Berlinnek tisztelnie kell a magyar szuverenitást
Varga Judit miniszter a Die Welt hírportálján pénteken közölt interjúban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) december elején megalakult koalíciójáról kiemelte, hogy az új német és a magyar kormány "ideológiailag alapvetően különbözik egymástól", de ez a különbség nem akadályozhatja az együttműködést.
2021. december 24. 13:49

Varga Judit fényképe a Die Weltben.

Az új német szövetségi kormánynak tiszteletben kell tartania Magyarország szuverenitását - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német konzervatív lapnak.

A miniszter a Die Welt hírportálján pénteken közölt interjúban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) december elején megalakult koalíciójáról kiemelte, hogy az új német és a magyar kormány "ideológiailag alapvetően különbözik egymástól", de ez a különbség nem akadályozhatja az együttműködést.
   
Arra a kérdésre, hogy a jogállami elvek érvényesülése vagy a migrációs politika körüli viták nem lesznek-e negatív hatással a két kormány kapcsolatára, kijelentette, hogy "a jogállamisággal kapcsolatos konfliktus ideológiai jellegű", és nem konkrétumokról szól.
   
Az ilyen viták csupán a Magyarországgal szembeni fellépés eszközként szolgálnak - fejtette ki Varga Judit, aláhúzva: "követeljük, hogy az új szövetségi kormány tartsa tiszteletben szuverenitásunkat", méghozzá a migrációs politikával és a családpolitikával együtt.
   
Hozzátette, hogy "a német politikát nem szabad kiterjeszteni más országokra", így például ha a németek "bevándorlóországgá" akarják tenni hazájukat, akkor az csak az ő döntésük, és "ránk nem vonatkozik".
   
Arra a kérdésre, tapasztalja-e, hogy a német kormány migránsok befogadására kényszerít más országokat, elmondta, úgy látja, "az a cél, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzenek ellenünk", vagyis "büntetéssel fenyegetik Magyarországot, mert innovatív megoldásokat szorgalmazunk a migrációs politikában".
   
Arra a felvetésre, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat nem a német kormány folytatja, és a viták a magyar kormány és az Európai Bizottság között vannak, úgy vélte, hogy a német kormány "a jogállamiság ürügyén" bírálja a magyar kormányt, és a migrációval kapcsolatban azzal "vádol", hogy nem tartja be az európai uniós jogot.
   
Azonban a határok biztosítása nemzeti hatáskörbe tartozik, és "a migrációt mi nem irányítani akarjuk, hanem megállítani", a jogállamiságnak pedig nem csak egyetlen "sablonja" van, és az erről folytatott vita a magyar kormány elleni "ideológiai zsarolás eszközévé fajult" - fejtette ki az igazságügyi miniszter.
   
A Zöldek és a liberálisok állítása, miszerint Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal, "nem jelenti azt, hogy ez megfelel a valóságnak" - hangsúlyozta Varga Judit, hozzátéve, hogy "nincs bizonyíték" az ilyen állításokra.
   
A közösségi és a nemzeti jog viszonyáról hozott legutóbbi alkotmánybírósági döntésről szólva kiemelte: "még az általában oly kritikus ellenzék is hallgat az ügyben", mert a döntés azt mutatja, hogy "Magyarország határozottan Európa-párti".
   
A témában Lengyelországban hozott döntésről a többi között elmondta, hogy a sajtó "rárontott Lengyelországra", miután a lengyel alkotmánybíróság kijelentette, hogy a nemzeti alkotmány egyes területeken az európai jog felett áll ott, ahol utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre.
   
A miniszter kiemelte: "Magyarország részéről soha nem volt arról szó, hogy szembehelyezkedjünk az európai joggal", amelyet azonban "a realitásokhoz kell igazítanunk".
   
Példaként kifejtette, hogy az uniós migrációs szabályozások a "békeidőkből" származnak, amikor még "nem létezett tömeges migráció", így az elutasított menedékkérők "gyakran egyszerűen tovább maradnak" az EU-ban. Viszont amikor "mi az ilyen, és sok más lehetetlen dologra alternatív megoldást találunk, megbüntet bennünket az EU" - jegyezte meg.
 
Az EU-s támogatások kiutalását a jogállami elvek érvényesüléséhez kötő, úgynevezett jogállamisági mechanizmusról elmondta: "azért mentünk bele, mertláttuk, hogy Európát közösen kell kivezetnünk a korona-válságból, így visszavontuk az újjáépítési alap elleni vétónkat, mivel garanciákat kaptunk arra, hogy a kondicionalitási rendeletet (...) nem vetik be azért, hogy ideológiailag zsaroljanak bennünket".
   
Most azonban "becsaptak minket, egyrészt azért, mert az ideológiai zsarolás folytatódik, másrészt mert a gyermekvédelmi törvényünk miatt nem kapjuk meg a pénzünket az újjáépítési alapból" - mondta Varga Judit a Die Weltnek.
 

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó