A pozsonyi csatától Szent Lászlóig
A győri egyházmegye támogatásával egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, aminek legfontosabb hozadéka egyrészt a tudományos igazolás lehetősége, hogy a koponya valóban Szent Lászlóé-e.
2021. december 21. 15:46

A hermán kívül – MKI

Egy újabb Árpád-házhoz tartozó uralkodót azonosíthatunk – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A Corvinok genetikájáról, az őstörténeti paradigmaváltásról és Szent László koponyájáról is beszélgettünk.

– A Magyarságkutató Intézet nagyjából egy éve mutatta be a pozsonyi csatáról készült animációs filmet. Emiatt viták kereszttüzébe került. Van, amit másképp csinált volna a kritikák tükrében?

– Valakinek már ki kellett állnia érdemben az Árpádok, őseink első honvédő háborúja, emberfeletti helytállásának emléke mellett. Sem az elmúlt 30 évben, sem korábban nem törekedett rá senki. Segítségért fordultak hozzánk az alkotók, és mi kiálltunk az ügy mellett. Az eszközök szerények voltak, de mégis sikerült a 907-es évszámot, a pozsonyi csatát bevezetnünk a köztudatba. Az, hogy ekkora költségvetésből, ilyen rövid idő alatt több mint félmillióan látták a 13,5 milliós Kárpát-medencei magyarságból, az már jelent valamit. Büszkén vállalom, hogy ez is a Magyarságkutató Intézet eredménye. A fiatalok meg kell tanulják, hogy a magyarok a látszólag reményvesztett helyzetekben sem hátrálnak meg. Fenyegethet bármekkora túlerő minket, 907-ben éppen nyugatról, helytállunk és megmaradunk.

Horváth-Lugossy Gábor főigazgató

– Az idei év egyik nagy szenzációja Corvin János és Kristóf csontjainak azonosítása volt. Most hol tart a kutatás? Korábban szóba került, hogy még idén kiderül a Hunyadiak genetikai származása.

– Nyugodtan mondhatom, hogy a Magyarságkutató Intézet egy több évszázada megválaszolatlan kérdést rendezett a Hunyadi-ház genetikájának meghatározásával. Idén Lepoglavában kétszáz év után, modern eszközökkel, a magyar és a horvát kormány támogatásával, katolikus szertartás szerint felnyitottuk, majd az azonosításhoz és a genealógia meghatározásához szükséges mintavétel megtörténte után visszazártuk Hunyadi Mátyás fiának és unokájának sírját.

A lepoglavai pálos templomban Corvin János sírköve – wikipedia

Ahogy korábban ígértem, a legmodernebb eszközökkel, teljes lefedettségben meghatároztuk a Hunyadiak származását, megírtuk a nemzetközi tudományos publikációt, és beküldtük közlésre a kiválasztott tudományos szaklapba. Most várjuk a cikk megjelenését, amivel a kutatási eredmény a nemzetközi tudományos élet részévé válik. Ezután következhet az eredmények közérthető magyarázata. Ennek a kutatásnak az eredménye tette lehetővé, hogy a székesfehérvári osszárium kilencszáz csontlelete közül azonosítani tudjuk magának Hunyadi Mátyásnak földi maradványait. Ez a több száz archaikus egyénenkénti genetikai vizsgálat még tart, de szeretnék mindenkit tájékoztatni, hogy igen jó úton járunk.

– Sok helyen járt idén küldetésen. Mi volt ezen utak célja?

– Mongólia, Kazahsztán, Georgia, Törökország, Lengyelország, Csehország, Olaszország, Dél-Korea, Oroszország, Kína, USA, Horvátország, Erdély, Hollandia és még sorolhatnám azoknak az országoknak a tudományos intézményeit, amelyekkel felvettük a kapcsolatot. A magyarság eredete szempontjából számunkra kiemelt területek Kárpát-medencén túl a Kaukázus északi előtere, a Dél-Urál környéke, a Minuszinszki-medence, a Tarim-medence, Mongólia és Belső-Mongólia, illetve a közép-ázsiai államok. A mai keleti országok többsége, ahol egykori rokonnépeink élnek, ezeket a területeket fedik le. Földjeikben, múzeumaikban, levéltáraikban vannak őseink hagyatékai, rájuk vonatkozó információk, történetek. A hiányzó láncszemek. A nyugati országokba vagy a magyar diaszpóra hívott előadni, vagy más tudományos együttműködések kötnek össze. Büszke vagyok arra, hogy ezek mind élő együttműködések. Mongóliában hatvan éve abbahagyott közös ásatást folytattunk a Mongol Tudományos Akadémiával, előadásokat tartottunk, számos más országból a legkiválóbb kutatók tartottak konferenciáinkon előadásokat. Van, ahol a magyarságra vonatkozó levéltári kutatásokat folytatunk, vagy közös archeogenetikai elemzéseket végzünk. A Magyarságkutató Intézet létrejötte óta más dimenzióba emeltük az őstörténet-kutatást. Ezeknek a nagyközönség által is látható és kézzelfogható eredményei elérhetők közösségi oldalainkon, a munkánkról beszámoló médiumokban, illetve sorra jelennek meg a nemzetközi publikációkban, kötetekben és kiállítások formájában.

