Volt és leendő időkben végigmenni a színpadon
T. Horváth József: Az ének, a dal összetartó ereje az emberré válás pillanatától jelen van az őskortól napjainkig. Gondolhatunk a templomi közös éneklésre, a koncerthallgatásra, az otthoni énekelgetésre. A közösséghez vagy akár a nemzet közösségéhez való tartozásunkat fejezzük ki akár a Himnusz éneklése, hallgatása során is egy-egy ünnepen, kitüntetett alkalom során.
2021. november 25. 10:03

Kép: sopronipolgarorseg.hu

Voltak idők címmel adott ki CD-t T. Horváth József. Az anyag Zentai László megzenésített verseit tartalmazza. A zeneszerző-kiadó T. Horváth Józsefet kérdezte a Gondola.

– T. Horváth úr, „Érettünk való ének" – hangzik az egyik közös alkotás címe. Miképpen tudnak a dallamba öltöztetett szavak közösségeket is megerősíteni?

– Az ének, a dal összetartó ereje az emberré válás pillanatától jelen van az őskortól napjainkig. Gondolhatunk a templomi közös éneklésre, a koncerthallgatásra, az otthoni énekelgetésre. A közösséghez vagy akár a nemzet közösségéhez való tartozásunkat fejezzük ki akár a Himnusz éneklése, hallgatása során is egy-egy ünnepen, kitüntetett alkalom során. Olykor szinte új himnuszok is keletkeznek –amelyet ugyan nem nevezünk nemzeti himnusznak –, de szinte ezt a szerepet töltik be. Ilyen például jelenkorunkban az Ismerős Arcok által énekelt és nemzetünk széles rétegében elterjedt dala az Egy vérből valók vagyunk című is. Ezt a dalt ünnepeinken, mérkőzések előtt szinte himnuszként énekli a jelenlévő magyarság.
Zentai László: Érettünk való ének a XXI. század közepén című verse a magyar lélek érzéseinek egyfajta összesítése, amelyben megszólal a lélek belső hallgatása, bölcsessége, a belső gondolatai, szerelmei, vágyai, a reményei, elszenvedett veszteségei.

Mozaik - közéleti magazin - vendég: Zentai László - 2019.04.15. - Hétfő -  SopronTV - YouTube

youtube

A magyar lélek egyik legfontosabb jellemzője az utolsó sorokban, a legerősebben jut kifejeződésre, azaz a magyarságra oly jellemző dacos szembenállás, az újrakezdésre mindig képes magyar nemzedékek harcossága. Úgy gondolom, a költemény (és ezzel a költő) – igaz, nem himnikusan – a néphez, a magyarsághoz tartozását vallja meg, így az összetartozás élményét, az összefogás erejét érzékelteti az olvasóval. A versre írt dallam és a hangszerelés szövete pedig remélhetően erősíti ezt a gondolati tartalmat, mint zeneszerző erre törekedtem.

– „Kitartott tenyeredben" – a szókép kérést is, nyújtást is kifejezhet. Hogyan villanhat fel, hogy aki látszólag kér, egyben adhat is?

