Az Alkotmánybíróság szava dönt, nem Brüsszelé
A kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie a bevándorlással és a migrációval kapcsolatos Brüsszellel folyó vitában - jelentette ki a miniszterelnök a közrádióban pénteken.
2021. december 10. 11:16

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő a közrádió stúdiójában – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie a bevándorlással és a migrációval kapcsolatos Brüsszellel folyó vitában - jelentette ki a miniszterelnök a közrádióban pénteken.

A műsorvezető kérdésére, miszerint az Alkotmánybíróság hoz egy döntést arról, hogy az unió által meghatározott bevándorlási szabályok elsőbbséget élveznek-e a magyarországi joggal szemben, Orbán Viktor elmondta, számunkra a magyar alkotmányos rend szerint az a mérvadó, amit az Alkotmánybíróság mond, hiszen mi a magyar emberek szolgálatára és a magyar alkotmányra tettük le az esküt, nem a brüsszeli bürokratákra, és az "elvont brüsszeli elgondolásokra" - mondta a kormányfő. Hozzátette: egy Brüsszellel való vita esetében "végső instanciaként" az Alkotmánybíróság jogosult dönteni, így a kormánynak a magyar testület döntését kell követnie.
   
Elmondta, a koronavírus-járvány negyedik hullámának a csúcsán vagyunk, "sőt talán már lefelé is jövünk", de csak akkor tudjuk ezt a hullámot minél előbb eljuttatni a végpontjához, és laposítani a következő hullám ívét, ha beoltatjuk magunkat, mert nincs más orvosság, csak az oltás.
   
Orbán Viktor elmondta: csökkenés tapasztalható az új fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a gépi lélegeztetésre szorulók számában. A járványban 166-an hunytak el egy nap alatt, "veszteség minden nap van, de a helyzet összességében javul".
   
"Csütörtökön 51 666 oltást vettek fel, ebből 42 453 harmadik oltás, ez karácsonykor különösen fontos, mert ha nem vagyunk beoltva, kiskarácsonyunk, ha be vagyunk, nagykarácsonyunk lesz" - mondta.
   
"Ha úgy akarunk a szentestén a családi asztal körül ülni, hogy nem félünk, hanem úgy érezzük, hogy biztonságban vagyunk, akkor a gyerekeknek és a szülőknek, meg a nagyszülőknek is beoltva kell lenniük. Egyébként nem lesz szép, emelkedett, lélekemelő nagykarácsonyunk, hanem marad a félelemben megélt kiskarácsony" - fogalmazott.
   
Közölte azt is: december 15-étől indul az 5-11 éves korosztály oltása, amire szerdától lehet már regisztrálni. Hozzátette: 69-70 ezer vakcina érkezik, kijelölték az oltópontokat, illetve a gyermek háziorvosoknál is meg lehet kapni majd az oltást. Megerősítette: a vakcina biztonságos ennek a korosztálynak is.
   
Orbán Viktor kijelentette, minden nyugdíjas biztos lehet abban, hogy 5 százalékkal emelkedik a nyugdíja januártól, emellett a következő évben teljes egészében visszaadott tizenharmadik havi nyugdíj értéke is 5 százalékkal emelkedik. Közölte: nyugdíjemelésről szóló rendelet pénteken jelenik meg a Magyar Közlönyben. "Ha van miből adni, az ember szívesen ad és a gazdaság a mögöttünk hagyott évben és reményeink szerint az előttünk álló évben is jól teljesít majd" - fogalmazott.
   
A kormányfő megjegyezte: a nyugdíjasok minden forintot számon tartanak, velük pontosan kell elszámolni, és "az élettapasztalatuk szerint jól is teszik, ha pontos elszámolást követelnek a kormánytól, láttak már olyan kormányokat, amelyek nem adtak, hanem elvettek".
   
A bevándorlás kérdésére áttérve Orbán Viktor egy nagy és erős, bevándorlásellenes, családbarát európai pártszövetség létrehozását nevezte a legfontosabb hosszú távú célnak.
   
A miniszterelnök arról, hogy jövőre emelkedik a minimálbér, valamint a kulturális és a szociális ágazatban dolgozók 20 százalékos, a katonai és rendvédelmi dolgozók, illetve a pedagógusok 10 százalékos béremelést kapnak, azt mondta: ha összességében sikeresen működik a gazdaság, akkor lehet csak arról beszélni, hogy mire fordítsák az így előállt plusz összeget.
   
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: mindig több igény van, mint amennyi pénzt a gazdaság meg tud termelni. "Ha olyan pénzt adsz oda, amit nem termeltél meg, akkor előbb-utóbb csődbe mész" - jelezte, hozzátéve, hogy a kormány és a pénzügyminiszter felelőssége, hogy ez ne következzen be Magyarországon.
   
Múlt heti varsói tárgyalásairól szólva elmondta: már hosszú hónapok óta szervezkednek a bevándorlást ellenző és a családokat támogató európai pártok, de egy ilyen egyezkedésnél rengeteg szervezeti kérdés van, amelyeket lépésről lépésre kell rendezni. Hozzátette: vannak személyes ambíciók, vannak országok, ahol egymással rivalizáló pártok is vannak, nekik "nehezebb bejönni egy ilyen nagy együttműködésbe", de lépésről lépésre haladnak, és a következő találkozót Spanyolországban tartják jövő év elején.
   
Rámutatott: jelenleg kisebbségben vannak Európában, hiszen az Európai Parlamentben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást, és nem támogatja a családokat.
   
Azt akarjuk, hogy hosszú távon - a következő évtizedekben - legyen végre azon európai embereknek is döntést befolyásoló erejű hangjuk, akik - legyenek franciák, németek vagy magyarok - nem akarják, hogy Európából bevándorlókontinens legyen, a saját hazájukat nem akarják átalakítani bevándorlóországgá, viszont szeretnék, hogyha támogatást kapnának a családok ahhoz, hogy minél több gyermeket tudjanak felnevelni - jelentette ki.
   
"Nem alternatívak akarunk lenni, hanem győztesek. Mi akarjuk befolyásolni, sőt mi akarjuk meghatározni, hogy mi legyen Brüsszel politikája. A célunk az, hogy ez legyen Európában a legnagyobb politikai erő" - közölte.
   
Hozzátette, a nyugat-európaiak "belevágtak egy nagy kísérletbe", és úgy gondolták, ha összekeverik "a nagy muszlim tömegeket a bennszülött keresztényekkel", abból egy jó dolog fog létrejönni. Ezzel szemben - folytatta - a magyarok azt gondolják, hogy ilyen kísérletbe belevágni életveszélyes, mert ha a kísérlet rosszul sül el, nem lehet visszacsinálni, a nem várt következmények között lehetnek terrorcselekmények, romló közbiztonság vagy "iszonyatos szociális kiadások" is.
   
Kijelentette: a magyar kormánynak azt kell mondania Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat.
 

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó