A nemzetállam a megtestesítője a demokráciának
Miért számítanak a határok? Magyarul Célkeresztben a határok és A Határok jelentősége, két könyv, az egyik 2020-ból, a másik 2012-ből. Az egyik szerző a brit-magyar társadalomtudós Frank Füredi, a másik egy holland politikai elemző, az azóta pártot is alapító Thierry Baudet. Mindketten a határok, fizikai, illetve társadalmi határok fontosságát elemezték a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Thierry Baudet 2012-ben vette elő a témát, amely mindenki számára láthatóvá 2015-ben vált.
2022. január 2. 13:27

Thierry Baudet az országhatárokon át működő nagy cégek hatásáról beszélt, amelyek szintén komoly társadalmi lenyomatot hagynak. A szuverenitás, illetve autonóm országként való lét megtartása, nem kell, hogy egyet jelentsen az elszigetelődéssel. Illetve a szomszédok gyűlöletével, vagy bármi ilyesmivel.

Vajon miként lehet megtartani a nap végén is ebben a harmóniát, hogy megmaradjon a fennhatóság, a szuverenitás egyik oldalon? Másfelől pedig nyitottnak lenni mások felé egy bizonyos mértékig.

Nem vagyok biztos abban, hogy erre a kérdésére elvont módon választ lehet adni, viszont gyakorlatot nézve az gondolom, hogy ennek az egyensúlynak a megtalálása nem jelenthet nagy gondot. A kölcsönös egymásra utaltság nem rossz dolog. A gond csupán annyi, hogy ma globális monopóliumokkal van dolgunk. Például létezik néhány óriás gyógyszercég, amelyek gyakorlatilag kartellként működnek. Szóval, ha a mai kort kellene leírnunk valamilyen módon, akkor azt mondanám, hogy a „kartellek kora”. Ezek a kartellek pedig manapság több hatalommal bírnak, mint a kormányok. A Google több hatalommal bír, mint például Hollandia kormánya. Az Apple nettó értéke jelentősen magasabb, mint Hollandia hasonló anyagi ereje. Olyan globális szereplőkkel állunk szemben, amelyek nem félnek többé a nemzeti jogszabályoktól. Ahogy látjuk, már nem tartanak a nemzeti demokratikus intézményektől sem, hiszen sokkal erősebbek, mint a nemzetállamok. Az én felfogásomban viszont a nemzetállam a megtestesítője a demokráciának, és a jogállamiság is ennek keretei között képzelhető el. A nemzetállamnak, illetve nemzetállamoknak össze kell szerveződniük oly módon, hogy ne eshessenek ezen nagy globális vállalatok túszává.

Ezek a globális vállalatok az esetek jó részében pedig egy politikai-ideológiai oldal mellett állnak ki, ami a fősodor, illetve liberális-baloldali elképzelés, hogy csak az Egyesült Államok példáját vegyük, vagy a nagy technológiai cégekét, amelyek így politikai szereplők is, és befolyásolják a politikai folyamatokat szuverén nemzetállamokban, például anyagi támogatás révén, vagy azzal, hogy bejegyzéseket törölnek a közösségi médiából.

Igen, amikor én könyvemet írtam – azt hiszem ez volt a magyar cím – , szóval akkor esősorban a politikai kihívásokra fókuszáltam, amivel a nemzetállamok szembenéznek, úgy, mint tömeges migráció, multikulturalizmus, akkoriban – 2012-ben – nem írtam a gazdasági fenyegetésről a nemzeti szuverenitásra, és ma azt gondolom, hogy ez a legfőbb dolog, amiről beszélnünk kell, és amire megoldást kell találni.

Thierry Baudet,- fotó: MTI/EPA/ANP/Phil Nijhuis

Mik lehetnek erre az eszközök? Még az Európai Unió is próbálja szankcionálni a nagy technológiai cégeket. Ha jól emlékszem a Google kapott óriási bírságot, egyfelől. Másik oldalról ugyanakkor párhuzamos irányba mozognak, már úgy értve, az európai intézmények néhány ilyen nagy cég.

Az Európai Unió válasza erre a dologra az, hogy saját magát még hatalmasabbá tegye. És aztán saját magáról azt állítja, hogy csak az Európai Unió tehet valamit is ezekkel a globális nagyvállalatokkal szemben. Én viszont azt gondolom, hogy ez egy nagyon hibás megközelítés. Egyfelől, mert az EU sem tud hatékonyan fellépni ellenük, mert esetenként nála is erősebb cégekről beszélünk. A másik pedig az, hogy az Európai Unió önmagában nem egy demokratikus intézmény. Szóval végső soron oda jutunk egy problémát egy másikkal próbálunk megoldani. Az én véleményem változatlan, mégpedig, hogy a nemzetállam az egyetlen olyan politikai egység, amely otthona lehet a demokráciának, és amely biztos helye, menedéke lehet a jogállamiságnak értelmezhető módon. Én a magam részéről nagyon is egy decentralista vagyok, támogatója kis- és közepes vállalkozásoknak, kis iskoláknak, kis településeknek, kis államoknak – és azt gondolom, hogy a globális gazdaságot is erről a szintről kell megközelíteni és nem nagy nemzetek feletti szintre emelve, csak azért, mert léteznek azok a globális vállalatok.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Novák Katalin Sergio Mattarella olasz elnöknél
    Az orosz-ukrán háború volt a fő témája Novák Katalin köztársasági elnök és Sergio Mattarella olasz elnök megbeszélésének kedden Rómában.
  • Új csúcson a magyarországi működőtőke-beáramlás
    Töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. Összesen 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. A keleti országok továbbra is fontos szerepet játszanak többek között Dél-Koreának köszönhetően, amely 2019 és 2021 után harmadik alkalommal volt a legnagyobb befektető a beruházási volumen alapján. Az ágazatok közül a járműipar, az elektronika és az élelmiszeripar megőrizte domináns helyét. Mintegy 20 projekt és több ezer új munkahely jöhet létre ugyanakkor magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari befektetések keretében, ami Magyarország azon erőfeszítését is jelzi, hogy a jövőben a tudásintenzív fejlesztések kerüljenek fókuszba.
  • A korrupt EU Tiranából nézve (is) nevetséges
    Teljesen nevetséges szituációt okozott a brüsszeli korrupciós botrány. A jó példaként tündökölni akaró EU-központ hemyzseg a megvesztegetett politikusoktól.
MTI Hírfelhasználó