Szabadságharcunk most kezdődik igazán
Meg fognak mozdulni az európai politika tektonikus lemezei. Nekünk nem kell mást tennünk, csak kitartani és tűzön-vízen át képviselni a magyar emberek érdekeit. Kitartó és következetes politikánkkal megváltoztathatjuk Európát is – vallja az igazságügyi miniszter.
2022. január 3. 10:48

A miniszter – Kép: MH/Katona László

Az uniós érvkészletben csak kiüresedett toposzok köszönnek vissza, a jogállamisági jelentésekben pont azon NGO-k és médiumok megállapításaira hivatkoznak, amelyek a leghangosabban kritizálnak bennünket. Nincsenek illúzióink, egyre nagyobb nyomást helyeznek majd a kormányra: Brüsszelben már elindult a magyar választási kampány – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Varga Judit igazságügyi miniszter.

– Valóban komoly küzdelmeket folytatunk az uniós döntéshozókkal. Sajnos a viták nagy része zárt ülésen zajlik, pedig szívesen bemutatnám, milyen hihetetlen érvelések mentén ragaszkodik egy-egy tagállam képviselője a balliberális fősodorhoz. A legemlékezetesebb ilyen alkalomra talán az igazságügyi tanács tavaly októberi találkozóján került sor, amikor az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiájának tanácsi következtetéséről tárgyaltunk.

Ott ültünk lengyel kollégámmal, és csak néztük, ahogyan egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat engedjük be az iskoláinkba. A gyermekek elleni erőszakkal vagy a gyermekprostitúcióval szembeni fellépés, de még a különleges nevelési igényű vagy a fogyatékkal élő gyermekek jogainak biztosítása, sőt a diszkrimináció bármely formájának elutasítása sem volt fontosabb számukra az LMBTQ-lobbi extra jogainak biztosításánál. Hihetetlen élmény volt.

– Sokszor hallani, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat megalapozni próbáló jelentések, vitaanyagok elfogultak és hiányosak. Lehet egyáltalán színvonalas jogi vitát folytatni az ellenfelekkel?

– Mindig készek vagyunk a párbeszédre, ami azonban csak egy konstruktív és kölcsönös tiszteleten alapuló vita lehet. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az európai hangulatú vitákon mi is részt veszünk. Hiába ugyanakkor minden szakmai és részletes érvelésünk, azt látjuk, hogy ezek gyakran süket fülekre találnak. Az uniós érvkészletben eközben pedig csak kiüresedett toposzok köszönnek vissza.

Az már csak az egész pikantériája, hogy a jogállamisági jelentésekben pont azon NGO-k és médiumok megállapításaira hivatkoznak, amelyek a leghangosabban kritizálnak bennünket. Holott mi, a kormány részéről mindent megtettünk azért, hogy a jelentés legalább az objektivitás és a kiegyensúlyozottság minimális követelményeinek megfeleljen. Részletes elemzéseket juttattunk el a bizottsághoz, hogy segítsük munkáját a jelentés előkészítése során, amiket lényegé­ben figyelmen kívül hagytak. Ne tegyünk tehát úgy, mintha egy teljesen független jelentésről lenne szó. Közelednek a választások, ezért illúzióink sincsenek: Brüsszel egyre nagyobb nyomást helyez majd a kormányra. Másképp szólva: Brüsszelben már elkezdődött a magyar választási kampány.

Melyek voltak a 2021-es év legnagyobb győzelmei a nemzetközi színtéren?

– Sikerrel védtük meg a rezsicsökkentést, holott Brüsszelből komoly nyomást gyakoroltak a magyar háztartásokra. A mi álláspontunk szerint a legnagyobb szennyező országok és multik fizes­sék meg a klímaharc árát. Eközben egyre többen ismerik be, hogy a fizikai határzár tényleg megfelelő választ ad a migrációs kihívásokra. Persze a határvédelemmel járó terhek megosztása az unióban még várat magára, úgy tűnik azonban, hogy egyre többen értenek velünk egyet ebben a kérdésben is. Növekszik továbbá a kontinensünkről szóló páneurópai vitában részt vevő magyarok száma is, amelynek köszönhetően Magyarország most decemberben rendezvények tekintetében átvette a vezetést Németországtól, a hazánk álláspontját támogató ötletek ráadásul egyre nagyobb számban és egyre szélesebb körben válnak ismertté a konferencia jelentései­ben is. Elkötelezettek vagyunk Európa iránt, és ezt már senki nem vonhatja kétségbe.

– A gyermekvédelmi törvényt a „jogvédő” szervezetek kezdetben azzal kritizálták, hogy szerintük összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást – bár világos volt, hogy ez nem így van –, azonban lassan kiderült, hogy valójában a legfájdalmasabb számukra az LMBTQ-propaganda visszaszorítása hazánkban. Megdöbbentő, hogy a balliberálisok – legalábbis kommunikációjukban – nem vesznek tudomást a világszerte zajló gender agymosásról. Mindenütt jellemző a baloldalra ez a struccpolitika, a nyilvánvaló folyamatok tagadása? Akad olyan ország, amely hozzánk hasonló szabályozást vezetett be vagy ilyesmit tervez?

