Az egészségipar évi 500 milliárd forint értéket állíthat elő
A hazai egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan évi 500 milliárd forint értéket állít majd elő - hangsúlyozta a pénzügyminiszter az Egészségipari támogatási programban (ETP) részt vevő magyar vállalkozások kiállításán, kedden a székesfehérvári MOL Aréna Sóstóban
2021. november 23. 18:56

Varga Mihály pénzügyminiszter (j2), Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonos-elnöke (j3), Vargha Tamás, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője (b3) és Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b) megtekinti az Egészségipari Támogatási Programban (ETP) részt vevő magyar vállalkozások kiállítását a székesfehérvári MOL Aréna Sóstó Rendezvényközpontban 2021. november 23-án. MTI/Vasvári Tamás

A hazai egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan évi 500 milliárd forint értéket állít majd elő - hangsúlyozta a pénzügyminiszter az Egészségipari támogatási programban (ETP) részt vevő magyar vállalkozások kiállításán, kedden a székesfehérvári MOL Aréna Sóstóban.

Varga Mihály jelezte, hogy a program támogatásaival egy új iparág alapjait tették le, amely a várakozások szerint idén 180 milliárd forint árbevételt ér el, amely csaknem akkora, mint a hazai bányaszektor kibocsátása. Hozzátette: az új beruházásoknak köszönhetően a szektor másfélszeresére nőhet a program előttihez képest, és megjegyezte, hogy az ország önellátása a jövőben nem függhet csak a külföldi szállítóktól.

A programnak is köszönhetően a magyar egészségipar mintegy 50 ezer embernek ad munkát - tette hozzá, és örömét fejezte ki, hogy a koronavírus okozta krízishelyzetben magas technológiai fejlettséget értek el a cégek egy olyan területen, amely egyértelműen a jövő stratégiai iparága. Varga Mihály szerint az ETP jócskán túlmutat elsődleges célján, amely a magyar emberek egészségügyi biztonságának, a hazai egészségipari ellátottság biztonságának megteremtése volt, hiszen az egészségipar nemcsak a gazdaság hosszú távú növekedési képességét erősíti, hanem Magyarország exportteljesítményéhez, európai szintű versenyképességéhez is jelentős mértékben hozzájárul.
   
A miniszter kiemelte: a programnak köszönhetően olyan beruházások valósultak meg, amelyek révén a teljes régió védőfelszerelés-gyártóinak alapanyag-igényét fedezni lehet, de biztosítottá vált a koronavírus ellen hatásos gyógyszer, a Favipiravir tablettagyártása, évi 40 millió darab, laborvizsgálatokhoz használt orvosi pipetta hazai előállítása, valamint Magyarország önellátóvá vált maszkgyártásban és fertőtlenítőszerek készítésében is.
   
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a program keretein belül a kormány 2020-ban és 2021-ben összesen 67 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési forrással támogatta a hazai egészségipari gyártást 67 helyszínen, 87 milliárd forint összegű fejlesztéshez járulva hozzá.
   
Vargha Tamás Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője szerint 2020 elején a "magad uram, ha máshogy nem megy" szlogen vált általánossá, hisz addig jellemzően külföldi cégek termékeit vásárolva dolgozott a hazai egészségügy, majd az ellátási útvonalak bezáródtak. Erre reagált gyorsan a kormány és ennek kézzelfogható eredményei láthatók a kiállításon - mondta.
   
Törő Gábor a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte, a hazai egészségipar komoly fejlődésnek indult a támogatások révén, és ma már az érintett cégek profilt váltva, vagy "másik lábra állva" biztosítják, hogy az ország kitettsége jelentősen csökkent.
   
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester az egészségügyi iparágak fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az érintett cégek egymással együttműködve még tovább tudják erősíteni a szektort és még magasabb minőséget elérve növelhetik az emberek biztonságérzetét.
   
Bucsi László a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója végfelhasználóként arról beszélt, hogy Dániában 90 százalékos a nemzeti részvétel az egészségpiacon, Kínában pedig közel 100 százalékos, míg Magyarországon 17-18 százaléknyi a hazai előállítású termékek részaránya. Üdvözölte a Pénzügyminisztérium felismerését, aminek köszönhetően elindította a támogatási programot, így javulni fog az arány, és jelentősen csökken az egészségügy kiszolgáltatottsága.
   
Karsai Béla a Karsai Holding Zrt. tulajdonos-elnöke elmondta, hogy egy új iparág megteremtése folyik az országban, az iparági résztvevőknek pedig az lesz a feladata a jövőben, hogy a világpiac számára innovatív termékeket állítsanak elő. (FOTÓ)

 

A kihívások korát éljük 

Számolni kell azzal, hogy a kihívások korát éljük - jelentette ki a pénzügyminiszter az Óbudai Egyetemen, a Magyar Tudomány Ünnepe záróeseményén kedden.

Varga Mihály az egyetem napján a demográfiai kihívások mellett a globális erőviszonyok átrendezését, a gazdaságbiztonságot, az egészségbiztonságot, az éghajlatbiztonságot és a kiberbiztonságot említette.
   
Ez csak néhány, a felszínen is látható változás, "az igazi forradalom az informatikában, a termelésben, a kommunikációban és a tudományos műhelyekben folyik" - mondta a miniszter a felsőoktatási intézmény egyetemi rangra emelésének 12. évfordulóján megrendezett ünnepségen.
   
Az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kálmán Egyetemért Alapítvány elnöki posztját is betöltő Varga Mihály szerint ahhoz, hogy Magyarország továbbra is megállja a helyét és részese legyen a fejlődésnek, a magyar emberek pedig nyertesei a kihívások korának, a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrással, a tehetséggel. Ennek kibontakoztatásához megfelelő körülményekre van szükség az egyetemeken és a tanulmányok végeztével a munkahelyeken is - mondta, arra utalva, hogy a kormány 2010-hez képest megkétszerezte a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásokat.
   
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a második világháború óta nem érte a világot akkora megrázkódtatás, mint amekkorát a koronavírus-járvány jelent.

Ezeknek az éveknek az eseményei akkor is megmaradnak az emlékezetben, amikor már rég sikerült túllépni rajtuk. Úgy fogalmazott: "bennünket ért a megrázkódtatás, nekünk kellett megvívnunk a küzdelmet és nekünk kellett talpra állnunk" a pandémia okozta visszaesésből is.
   
A kialakult helyzet és a gyors válaszok igénye a miniszter szerint több tanulságra is rávilágított. Ezek közé sorolta az alapkutatás és az innováció kivételes jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy egy év alatt meglett a vakcina, valamint több fontos tudományos eredmény és innovatív megoldás jött lére. Ezek közé sorolta az Óbudai Egyetem által kifejlesztett lélegeztetőrendszert, a vírus terjedését jelző új módszereket a biológiában és az informatikában, valamint a gazdaság alakulását előrejelző új paraméter kidolgozását is. Mindezek alapján az alapkutatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása minden eddiginél nagyobb jelentőségű a jövőben - mondta.
   
Fontos felismerésnek nevezte Varga Mihály azt is, hogy a gyors információáramlás nem csak a kutatóműhelyek és a vállalkozások eredményes együttműködését segíti, kiemelve, hogy a kormány, a tudományos innovációs központok és a gazdaság szereplői közösen tudtak dolgozni a járvány megfékezésén. Példaként említette az egészségügyi védőeszközök gyártását, a gyógyszergyártást. Mára kezd kiépülni Magyarországon egy teljes iparág - tette hozzá -, amely képes biztosítani az ország önellátását egészségügyi termékekből. Varga Mihály szerint ezeket a kapcsolatokat a jövőben, a veszélyhelyzet elmúlásával is építeni kell.
   
Szintén tanulságnak nevezte, hogy a védekezéshez, a gazdaság újraindításához, valamint a tudomány eredményének gyors hasznosításához is stabil gazdasági háttérre, gyorsan mozgósítható saját forrásokra van szükség.
   
Hangsúlyozta, hogy a 2010-2020 közötti időszak a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb évtizede volt. Az államháztartás egyensúlyba került, az államadósság tartósan csökkent, 2019-ben pedig Magyarország érte el az egyik legnagyobb, csaknem 5 százalékos növekedést az Európai Unióban - részletezte a miniszter.
   
Azt mondta: a tavalyi év második negyedévében a 2008-asnál jóval nagyobb világválsággal kellett szembenézni, ám az egy sokkal erősebb alapokkal rendelkező gazdaságot ért. Kitér arra is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a bruttó hazai össztermék mintegy 30 százalékát tették ki.
   
A miniszter ezzel indokolta, hogy a 2008-as válságénál jóval gyorsabb volt a kilábalás és az újraindítás. Az idei év összteljesítménye azt mutatja - tette hozzá -, hogy Magyarország "lépéselőnyt szerzett" az unióban, a magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet. Úgy folytatta: több embernek van munkája, mint a visszaesés előtt, a növekedés mértéke pedig rekordmagas lehet, elérheti 6,8 százalékot. Legfőbb célnak nevezte, hogy a megszerzett előnyt megőrizzék, ehhez folytatni kell azt a gazdaságpolitikát, amely támogatja a családokat, munkahelyeket teremt, tovább csökkenti az adókat és ösztönzi a beruházásokat.
   
A következő években a korábbiaknál is nagyobb forrásból, 2700 milliárd forintból fejlődhetnek az egyetemek - mondta a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a pénzeszközök megfelelő hasznosulásáról, hozzátéve, ennek eszköze a modellváltás.
   
Az átalakítással az Óbudai Egyetem finanszírozása is biztosabbá vált, az eddig 5-6 milliárdos éves kerete csaknem 16 milliárd forintra nő - mondta Varga Mihály.
   
Kovács Levente, az egyetem rektora azt mondta, hogy napjainkban minden harmadik fiatal mérnök az egyetemükről ki. Véleménye szerint a lehetőségeket kihasználva Kelet-Közép-Európa meghatározó műszaki egyetemévé formálhatják az Óbudai Egyetemet. Az augusztusban megtörtént modellváltásról azt mondta: az jelentős előrelépés az egyetem történetében, stabilabb költségvetési forrást, kiszámíthatóbb tervezést jelent.
   
Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola jogutódja. Az Országgyűlés 2009. november 23-án fogadta el a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely 2010. január 1-jén lépett hatályba és hozta létre az Óbudai Egyetemet. Az intézmény 2010 szeptemberében döntött arról, hogy minden évben november 23-án ünneplik az egyetem napját.
 

A fiskális folyamatok csak mérsékelten hatnak az inflációra és a fizetési mérlegre

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában kedden megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.
   
Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak - állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója. A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével - emlékeztet Varga Mihály.
   
A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek - érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg: egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.
     
A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.
   
A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán - hasonlóan a többi uniós tagállamhoz - a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban - sorolta a miniszter.
   
Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben - a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével - a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.
   
A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.
   
A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt - állapította meg.
   
2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre. A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat - figyelmeztet a pénzügyminiszter.
   
A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak - prognosztizálja Varga Mihály.
     
Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját - összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.
 

MTI
MTI Hírfelhasználó