősített pontokon, illetve barikádokon is. Ötödikén a Corvin közt és a Kilián laktanyát 170 löveggel és aknavetővel támadták. Sikerült bevenniük a városrészt, de egy kisebb szabadságharcos csoport a Dob utcába húzódva tovább harcolt. Itt esett el ’56 „Petőfije”, Gérecz Attila is.

November 6-ára a szovjetek végül a belvárosi ellenállás nagy részét felszámolták, s így Kádár Jánost és ellenkormányát felhozták Szolnokról, Kádár így a kommunisták nagy ünnepén, november 7-én szovjet páncélautón érkezett meg a magyar Országházba. A küzdelem azonban folyt tovább. A következő napokban még tartotta magát a Tűzoltó utcai csoport, és a legerősebb ellenállás Budapest munkáskerületeiben bontakozott ki. Csepelen és Újpesten csak november 11-12-ére lettek a szovjetek a helyzet urai.

Kossuth-címeres magyar T–34/85 harckocsi a pesti utcán az 1956-os forradalom idején (Fotó: MTI/Munk Tamás)

Országszerte számos helyen dörögtek a fegyverek, Dunapentelét (Sztálinvárost) szabályos ostrommal kellett bevenniük a szovjeteknek. Pécsett az egyetemisták zászlóalja felhúzódott a városból az erdőkbe. Belőlük és a hozzájuk csatlakozókból alakult meg a mecseki láthatatlanok, azaz a Pécs környéki szabadságharcosok, akik a hónap utolsó hetéig partizánharcot vívtak a szovjetek és magyar kollaboránsaik ellen. A gerillák nagy része azután Jugoszláviába menekült át, ahol eleinte szabályos hadifogságban tartották őket. November végére azután végleg elhallgattak a fegyverek.

A fegyveres ellenállás helyett a passzív ellenállás hetei, hónapjai következtek, amely a forradalom és a szabadságharc újabb fejezetét jelentette. Így nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a szovjet tankok önmagukban le tudták volna verni a magyar szabadságharcot.

Ahhoz kellett más is: a csalódás a várt nyugati segítség elmaradása miatt. Ez a reménytelenség, ez a kitaszítottság erősebb volt Zsukov és Konyev marsallok akárhány hadosztályánál.

A magyarok 1956-ban megtanulták, hogy a nagyhatalmi ígéretek helyett csak magukra számíthatnak.

Sorban álló emberek a rommá lőtt éjjel-nappali csemegebolt előtt a Rákóczi úton (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Máthé Áron

történész


 

 
hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Putyin: Oroszországnak négy új régiója van
    Oroszországnak négy új régiója van - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.
MTI Hírfelhasználó