– Ahogyan mondani szokás: az anyag nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma már új köntösben és megváltozott eszköztárral támad a hagyományos, keresztény-konzervatív értékeket vallókra. Ez nem más, mint a woke ideológia, genderőrület és a PC újbeszél. Rá­adásul ezúttal nem Keletről, hanem Nyugatról érkezik. Meg akarják szabni, hogyan éljünk, gondolkodjunk és neveljük a gyermekeinket. Nekünk itt, Közép-Európában majdnem fél évszázadig volt „szerencsénk” ilyen légkörben élni, így mára ellenállóvá váltunk a progresszív, neomarxista őrülettel szemben. Sajnos ez Nyugat-Európáról nem mondható el, ott már Németország is elesni látszik. A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban pedig ne feledjük, hogy nem egy magyar jelenségről beszélünk. Hasonló események zajlanak Olaszországban és Romániában. Sőt ilyen okokból lépett fel az Európai Bizottság Litvánia ellen is, kevés sikerrel, hiszen ott éppúgy megvédték a litvánok érdekeit, ahogyan mi is megvédjük a magyar emberek és családok érdekeit.

– A törvény dacára nehéz fogást találni a nagy médiaszolgáltatókon, noha például a Netflix vagy az HBO gyermekszekciójában hemzsegnek az olyan filmek, amelyekre biztosan vonatkoznának az előírások. Körvonalazódik valamilyen megoldás ezzel kapcsolatban?

– A törvény biztosítja, hogy a gyermek nevelésébe a szülőn kívül senki ne szólhasson bele. A szülőnek tehát jogában áll eldönteni, hogy gyermeke milyen tartalmat nézzen például az ön által említett, fizetős tartalomszolgáltató felületeken. A balliberális politikusok hisztériakeltésével ellentétben tehát az új törvény semmiféle cenzúrát nem alkalmaz, nem tilt be filmeket vagy könyveket.

Egyszerűen nem szeretnénk, ha a kiskorúak olyan témákkal és tartalmakkal találkozzanak akaratlanul, akár a szülő engedélye nélkül is, amely az életkori szakaszukkal összefüggő értelmi és feldolgozási képességeikkel nincs azonos szinten. Megjegyzem, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa már régóta alkalmaz korhatári besorolásokat, amelyek minden esetben arra a kérdésre fókuszálnak, hogy az adott termék tartalmaz-e a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat.

– A baloldali politikus hölgyeket mintha kevésbé aggasztanák ezek a problémák, rendszeresen szót emelnek viszont a kapcsolati erőszak ügyében, vakkomondorozva és az isztam­buli egyezményt emlegetve. Milyen eszközökkel védi a kormány, illetve az állam az áldozatokat, milyen, számokkal alátámasztható eredmények vannak, és mit terveznek a jövőben?

– A teljesség igénye nélkül: a 2010-től 2020-ig eltelt időszakban az ismertté vált bűncselekmények száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza, amivel ma hazánk az Eurostat kimutatásai szerint is a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma 13 600-ról 8700-ra, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma pedig a felére csökkent, míg a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2020-ban 53 százalékos javulást ért el. A magyar kormány büntető joggyakorlata tehát működik.

A szocialista kormány elkövetőközpontú felfogásával szemben ráadásul mi az áldozatot állítjuk középpontba, ezért bővítjük folyamatosan a hazai Áldozatsegítő Központok számát is – mára országszerte kilenc ilyen központ és egy áldozatsegítő pont érhető el –, de felállítottunk egy éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalat, sőt bevezettük az áldozatok közvetlen elérést célzó úgynevezett opt-out rendszert is. A munka pedig nem áll meg, 2025-re szeretnénk minden megyeszékhelyen Áldozatsegítő Központot létesíteni.

– Egyhangúlag fogadta el a parlament november végén az állatvédelmi törvény szigorítását, amit ráadásul állatvédő szervezetekkel együttműködve készítettek elő. Mindez azt jelenti, hogy igazán hatékony jogszabály született?

– Nem szeretem a szuperlatívuszokat, ám nyíltan kijelenthetjük, hogy az új törvény igazi áttörés az állatvédelemben. Időszerű volt már ugyanis a szigorítás, ami azonban nem lehetett volna teljes a magyar emberek megkérdezése nélkül. Online konzultációt indítottunk ezért a múlt év elején, amiből világosan kiderült: a magyar emberek elkötelezettek az állatok védelmének legmagasabb szintű biztosításáért. Ezek után kérte fel az Igaz­ságügyi Minisztériumot Ovádi Péter miniszteri biztos úr a közös munkára, amire igazi állatbarátként nem tudtam nemet mondani. A január 1-jétől életbe lépő szigorítások tehát a magyarok közös sikere, amely minden bizonnyal visszaszorítja majd az állatkínzással összefüggő bűncselekmények számát.

– Számos kérdést felvetett a pandémia az egyén és a közösség jogaival összefüggésben. Hogyan mérlegeltek/mérlegelnek az egyes korlátozások vagy például az oltás kötelezővé tétele kapcsán?

– Egy soha nem látott kihívással kell szembenéznünk, amely különleges intézkedéseket igényel. Ennek persze köze sincs ahhoz, amit a nyugati sajtó gyakran lefest az országról, mivel a rendkívüli jogrend csupán abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a lehető leggyorsabban lehessen intézkedéseket hozni és azokat végrehajtani. Minden döntés mögött komoly mérlegelések és részletes szakmai egyeztetések állnak, hiszen az az érdekünk, hogy a magyar emberek és vállalatok érdekeit tiszteletben tartó döntések szülessenek. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a munkahelyi közösségekre bízzuk, kötelezővé tegyék-e az oltást a munkatársak számára. Mindenkit csak arra tudunk biztatni, hogy vegye fel az oltást, éljen a lehetőséggel, védje meg szerettei és a saját egészségét.

– A migráció ügyére áttérve: egyre nehezebb követni a kötelező kvótára vonatkozó uniós nyilatkozatokat. Pontosan mi a helyzet most?

– Nekem mára a kvótáról leginkább az ismert rajzfilmsorozat, a Simpson család egyik jelenete jut eszembe, amiben a kocsmáros hiá­ba dobja ki vendégeit, azok valahogy mégis visszatérnek. Az uniós politikában is hasonló a helyzet: képletesen fogalmazva, ha a kvóta ötletét az ajtón kidobjuk, biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen formában visszajön az ablakon át, hiába utasítjuk el a bevándorlók szétosztását, más formában mindig visszatér a javaslat.

Legutóbb, talán nem meglepő módon, pont a LIBE bizottság jelentéstervezetében köszönt vissza a kötelező kvóta. A jelentéstevő spanyol szocialista EP-képviselő ráadásul kijelenti, hogy egy dolgot akarnak elérni: a migránsok elosztásának kötelezővé tételét. Mi ebből továbbra sem kérünk, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy megálljt parancsoljunk ennek az európai ügyeskedésnek. Jó volna ugyanis, ha helyette inkább a határzár finanszírozását helyezné Brüsszel előtérbe.

– Az Alkotmánybíróság nemrég kimondta, hogy bevándorlás kérdésében a magyar törvények elsőbbséget élveznek a brüsszeli szabályokkal szemben, tehát nem kell beengednünk az illegális migránsokat. Abszurdnak tűnik, hogy ezt szuverén államként egyáltalán alá kell támasztani…

– A jogi határzárra vonatkozó európai uniós bírósági ítélet végrehajtása kapcsán tavaly februárban a magyar kormány nevében az Alkotmánybírósághoz fordultam. Az ítéletnek való megfelelés ugyanis alkotmányjogi aggályt vetett fel. Az AB decemberi ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa.

Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést. A határozat megerősítette a kormány eddigi politikáját, amely szerint Magyarországnak joga van megvédeni a határait a bevándorlástól, s a magyar emberek dönthetik el egyedül, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ezzel az akarattal szemben nem lehet ránk erőltetni illegális bevándorlókat. Brüsszelnek végre fel kell ismernie, hogy a békeidőben meghozott szabályok nem alkalmasak megállítani a bevándorlást, sőt tovább ösztönzik azt. A brüsszeli bevándorlási szabályokat tehát meg kell változtatni! Ugyanakkor a magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára és az nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem.

– Mit gondol, merre indul az Európai Unió 2022-ben, vagy inkább merre tart majd?

– Meg fognak mozdulni az euró­pai politika tektonikus lemezei. A magyar országgyűlési választások mellett választásokat tartanak Franciaországban is, ráadásul pont a francia EU-elnökség alatt, de jobban megismerjük majd a frissen megalakult német kormány politikáját is. Agresszív kampányra kell készülnünk, amiből az uniós intézmények már most kiveszik a részüket. Az olyan erényekre, mint a türelem vagy a józan gondolkodás, nagyobb szükségünk lesz, mint valaha, hiszen láthattuk, hogy ha Magyarország megbüntetéséről van szó, a balliberális oldal nem ismer határokat.

A Magyarország szuverenitásáért folytatott harc csak most kezdődik igazán. Nekünk nem kell mást tennünk, csak kitartani, vállt vállnak vetve harcolni, vállalni a konfliktusokat, és tűzön-vízen át képviselni a magyar emberek érdekeit. Kitartó és következetes politikánkkal megváltoztathatjuk Európát is. Nemrég a kezem ügyébe került egy Nemzeti Sport, örömmel olvastam benne, hogy jól hajrázott és szép tavasz elé néz a szívemnek oly kedves Diósgyőr. Én hasonló üzenettel kezdeném 2022-t: jó hajrával szép tavasz elé nézhetünk.

Korompay Csilla

magyarhirlap.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó