Köd utánam – könyv a szabadságharcról
„Körben a nép, a mi népünk, akit nem lehet leváltani" – olvasható Dr. Bándi Kund Köd előttem 1956 köd utánam című kötetében, amely a Püski kiadónál jelenik meg a közeljövőben.
2021. november 16. 08:49

Kép: Szentpétery Tibor

„A foglyul ejtett kiskatonákat egy ujjal sem bántotta senki, a kényszerűen megtanult, jó orosztudással rendelkező egyetemisták elmagyarázták nekik, szabadságunkat leverni küldték őket a Birodalomból immár harmadszor, öt emberöltőn belül. Itt nincsenek imperialisták, itt körben a nép, a mi népünk, akit nem lehet leváltani" – olvasható Dr. Bándi Kund Köd előttem 1956 köd utánam című kötetében, amely a Püski kiadónál jelenik meg a közeljövőben. A szerzőt kérdezte a Gondola.

– Bándi úr, „őrzői földobták a tehergépkocsi rakterébe és irány a fővárosi ÁVH központ a Sztálin út 60-ban. Ott átadták az ávós őrségnek. Át is vették a kísérő papírral, de elolvasás helyett az öreget bevezetésként iszonyúan összerugdosták" – olvasható az 50-es évekről az Ön könyvében. Miért juttatja ez eszünkbe 2006. október 23-át, az újfent véres budapesti utcát?

– Tizenkét évesen 1956-ban az Üllői út 54-ben laktunk a családommal. Az út másik oldalán a Kilián-laktanya, a mi oldalunkon meg a Corvin-köz. Persze, hogy megszöktem otthonról, erről is szól a „Köd előttem 1956 köd utánam” könyvem néhány fejezete. Mire fegyverhez jutottam volna, a törött lábú Nagymamám megtalált Budapesten – csak az égiek tudják, hogyan - és hazahurcolt. Így maradhatott élő tanúja a megélt, hőskölteményeket idéző, vakmerő szabadságharcunknak.

A magyarellenes gyurcsányi terror – archív

Október 23-án kezdetben még békés, tüntető felvonulás zajlott az Üllői úton. Ahhoz is forradalmi bátorság szükségeltetett, hogy a fegyveres rendőrre ráparancsoltak a munkások, hogy szedje le a tányérsapkájáról az önkényuralmi vörös csillagot. A Rádiónál belénk lövő ávósok és a „Ruszkik haza” követelésünkre ránk zúduló szovjet tankhadosztályok a végre kivívott szabadságunkat, a hazaszeretetünket akarták a testünkkel együtt a betonba tiporni.

– „Az ordítás a lefékezett hernyótalpszemek sikoltó csikorgásába fúlt, csak annyit láttam, hogy két szovjet tank csúszik a villamos síneket a tömeg felé, majd helyből megfordulva a Liliom utcába menekült emberekre keserű fekete füstöt köp és őrült iramban elkapar vissza a Nagyvárad tér irányába" – elevenít föl emlékeket Ön. Az élmények miért sugallják azt, hogy 56 inkább szabadságharc volt, mint forradalom?

–  1947-ben űztek el szülőföldemről az új betolakodók. Budapesten legalább magyarul hallgathattam a környezetemben elsuttogott történeteket a hasonszőrű elnyomók rémtetteiről, amelyeket a mi népünk nevében követtek el reggel, délben, meg este. Ezek és az unokáik nem változtak, csak a módszereik váltak mélyaltatóbbakká. Nagyon nagy zaj kell, hogy áldozataik fölébredjenek, hiszen állandóan adagolják számunkra a gyűlöletkeltés oltásait, hogy elkábított honfitársaink már a saját szemüknek se higgyenek. A hazugságaikkal megfertőzött édes-ál-szövegeiket ismételgetik nekünk a titkos, arctalan hatalmak. Ha nem akartuk elhinni a kérkedve bevallott mocskos hazugságaikat, 2006-ban azonosító nélkül ránk rontottak a mindmáig ismeretlenül maradt egyenruhások. Mögöttük ott vannak ma is az emberiesség elleni bűnöket elkövető, az elévülés mögé bújó bábmesterek.

Kép: Bojár Sándor

– „A vidékről élelemmel megrakodva följött gazdák boldogan mosolyogva osztották ki a szekérderéknyi zöldséget, gyümölcsöt, húsneműt az éhező fővárosiaknak" – ragyognak fel a dicső napok. Ám később a propaganda vörös "munkás-paraszt szövetségről" harsogott. Hogyan rombolt ez a fajta hazugság?

–1967-ben vidéken dolgoztam. Találkoztam olyan idős, földműves áldozattal, akinek mindenét elvitték az állig felfegyverzett ávósok, hogy a rajta meghagyott felsőruháját még tizenöt év után is a falba vert szögre akaszthatta az üres viskójában. Pedig szerencsétlen a Kert-Magyarországot akarta a barátai önkéntes társulásával a községben megvalósítani. Nem tudták a szovjet mintájú kolhozba beverni. A jövőgyilkosaink a feleségét halálba kergették. Ő a kínzások után is életben maradt. Életben?

Ledöntött bálvány.

Édesapám 1952 táján a legmagasabb szakszervezeti szervekhez fordult az akkori, teljesen nyitott térben dolgozó gőzmozdonyszemélyzet élete és egészségének megóvására. Javasolta, hogy 25 év embertelen megpróbáltatásai után kaphassanak a túlélők 5 év nyugdíj korkedvezményt. A dolgozók érdekvédelmére hivatott, a kötelező tagdíjból jól fizetett szakszervezetisek följelentették édesapámat az ÁVH-nál, hogy szabotálást követ el a néphatalom ellen - ez akkor halálbüntetést vont maga után -, mert ki akarja vonni a dolgozókat a kommunizmus építéséből.

Molnár Pál

gondola
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Irányváltásra van szükség az európai politikában
    Teljesen egyértelmű, hogy az energetikai szankciók tönkreteszik az unió gazdaságát - mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a kormány Facebook-oldalán megosztott videóban.
  • Karácsonyék kirúgással fenyegetik a sztrájkolókat
    Amit kifogásolnak, hogy a cég felvett ellenőröket, jórészt nyugdíjas rendőröket, akiknek az a dolguk, hogy kocsival mennek a szemétszállító autó után, ellenőrizve, hogy kapnak-e pénzt a kukások, avagy sem, be van-e jelentve az a kuka, amit kiürítenek, avagy sem. Az ellenőrök viszont 100-150 ezerrel többet keresnek, mint maguk a kukások.
  • A tudomány alapjait vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok
    A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is - mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek.
MTI Hírfelhasználó