– Aki kér, megvallja gyengeségét, megvallja valamiben való hiányát. Kérés esetén olykor nagy a félelem bennünk, félünk az elutasítástól, visszautasítástól. Úgy vagyunk, hogy inkább megoldanánk egyedül, csak ne kerüljünk olyan helyzetbe, amelyben a másik ember érzékelheti gyengeségünket. Az ember egyszerre vágyik arra, hogy független, szabad legyen. Csak olyan szinten merünk a másik emberhez kapcsolódni, amely szint még nem veszélyezteti a függetlenségünket. Adni mintha könnyebb lenne, mint elfogadni. Ha az adás és elfogadás egyensúlya működik két ember között, akkor úgy és annyit ad vissza a másik ember, amennyit kapott. Egy kéréssel megnyithatjuk az utat abba az irányba, hogy a másik ember is adhasson, majd ő is ugyanilyen nyugodt szívvel kérhessen. Így egy egészséges egyensúly jöhet létre a két ember között. A szerelem pedig még másik, magasabb dimenzióba emeli az adni és kapni kérdését. Talán Szent Ágoston híres mondását szabad itt idéznem: „Csak szeress és tégy, amit akarsz.” Zentai László versében a kitartott tenyér motívuma a kérő és elfogadó kinyújtott kezet egyszerre jeleníti meg, a kérő és az adakozó egyszerre van jelen a képben, ahogy a kinyújtott tenyérből elvenni szándékozó is. Az álom és a kenyér motívumok az élet szimbólumává növesztik a vers üzenetét, amelyben egyszerre van jelen az a döntéshelyzet, amelyben a szerelmes ember az életét adja a szeretett félnek, várva döntését: álom és szerelem, vagy álom nélküli, szerelem nélküli élet következzen-e. Így ezzel az őszinte kitárulkozással, kéréssel egyszerre adja a legtöbbet, amit ember adhat.

– „Ezen a színpadon" – ad elhelyezést a verscím, és szinte folytatódik Shakespeare-i sorral: „és színész benne minden férfi és nő"... Miért kell dallal is végigmenni a világot jelentő deszkákon?

Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban,
és akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.

Babits Mihály: A második ének (1928.)
 

A kérdésfelvetés talán az lehet, hogy kell-e a zene a szövegeknek, kell-e hozzá dallam, miért leljük örömünket egy szöveg éneklésével? A zene és a vers összekapcsolódása régi kincse az emberi történelemnek, az emberi léleknek. Mindannyian énekelünk valahogyan, ki így, ki úgy, ki jobban, ki szebben. Olykor a puszta szöveg is zenei tartalmakat hordoz. A szöveg ritmusa, a szöveg zeneisége, rímei, rímszerkezete, ritmikája sokszor kívánnak dallamot. A szöveg szinte kéri a hangok magasságának változásából fakadó – a szöveg mondandójának megfelelő érzelmi töltettel rendelkező, azt hűen tükröző – kialakuló dallamokat, hogy azok valamilyen lelki többlettel rendelkezzenek.
Például Weöres Sándor: Puha, forró hangok című verse, amely már önmagában is zene, mondogatva is ritmus, és zene is egyszerre.

Ange amban ulanojje
balanga janegol
mo hítula e mante
u kuraháj imanan.
Jekale munni temme
a jajja mimenó
golopandu ameníja
u kuaháj imanan.

Monteverdi írta a következőket: „A dal három összetevőből áll, szövegből, harmóniából és ritmusból. A ritmus és a harmónia követi mindig a szöveget, nem pedig a szöveg a ritmust és a harmóniát… Mert mi a helyes beszédmód? Az, amikor a beszéd a lélek érzelmét követi, a beszédet pedig követik a többi dolgok.”

T. Horváth József - zenész, zeneszerző - Home | Facebook

T. Horváth József – FB

A költészet, a zene, a tánc egysége az őskortól van jelen világunkban. Nekünk, alkotóknak talán az a feladatunk, hogy a mindennapi élet egysíkúságából kiemelkedve esztétikai tartalmakat hozzunk létre. A verset megzenésítőnek olyan hangulatokat, olyan zenei tartalmakat kell teremtenie, amellyel egyszerre szolgálja a verset és egyszerre kiemeli valamilyen lelki, érzelmi tartalmát, úgy, hogy ezzel juttatja közelebb a verset a hallgatóhoz. Talán ezért kell nekünk dallal végigmennünk ezen a színpadon…


Molnár Pál

 

gondola
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Orbán Viktor: hamisak a magyar vétóról szóló hírek
    Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget - írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Pénzügyi zsarolással próbálkozó EU-szélsőség
    Varga Mihály miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. "Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" - tette hozzá.
  • Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás
    Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás, és a csökkenő bűnügyi számok mellett is egyre több áldozatot érnek el - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Áldozatsegítő Központ budapesti konferenciáján kedden.
MTI Hírfelhasználó