A Nézőpont Intézet szerepe a magyar közéletben
Gulyás Gergely a kutatóintézet alapításának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen közölte: ma már nemcsak a múlt "értelmezése és újraértelmezése" folyik, hanem a jelen értelmezése is a politika tárgya, sőt talán a legfontosabb politikai küzdelmek része.
2021. november 24. 20:32

Győri Tibor, a Nézőpont Csoport tulajdonosa (j) és Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató a Nézőpont Intézet alapításának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Szépművészeti Múzeumban 2021. november 24-én. MTI/Máthé Zoltán

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte a Nézőpont Intézetnek a magyar közéletben betöltött szerepét szerdán Budapesten.

Gulyás Gergely a kutatóintézet alapításának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen közölte: ma már nemcsak a múlt "értelmezése és újraértelmezése" folyik, hanem a jelen értelmezése is a politika tárgya, sőt talán a legfontosabb politikai küzdelmek része.
   
A miniszter azt mondta: a Nézőpontnak abban van a többi között kiemelt jelentősége, hogy szakértő segítséget nyújt az aktuális események értelmezéséhez. Úgy fogalmazott: az intézet 2006-os alapításakor "a magyar közélet a legnagyobb mélypontját élte át" Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédének nyilvánosságra kerülése után. Ekkor - folytatta - született az a felismerés, hogy nem elég csupán a düh, csupán az elégedetlenség a fennálló renddel szemben, hanem szakmai alapokon kutatási forrásokra és közvélemény-kutatásokra alapozva kell olyan politikai alternatívákat megfogalmazni, amelyek segítségére lehetnek egy majdan létrejövő polgári kormánynak. Ez bevált - hangoztatta Gulyás Gergely, hozzátéve, a Nézőpont Intézetnek nagy szerepe van abban, hogy "fontos közpolitikai döntések megalapozottan tudnak megszületni". Azt mondta: a Nézőpont a közpolitikával foglalkozó intézetek azon kisebbségéhez tartozik, amelyek nemcsak közvélemény-kutatásokat készítenek, "hanem előtte mérnek is".
   
Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke beszédében párhuzamot vont azzal, hogy Margaret Thatcher megválasztása előtt néhány évvel think tanket alapított, majd 11 éves regnálásával Nagy Britannia legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke lett. "Nekik tizenegy év elég volt, nekünk nem" - jelentette ki.
   
Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, 2006-tól 2010-ig a Fidesz frakcióvezetője, köszöntőjében felidézte, hogy "emlékezetes időszakban", 2006 nyarán vetődött fel a Nézőpont megalapításának gondolata, az után, hogy a Fidesz két országgyűlési választást elvesztett. Akkor úgy vélték, azzal tudják szolgálni a polgári oldal győzelmét, ha megerősítik a háttérintézményeiket- tette hozzá. Azt mondta, 2006 és 2010 között az intézet elemzéseivel apránként, lépésről lépésre "dolgozta meg a közvéleményt", újabb és újabb érveket gyártottak, szereplésükkel, pedig a bizonytalan szavazókat is meg tudták győzni.

"Most ugyanez a feladat" - hangoztatta a jövő tavaszi választásokra utalva Navracsics Tibor.
   
Győri Tibor, a Nézőpont elnöke, alapítója az eseményen a többi között arról beszélt: a kutatóintézet "politológus start upként indult", azzal a céllal, hogy a nemzeti konzervatív oldalt segítse. Mráz Ágoston Sámuel, az intézet társalapítója köszönetet mondott mindazoknak, akik 15 éves működésük alatt segítették a Nézőpontot. Az intézet egyik jövőbeli céljának a közép-európai terjeszkedést jelölte meg. Büszkék arra - mondta -, hogy kormány közeli intézetként határozzák meg a Nézőpontot, és azon dolgoznak, hogy ez a jövőben is így maradjon.
   
Az eseményen az intézet korábbi elemzői folytattak panelbeszélgetést, amelyen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a kutatóintézetek, think tankek hitelességének kulcsa az őszinteség. Meglátása szerint a magyar jobboldalnak az a versenyelőnye, hogy őszintén beszél magáról, nem köntörfalaz, ehelyett megvallja világnézeti értékeit, szemben a baloldali intézetekkel, amelyek "megpróbálják eljátszani a függetlenséget".
   
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal alapítója a többi között személyes tapasztalatait osztotta meg az intézet 2010 előtti munkájáról.
   
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egyebek mellett azt hangsúlyozta: 2010 előtt azért volt szükség jobboldali kutatóintézetek létrehozására, hogy szembeszálljanak a közéletet akkor domináló hamis, baloldali magyarázatokkal.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
  • Több mint hatszáz dzsihadistát tartanak megfigyelés alatt Belgiumban
    Több mint hatszáz, Belgiumban élő dzsihadista és szélsőséges csoportok számos tagja szerepel a terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában – jelentette hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap, amely beszámolt arról is, hogy hétfőn folytatódik a 2016-os brüsszeli terrortámadások vádlottjainak pere.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
MTI Hírfelhasználó