Jövő: a Türk Tanács és a V4-ek közös csúcstalálkozója
Magyarország indítványozza, hogy a Türk Tanács és a visegrádi országcsoport (V4) tartson legmagasabb szintű vezetői tanácskozást Budapesten 2022 első felében - jelentette be pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján.
Utoljára frissítve: 2021. november 12. 17:53
2021. november 12. 17:03

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján 2021. november 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Magyarország indítványozza, hogy a Türk Tanács és a visegrádi országcsoport (V4) tartson legmagasabb szintű vezetői tanácskozást Budapesten 2022 első felében - jelentette be pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján.

A magyar kormányfő beszédében emlékeztetett: Magyarország vezeti a V4-ek együttműködését 2022. július 1-ig.

Orbán Viktor egyúttal arról is beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze.
   
Rámutatott: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.
   
Orbán Viktor felszólalásában arról is beszámolt, hogy Magyarország a Türk Tanácsnak tett mely korábbi vállalásait teljesítette. Közölte: Magyarország Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal stratégiai partnerségi szintre emelte a kapcsolatokat, amelynek keretében Biskekben is nyílt magyar nagykövetség.
   
A magyar miniszterelnök oktatásügyi lépésként kiemelte: Magyarország 870-re emelte az egyetemein az ösztöndíjas helyek számát a türk országok hallgatói számára. "A program sikeres, a mostani tanévre több mint ötezren adták be jelentkezésüket" - tette hozzá.
   
A gazdasági vállalásokra vonatkozóan elmondta: a magyar Eximbank megnyitott egy 545 millió dollárnyi hitelkeretet a vállalatok közötti együtműködés finanszírozására, továbbá Magyarország és Kirgizisztán a múlt héten megindított egy 16 millió dolláros fejlesztési alapot is.
   
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiváló kezdeményezésnek tartja a türk beruházási alap létrehozását. Egyúttal arra kérte a tanácsot, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor tegyék lehetővé ahhoz Magyarország mielőbbi csatlakozását. A kormányfő kiemelte: Magyarország készen áll pénzügyi hozzájárulást is tenni az alap tőkéjéhez.
   
Orbán Viktor felszólalásában az afganisztáni helyzetre is kitért. Mint mondta: Európa hatalmas migrációs kihívással találja szembe magát, amelynek történelme során még soha nem fordult elő, hogy egyszerre három irányból érje nyomás.
   
Felhívta a figyelmet: Magyarországnak alapvető biztonsági érdeke, hogy megakadályozza újabb nagy migrációs hullámok kialakulását Afganisztánból.
   
A magyar miniszterelnök ennek kapcsán biztosította a Türk Tanácsot, hogy nem fog hozzájárulni egyetlen olyan uniós döntéshez sem, amely figyelmen kívül hagyja a türk országok biztonsági érdekeit.
   
Orbán Viktor az isztambuli csúcs keretében Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is kétoldalú megbeszéléseket folytatott.
   
A csúcstalálkozóra Isztambul külterületén, a Márvány-tengeren található Demokrácia és a Szabadságjogok szigetén került sor. A találkozó előtt a résztvevő országok vezetői ünnepélyes zászlófelvonással egybekötve hivatalosan átadták a Türk Tanács új isztambuli irodáját.
   
A magyar kormányfő kétnapos látogatáson tartózkodik Törökországban, előző nap Ankarában a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén vett részt kormánya tagjainak kíséretében.
   
A Türk Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet. Jelenleg öt török nyelvű tagállamot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztán, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömöríti. Magyarország 2018. óta megfigyelő státusszal rendelkezik. Türkmenisztán a mostani - immár nyolcadik - csúcstalálkozón szintén megfigyelői státuszt kapott.
 

MTI
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó