Az égen eltörött a fény – karácsonykor tartóztatták le a kommunisták Mindszenty József bíborost
Felhőkbe borult a betlehemi csillag, s az égen eltörött a fény. Szomorú volt a karácsony 73 évvel ezelőtt: a kiteljesedőben lévő kommunista diktatúra kiszolgálói 1948. december 26-án tartóztatták le Mindszenty József bíboros-érseket, az utolsó magyar hercegprímást, a honi katolicizmus első emberét. A Vatikán az „alámerülő egyház” kiépítésével válaszolt a Moszkvából küldött kelet-közép-európai ateizmusra és az antiklerikális törekvésekre.
2021. december 26. 11:35

Noha az 1945 és 1947 közti három esztendőre még mint az átmenet időszakára tekinthetünk, valójában már minden eldőlt akkor, amikor hazánk területére léptek a Vörös Hadsereg katonái. Akár még szimbolikusnak is nevezhető, hogy 1945. április 4-én utasították ki Magyarországról azt az Angelo Rotta apostoli nunciust, aki hazánkban a német megszállás alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel karöltve végezte embermentő tevékenységét. Erre XII. Piusz pápa kézzel írt levélben fel is szólította.

A nuncius 1944 áprilisában a deportálások előkészítése miatt határozott hangon tiltakozott a magyar külügyminisztériumnál, majd 19 000 menlevelet osztott ki a deportálandók között. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a szovjet hatóságok nyomására mégis kiutasította Magyarországról. Ezzel hazánk és az Apostoli Szentszék között megszakadt a diplomáciai kapcsolat.

Mindszenty József hercegprímás eredménytelen tiltakozás után a Vatikánba utazott és tájékoztatta XII. Piusz pápát arról, hogy az egyház komoly támadásoknak van kitéve.

Igazat mondott: 1945-ben államosították az egyházi birtokokat, 1946-ban a később kivégzett Rajk László belügyminiszter betiltatta a katolikus világi szerzetesrendeket, és sor került az egyház megfélemlítésére kreált pócspetri perre. A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán létrejött az egyházpolitikai osztály, 1948-ban pedig államosították az egyházi intézményeket, többek között az iskolákat is.

A hajlíthatatlan szilárdságú Mindszenty József vezetésével a katolikus egyház 1948-ban minderre mintegy válaszképpen megtartotta a Boldogasszony-évet, melyet december 8-án zártak le.

Bertalan Péter, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a hirado.hu kérdésére a Boldogasszony-évét a 20. századi Magyarország egyik legjelentősebb lelkiségi eseménysorozatának nevezte, amely során Mindszenty József bíboros körbejárta az országot és mintegy egymillió hívővel találkozott.

Ilyen előzmények után tartóztatták le az esztergomi bíboros-érseket 1948 karácsonyán, december 26-án.

Budapest, 1947. május 1.: Rákosi Mátyás államminiszter, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond (Fotó: MTI Fotó/MAFIRT: Bass Tibor)

Az időpontot személyesen Rákosi Mátyás jelölte ki. A vád hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és valutaüzérkedés volt. Az ÁVH az Andrássy úti központjában még aznap este megkezdte a kihallgatásnak álcázott kínzását. Kádár János pedig belügyminiszterként másnap nyilatkozatot adott ki, mely szerint a „köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény” miatt vették őrizetbe Mindszenty Józsefet. Amikor pedig a hercegprímás lefogatását követően találkozott a püspöki karral, kijelentette, hogy mindegyik főpap dossziéjában gyűlnek a terhelő adatok. A korra jellemző, hogy a megfélemlítés légkörében zajló tárgyalásról az MTI így számolt be: „a püspöki kar és a kormány képviselői megkezdték az Egyház és az Állam viszonyának rendezésére irányuló tárgyalást, amely a mindkét oldalról meglévő nehézségek ellenére a megértés szellemében folyt.” XII. Piusz pápát azonban nem lehetett félrevezetni. 1949. január 2-án kelt Acerrimo Moerore kezdetű levelében, melyet a magyar püspöki karhoz írt, azt kérte, hogy a főpapok imádkozzanak Szűz Máriához, hogy isteni segítséggel békésebb idők köszöntsenek Magyarországra.

