Az őshonos nemzetiségek gazdagítják a magyar nemzetet
Az őshonos nemzetiségeink gazdagítják Magyarország és az egész magyar nemzet "értékgazdagságát" - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért Díjak átadásán pénteken, Budapesten.
Utoljára frissítve: 2021. december 17. 21:22
2021. december 17. 21:10

Büdy Gézáné bolgár nemzetiségű néptánccsoport-vezető átveszi a Nemzetiségekért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, a nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettestől (k) és Soltész Miklóstól, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárától a nemzetiségek napja alkalmából a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek elismerésére szolgáló Nemzetiségekért Díjak átadóünnepségén a budapesti Bolgár Művelődési Házban 2021. december 17-én. A díjat idén nyolc embernek és öt szervezetnek ítélték oda. MTI/Szigetváry Zsolt

Az őshonos nemzetiségeink gazdagítják Magyarország és az egész magyar nemzet "értékgazdagságát" - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért Díjak átadásán pénteken, Budapesten.

A nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen a nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a magyarországi nemzetiségek elválaszthatatlan, integráns értékeit adják a magyar nemzetnek.
   
"Egy nemzetiség olyan sajátos gazdagságot őriz, amit rajta kívül senki más nem őriz" - fogalmazott Semjén Zsolt.
   
Ha egy nemzetiség eltűnne a történelemből, akkor ezt az értékgazdagságot soha senki többet nem tudná megmenteni, megőrizni és nem tudná felajánlani magának az egyetemes emberiségnek - tette hozzá.
   
Mint mondta, ezért nagyon fontos, hogy minden nemzetiség megerősödjön abban, hogy büszke lehet arra, amit a történelem során az ősei és a most élő tagjai létrehoztak, mert ez a megmaradást és a jövőt jelenti.
   
Semjén Zsolt szólt arról: eredetileg az elismerés neve Kisebbségekért Díj volt, de ezt megváltoztatták, mert a kisebbségben mint szóban, van negatív asszociáció. "Attól, hogy egy közösség létszámában kevesebb, abból egyáltalán nem következik az, hogy értékében, szellemiségben, gazdagságában, eredményeiben kevesebb lenne bárki másnál" - fogalmazott.
   
A miniszerelnök-helyettes beszéde végén megköszönte a díjazottaknak a szolgálatukat, azt, hogy "mindannyiunkat gazdagítottak".
   
A Nemzetiségekért Díjakat Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
   
Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák.
   
A díjat idén nyolc embernek és öt szervezetnek ítélték oda. Díjat vehetett át Büdy Gézáné bolgár nemzetiségű néptánccsoport-vezető, Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Farkas Zsolt roma nemzetiségű koreográfus, zenekarvezető, Szidiropulosz Archimédesz görög nemzetiségű történész, tanár, Mándity Zsívko horvát nemzetiségű író, tanár, Gálity Vojiszláv szerb ortodox főesperes, püspöki helynök, Kucsera Andrásné nyugalmazott szlovák iskolaigazgató, Hirnök József néprajzkutató, szociológus. Elismerést kapott a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a német nemzetiségi Gannai Asszonykórus, a Foaia romaneasca román hetilap szerkesztősége, a Ruszin Kulturális Egyesület, valamint az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus.
   
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes (második sor b4) és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a díjazottakkal a nemzetiségek napja alkalmából a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek elismerésére szolgáló Nemzetiségekért Díjak átadási ünnepségén a budapesti Bolgár Művelődési Házban 2021. december 17-én. A díjat idén nyolc embernek és öt szervezetnek ítélték oda. Az első sorban balról jobbra: Molnárné Sagun Mónika, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének képviseletében, Büdy Gézáné bolgár nemzetiségű néptánccsoport-vezető, Szilczer Likovics Olga, a Ruszin Kulturális Egyesület, Pillerné Fódi Ilona, a német nemzetiségi Gannai Asszonykórus, Simon Éva, a Foaia romanesca román hetilap szerkesztősége, Hollósy Tiborné, az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus képviseletében, Kucsera Andrásné nyugalmazott szlovák iskolaigazgató és Hirnök József néprajzkutató, szociológus. A második sorban balról jobbra: Gálity Vojiszláv szerb ortodox főesperes, püspöki helynök, Mándity Zsívko horvát nemzetiségű író, tanár, Soltész Miklós államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szidiropulosz Archimédesz görög nemzetiségű történész, tanár, Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Farkas Zsolt roma nemzetiségű koreográfus, zenekarvezető. MTI/Szigetváry Zsolt
   
A kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért Díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért Díjnak nyilvánította.

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó