Gulág-emléknap: nyolcszázezer elhurcolt magyar
Varga Judit: Az elhurcoltak jelentős része soha nem térhetett vissza, földi maradványaik máig ismeretlen helyen, jelöletlen sírokban nyugszanak. Kitért arra is, hogy a hazatérőket nem várták "ünneplő tömegek", hátrányos megkülönböztetéssel és azzal kellett szembenézniük, hogy másodjára is "semmibe veszi őket a rendszer".
2021. november 25. 17:24

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél 2021. november 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt

A magyarok nemzeti identitása, gyökereihez való ragaszkodása, kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat - mondta az igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen csütörtökön, Budapesten.

Varga Judit úgy fogalmazott: "Ezért lehetünk még mindig itt, a Kárpát-medence legnépesebb és legerősebb nemzeteként."
   
A miniszter az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél tartott rendezvényen azt mondta: ezen a napon azokra emlékeznek a magyarok, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, illetve internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, vagy a világháború után a kommunista diktatúrában koholt vádak alapján, a Gulág rabtelepeire szállítottak.
   
Volt, akit származása, politikai vagy vallási hovatartozása miatt fosztott meg a kommunista diktatúra emberi és polgári jogaitól. Volt, akit azért vittek el, mert katona volt, vagy németes hangzású neve miatt, vagy rosszkor volt, rossz helyen, vagy egy "jóakarója" jelentette fel - sorolta a miniszter.
   
Emlékeztetett arra, hogy 1945 májusa sok európai nemzetnek elhozta a háború végét és a "régóta áhított békét".
   
Magyarország viszont az újonnan létrejövő világrend ütközőzónájaként ismét kilátástalan helyzetbe került. Több százezer magyar számára "az igazi megpróbáltatás csak ezután kezdődött" - mondta.
   
Hangsúlyozta, egyesek szerint 800 ezer, de még a legóvatosabb becslések szerint is több százezer embert hurcoltak el családjuktól, hazájukból, megfosztva őket az emberhez méltó élettől.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhurcoltak jelentős része soha nem térhetett vissza, földi maradványaik máig ismeretlen helyen, jelöletlen sírokban nyugszanak. Kitért arra is, hogy a hazatérőket nem várták "ünneplő tömegek", hátrányos megkülönböztetéssel és azzal kellett szembenézniük, hogy másodjára is "semmibe veszi őket a rendszer".
   
Varga Judit kiemelte: a Gulág-rendszer mintegy 30 évig állt fenn, és ezalatt a világ hallgatott.
   
A tudatos kényszermunkára-hurcolás nemcsak a magyarokat, hanem más, a Vörös Hadsereg által megszállt országok polgárait is érintette - mondta. Ezzel összefüggésben megjegyezte: manapság mintha Magyarországtól nyugatra elfelejtették volna, mit hozott a kommunizmus az európai embereknek, és "szoborállítással tesznek hitet a fals egyenlőség eszméje mellett".
   
A magyarok viszont saját bőrükön tapasztalták meg, hogy "emberarcú kommunizmus márpedig nem létezik" - mondta Varga Judit, hozzátéve: "a kommunizmus igazi arca az egyéni és kollektív tragédia, a mindent átszövő terror, az emberi jogok semmibevétele és a kényszertábor".
   
Az a nagyhatalom, amely mérhetetlen szenvedést okozott a világnak, 1991-ben megszűnt létezni.
   
"Az áldozatául esett országok és népek pedig lassan felépültek a traumából" - mondta, kiemelve: "mi magyarok, még a történelem legsötétebb óráiban is képesek voltunk arra, hogy lelkünk megmaradt szikráiból meggyújtsuk a túlélés lángját, és a veszteségeinkből erényt, hitet és erőt kovácsoljunk".
   
Varga Judit úgy fogalmazott: "Egy nemzet a történelmi sebeire az emlékezés által talál gyógyírt."
   
Hozzáfűzte, az Országgyűlés régi adósságának tett eleget, amikor 2012-ben az egykori Gulág-túlélő Menczer Gusztáv lánya, a fideszes Menczer Erzsébet javaslatára november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánították.
   
A miniszter kiemelte: emlékezni kell azokra, akik nem jöttek haza a Gulágról és azokra is, akik hazatértek.
   
Emlékezni kell továbbá arra a "szabadságra, hogy ma már beszélhetünk történelmünk korábban elhallgatott tragikus pillanatairól"- tette hozzá.
   
"Ez a záloga annak, hogy ezek a borzalmak soha többé ne történhessenek meg" - jelentette ki Varga Judit, hozzátéve: "tisztelet a hősöknek!"
   
Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke elmondta: szülei megjárták a Gulágot, fiatal életükből csaknem 10 évet vettek el, ő pedig egy gyűjtőtáborban fogant. Később igyekezett "megérteni a felfoghatatlant" - tette hozzá, megjegyezve, erről szól alapítványuk tevékenysége is, amelyet édesanyja és sorstársai kezdtek el a rendszerváltoztatás után.
   
A megemlékezés végén a résztvevők néma főhajtással rótták le tiszteletüket a megkoszorúzott Honvéd téri Gulág-emlékműnél.
   
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.
 

MTI