A magyar katolikus egyház fejét az 1949. február 3. és 8. között megtartott koncepciós perben életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Fáklyásmenet a Szent Péter-bazilika és a vatikáni palota előtt a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának estéjén (Fotó: MTI Fotó/UP)
 
A pápai elképzelések gyakorlati megvalósítását a Szentszék a piaristákra bízta.

Sík Sándor rendfőnök irányításával Török Jenő, Juhász Miklós és Bulányi György részvételével kidolgozták a Kiskátét, amely kérdés-felelet formájában fogalmazta meg a tennivalókat, a követelményeket, valamint a Provida-csoportokban részt venni akarók számára szükséges magatartási normákat. A mozgalom tagjai számára az alapvető szabályozó normát a lelkiismeret szavában határozták meg.

A pápa tehát a szerzetesi közösségek betiltása után is működtetni akarta a rendeket, csak éppen titokban. Bertalan Péter szerint az egyház életében ez a keresztény életszentségnek az adott körülményekhez igazodó formája.

Nem véletlen, hogy a Provida Mater az ÁVH figyelmét is felkeltette: 1953. április 30-án nyitotta meg ez irányú aktáját.

A mozgalom kialakításában részt vevő Kertész Tivadart, Csicsai Margitot és Havas Józsefet 1955-ben államellenes ifjúsági klerikális szervezkedés vádjával tartóztatták le. 1956-ban Kertész Tivadar tíz év, Csicsai Margit és Havas József négy-négy év börtönbüntetést kapott. 1956 októberében a bíróság megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el, amit a forradalom után folytatott: Csicsai Margit egy év, Kertész Tivadar négy év, Havas József nyolc hónap börtönbüntetést kapott.

A Magyar Dolgozók Pártjának hivatalos napilapja, a Szabad Nép címoldalán mindezt „igazságos ítéletként” hozta. XII. Piusz pápa pedig kiközösítette, pápai átok alá vonta mindazokat, akik részt vettek a bíboros meghurcolásában.

A Szentatya korábban enciklikák keretében nemcsak a fasizmust, de a kommunizmust is elítélte. Bertalan Péter ebbe a sorba illesztendőnek nevezte az 1947-ben kiadott Provida Mater kezdetű apostoli konstitúciót, amely „burkolt útmutatás a diktatúrába kerülő emberiség számára”. Jelentősége abban áll, hogy az egyház belátta: a szovjet érdekszférába kerülő országok új rendszere évtizedeken keresztül fennmarad, azzal szemben csakis az alámerülő, katakombaegyház képezhet reális alternatívát.

A vatikáni diplomácia jelmondata: „orientálok, de nem parancsolok.”

Bertalan Péter szerint ez bölcs politikának bizonyult. Róma nem kollaborált Rákosi rendszerével, de tudta, hogy a vasfüggöny mögé kényszerített országokban a hatalommal szembeni nyílt ellenségeskedés helyett célravezetőbb a „szovjetrendszer kicselezése”, és létrehozta az önmagát megszervező közösségekből álló földalatti egyházat. A Provida Mater ugyanis megengedte, hogy azokon a területeken, ahol a szerzetesrendek nyíltan már nem működhetnek, pasztorációs feladataikat – tevékenységük és fogadalmuk megtartása mellett – egyfajta alámerülésben, civilként lássák el.

Jezsó Ákos


 
hirado.hu
  • A tram-train reneszánsza Európában
    Egyre népszerűbb Európában a tram-train rendszere, ennek jele, hogy hat német és osztrák város összesen több mint félezer szerelvényt rendelt a Stadlertől. Ugyanilyen járművek közlekednek Szeged és Hódmezővásárhely között is, számuk, ha majd mindegyiket forgalomba helyezik, eléri az egy tucatot.
  • A magyarok többsége a Fidesz győzelmét várja
    A megkérdezettek 68 százaléka kormánypárti győzelemre számít, még az ellenzéki szimpatizánsoknak is csak kevesebb, mint a fele bízik a kormányváltásban - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából
  • Nem tud titkot tartani a dán titkosszolgálat?
    A politikus az elmúlt években több olyan interjút adott, amiben lényegében megerősítette az együttműködést az egyik legnagyobb amerikai hírszerző ügynökséggel, sőt azt is „kikotyogta”, hogy az alku még Bill Clinton elnöksége idején jött létre.
MTI Hírfelhasználó