Aranyrögök az irodalmi bőségszaruban
Soltész Márton: Péter számára nem létezett önmagáért való irodalmiság; az irodalmat, annak törzsi hagyományaihoz hűen közösségi élményt adó, rituális-szakrális gyakorlatként művelte, olyan tevékeny jelenlétként, amelynek áldásait mindenkor a közösség – elsősorban annak gondolkodó, önépítő tagjai – élvezi(k).
2021. november 30. 23:30

Turcsány Péter – konyvhet.hu

„Tisztában volt nemcsak tehetségével, de az adott történelmi helyzetben betölthető és önmaga által választott szerepek mindenkori előnyeivel és hátrányaival is” – írja Turcsány Péter költőről, folyóirat-szerkesztőről Soltész Márton irodalomtörténész, a Tarisznyától a bőségszaruig címmel most megjelent gyűjtemény szerkesztője. Tanulmányok, esszék, emlékezések Turcsány Péter születésének 70. évfordulóján alcímmel jelent meg a kötet a Kráter Műhely Egyesület kiadásában. Soltész Mártonnak tett föl kérdéseket a Gondola.

Szerkesztő úr, Turcsány Péternek már tizenévesen meggyűlt a baja a pártállam politikai rendőrségével, ugyanakkor neves kommunista értelmiségi írta róla, hogy szocialista-ellenességet nem tapasztalt a vele való beszélgetésekben. Hogyan jellemzi ez a tény e különleges egyéniséget?

– Turcsány Péter kíváncsi, fogékony fiatalember volt: szerette volna pontosan megismerni azt is, amire utóbb nemet mondott. Ez a világnézeti korlátokat nem ismerő kíváncsiság vétette kézbe vele a marxizmus–leninizmus klasszikusait, és ez ösztönözte állandó közéleti-politikai vitára, eszmecserére. Ezért láthatták őt kortársai 60 év felett is kamaszosnak, és ezért találta meg a hangot a velem korú fiatalokkal is. Noha ösztönös pedagógus volt, szenvedélyes verbalitással adta át tapasztalatait, képes volt tanulni mindenkitől, és akármilyen hevesen érvelt álláspontja mellett, képes volt elismerni tévedéseit is.

Turcsány Péter tíz évig az MDF művelődési vezetője volt, ugyanakkor kapcsolatban maradt – össze is veszett velük – a hungarofób értelmiségiekkel. Miért fogadták el őt a kirekesztők?

– Péter – a költő és magánember – nem népiben és urbánusban, kirekesztőkben és kirekesztettekben gondolkodott. Kölcsönkérte tőlem Esterházy Egyszerű történetének „Márk-változat”-át, méltatta Spiró drámáit, várta Nádas új regényét. Bodor Ádám-számot állítottunk össze a PoLíSzban, Tandori Dezső fordításait adtuk ki a Kráternél. A politikus Pétert nem ismerem. Ha létezett egyáltalán – saját nemzedékével vitázott. Bennünk, fiatalokban egyszerűen megbízott.

 

 

Hetven éves lenne – lira.hu

– Wass Albert hazai megismertetéséért sokat tett, a Magyarság Házában egy beszédében örömét fejezte ki, hogy A kő marad költője még életében megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot. Az értékek fölfedezése és a nemzet érdeklődésébe való beemelése mekkora jelentőségű az ő életművében?

– Azt hiszem, szenvedélyes kincskereső volt – ennek példája a beszédes című Aranyrög Könyvtár, amelynek minden egyes darabját maga fedezte fel –, egyik olvasmányélményből a másikba zuhanva, követve a szakirodalomban kígyózó lábjegyzeteket. Sajnálatos mód torzóban maradt Wass Albert-négykezese – melyről kötetünkben Kabdebó Lóránt barátunk írt tanulmányt – híven tükrözi, mit jelentett számára a témára találás, és egyúttal a megmutatás, a felmutatás öröme. Úgy tűnik, szeretett nemzetének művelését a legmagasabb szintű önátadásként élte meg.

– „...kísért a zsarnokság még, / pingálja át a cégért, / jobb jövőt ők hazudnak, / vámpírjai a múltnak...” – írja Turcsány Péter egy mozgalmi versnek is beillő költeményében. Ez a tartalom mennyire jellemző az életműben?

– Péter számára nem létezett önmagáért való irodalmiság; az irodalmat, annak törzsi hagyományaihoz hűen közösségi élményt adó, rituális-szakrális gyakorlatként művelte, olyan tevékeny jelenlétként, amelynek áldásait mindenkor a közösség – elsősorban annak gondolkodó, önépítő tagjai – élvezi(k). Egyébként – és ezt jelzi áttételesen a tarisznya motívuma is – Péter költészete a népi írói mozgalom hagyományaira épült, s bár nem csatlakozott költői csoportosulásokhoz, mindvégig az úgynevezett nemzeti sorskérdéseket szívükön viselő alkotó értelmiségiek szövetségét erősítette.

Soltész Márton – archív

– Az Ön által szerkesztett kötet megkerülhetetlen lesz a jövőben a Turcsány Péter-elemzésekben, esetleges monográfiákban. Ezenkívül mi adja a jelentőségét a 434 oldalas gyűjteménynek?

– Talán számos szakmabeli olvasót meglep majd az a rengeteg „laikus”, „naiv-szentimentális” szeretetnyilvánítás, amely ebben a kötetben – levelek, köszöntők, nem egyszer versek formájában – az Emlékezések című ciklusban helyet kapott. Szutor Ágnessel, Péter özvegyével és e kötet társszerkesztőjével mégis fontosnak éreztük, hogy hangot kapjanak az olvasók, sőt nem csak az olvasók: a Turcsány Péter-i komplex emberi jelenlétet, magatartást és karizmát megtapasztaló valamennyi visszaemlékező. A veretes tanulmányok és a személyes dokumentumok mellett ezek a vallomások teszik hitelessé ezt a kötetet.

Molnár Pál

gondola
  • Létező és leküzdhetetlen a kettős mérce az EU-ban
    Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az Európai Unióban (EU) Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen.
  • Kenya kész budapesti diplomáciai képviseletet nyitni
    Kenya erősíteni kívánja közép-európai jelenlétét, ezért készen áll arra, hogy minél hamarabb diplomáciai képviseletet nyisson Budapesten - hangzott el hétfőn Nairobiban, amikor Uhuru Kenyatta köztársasági elnök Áder Jánossal tárgyalt. A államfő többnapos látogatásra érkezett Kenyába, a kelet-afrikai ország függetlenné válása óta elsőkét a magyar köztársasági elnökök közül.
  • Újévi üdvözlet a német Abszurdisztánból
    Németország önkívületi állapotban van: németként évek óta úgy érzem már, hogy infantilis emberek ültek a nyakamra.
MTI Hírfelhasználó