Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
2021. november 29. 16:34

Az Alapjogokért Központ két, országosan reprezentatív közvélemény-kutatást is készített arról, hogy mit gondolnak a felnőtt magyarok a teremtett nemek megváltoztathatóságát hirdető genderideológiáról. Az áprilisi adatfelvétel során a teljes népesség több mint kétharmada (68,5 százalék) mondta azt, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, és csupán 22 százalék azt, hogy életünk során ezeket megválaszthatnánk.

Novemberre a férfi és női nemet teremtett nemként azonosítók aránya 72,2 százalékra nőtt, míg az azok megválaszthatóságát támogatóké 17,3 százalékra csökkent. Előbbi 3,7 százalékpontos emelkedést, utóbbi 5 százalékpontos csökkenést jelent a két adatfelvétel eredményei között. Ezek alapján még határozottabban kijelenthető, hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemeknek a megkérdőjelezését. 

Továbbá az is kiderült a kutatásokból, hogy amíg áprilisban a magyar felnőtt lakosság 66, legutóbb már 72,6 százaléka mondta azt, hogy csak férfi és női nem létezik, ezzel párhuzamosan pedig 23,6 százalékról 18,1 százalékra csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint további nemek is léteznek.

Magyar Hírlap