– A járvány ellenére sok konferenciát szervezett az intézet. Miért ragaszkodtak ezekhez?

– Csak ebben az évben tizenhat konferenciánál járunk. Ezeken 44 saját és 124 külsős előadó tartott tudományos előadást. Itt térnék vissza az előző kérdésre, mert a 124 meghívott előadó közül több mint harminc külföldről érkezett. Tudományos konferenciáinkon mutatjuk be történelmünket, tanácskozunk egy-egy történelmi eseményről, döntésről, de mindezt közösen, a minket szorosan és tágabban körülvevő országok és más földrészek tudósaival. A hét ország részvételével lezajlott hun konferencia is tudománytörténeti teljesítmény volt. Több területen – a nemzetközi tudomány által már rég ismert – magyar paradigmaváltást hozott. Az archeogenetikai kutatások eredményeit egy ideig a szőnyeg alá lehet söpörni, de attól azok ma már velünk vannak, azok cáfolhatatlanok. Látjuk az intézményesült régi hálózatok utóvédharcait, de ettől a rendszerük már recseg-ropog.

– Idén is sok kiadványuk látott napvilágot. Melyeket emelné ki közülük?

– Működésünk nem egész három évében 49 kötetet adtunk ki.

Megalakulásunk óta küldetésünk, hogy köteteink ne csak a tudományos élet képviselőinek, hanem a széles nagyközönségnek is elérhetők legyenek. Ezért juttatjuk el őket az ország közkönyvtáraiba, középiskoláiba, és tesszük őket ingyenesen hozzáférhetővé honlapunkon. A 2021-ben megjelent több mint húsz kiadványunkból kiemelhetjük a Trianon kötetsorozatunkat, a késő középkorból fennmaradt, mikrofilológiai módszerekkel elemzett Peer-kódexet, a Kárpát-medencében élő, valamennyi őshonos magyar kisebbség helyzetére, nyelvhasználatára vonatkozó, stratégiai lépéseket megfogalmazó Nyelvpolitika és nyelvstratégia Európában című kötetsorozatunk első részét. Külön figyelmet fordítunk a magyar tartalmak idegen nyelven történő publikálására, ezért sorban jelennek meg angol, német, orosz nyelven köteteink. Ezek közül kiemelendők a Kásler Miklós és Szentirmay Zoltán által jegyzett, a Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása, tudományos mérföldkőnek számító archeogenetikai kutatási eredményeik összefoglalásáról szóló kötet, illetve Borvendég Zsuzsannának az Impexek kora, és a Mesés kémjátszmák című kötetsorozata.

Mesés kémjátszmák - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum

Ez az angol nyelvű olvasóközönség számára mutatja be Magyarország náci és kommunista hálózatok általi kifosztását.

– Az év végére is hagytak egy érdekességet: értékelhető DNS-mintát vettek a Szent László koponya-ereklyetartóban lévő koponyából. Milyen eredmények és mikorra várhatóak ez ügyben?

– A győri egyházmegye támogatásával egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, aminek legfontosabb hozadéka egyrészt a tudományos igazolás lehetősége, hogy a koponya valóban Szent Lászlóé-e. Másrészt pedig a további Turul-dinasztia kutatásában is nagy előrelépést jelenthet, hiszen III. Béla után egy újabb, a dinasztiához tartozó uralkodót, illetve újabb leszármazókat és felmenőket azonosíthatunk. A kutatás eredményeiről szóló nemzetközi publikáció írását megkezdtük, jövőre várható az erről szóló szakcikk megjelenése.

Pataki Tamás

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó