Az oroszok az űrbe telepítik a fegyvereiket
Az orosz álláspont az, hogy ha veszélyeztetik őket Ukrajnában, akkor ők is tudnak olyan fegyvereket telepíteni, amelyek elérik Nyugat-Európát. Ugyanakkor számukra a cél nem az Európai Unió veszélyeztetése, hanem az Egyesült Államoké. Ennek megfelelően az oroszok a tengerekre és az űrbe fognak fegyvereket telepíteni.
2022. január 4. 23:49

Orosz műholdellenes rakétateszt ábrája – cnn

Az orosz álláspont az, hogy ha veszélyeztetik őket Ukrajnában, akkor ők is tudnak olyan fegyvereket telepíteni, amelyek elérik Nyugat-Európát. Ugyanakkor számukra a cél nem az Európai Unió veszélyeztetése, hanem az Egyesült Államoké. Ennek megfelelően az oroszok a tengerekre és az űrbe fognak fegyvereket telepíteni – nyilatkozta a vasarnap.hu-nak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

– Az elmúlt években folyamatosan nőtt az ukrán–orosz konfliktus. Mi állhat a háttérben?

– A rendszerváltás után harminc évvel, ma élet-halál harc folyik a két volt szovjet utódállamért, Beloruszért és Ukrajnáért. Előbbinél láthatóan marad az orosz befolyás, Ukrajna esetében azonban nem eldöntött a kérdés. 2014-ben – amikor az oroszok elfoglalták a Krímet – ugyanazt a receptet követték, amit a nyugatiak 1999-ben Koszovó esetében. A Krímben orosz többség van, továbbá itt található Oroszország egyetlen meleg vízi mélytengeri haditengerészeti bázisa: Szevasztopol. Az oroszok ennek a területnek a visszaadásáról nem hajlandók tárgyalni.



Nógrádi György, a Corvinus Egyetem oktatója – Kép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu

A Donbász területe – amely az ukrán nehézipar központja – esetében azonban az oroszok hajlandók lennének a visszaadásáról tárgyalni. Ezt az ukrán vezetés eddig mindig elutasította, mert nem akarnak lemondani semmilyen területükről. Az ukrán vezetésnek viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az elmúlt években semmiféle számottevő sikert nem tudott felmutatni.

– Sőt, Ukrajna helyzete eléggé katasztrofálisnak mondható.

– Az is, a csőd kellős közepén állnak, napi élelmiszer-problémák vannak, de mégis a GDP 6 százalékát fordítják katonai kiadásokra. Az ukrán gazdaság szétesett, a problémák mindenhova begyűrűztek. Szinte naponta jelentik be a kormánytagok vagy éppen a hadsereg vezetőinek a leváltását.

– Mi okozza a jelenlegi konfliktus elmélyülését?

– Az Északi Áramlat 2, amelynek a célja, hogy az oroszok ezentúl Ukrajnát és Lengyelországot elkerülve szállítsák a földgázt Németországba. Az ukránok ezzel a kihagyással évi több milliárd dollártól esnek el, mely sérelmes a számukra. Ráadásul ettől kezdve, ha Ukrajna bajban van, akkor már nem tudja megcsapolni az orosz gázvezetékeket – ahogy azt korábban tette. Az Északi Áramlat 2 elkészült, most annak működését jogi eszközökkel igyekeznek meghiúsítani.

– Az Északi Áramlat 2 létrehozása nem új keletű, kellett hozzá a németek jóváhagyása is.

– Igen, az már elég régen volt. Ez egy hosszú évek óta működő fejlesztés, melynek az egyik német résztvevője, Gerhard Schröder. Ő jelenleg a Gazprom felügyelőbizottságának elnöke, korábban pedig hét évig – 1998 és 2005 között – Németország kancellárja volt. Ukrajna sérelmesnek érzi, hogy kimarad a gáztranszferből. Az egyre feszültebbé váló helyzetben néhány, de nagyon jelentős állam felsorakozott Ukrajna mellett: az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, a balti és a skandináv államok is. Ők azok, akik hajlandók akár katonai segítséget is nyújtani Ukrajnának. Ettől kezdve a helyzet elég komplikálttá válik.

– Mi történne ki, ha valóban fegyveres konfliktusra, háborúra kerülne sor?

– Nyilvánvaló, hogy az orosz hadsereg erősebb, de nem érdeke, hogy háborút indítson. A háborút Oroszország minden bizonnyal megnyerné, de annak olyan katasztrofális gazdasági, politikai és egyéb következményei lennének, amelyet az orosz vezetés nem vállal.

– Ugyanakkor Putyin hangoztatja, hogy nem tűri el, hogy rakétákat telepítsenek az országától pár kilométerre. Valóban amerikai fegyverek sorakoznak Ukrajnában?

– Igen, de a rengeteg fegyvert szakértőknek kellene kezelni, melyekből nincs túl sok. Ukrajna már külföldieket is toboroz a hadseregébe – és állampolgárságot is ígér…

– Egy képzetlen, illetve az új harci eszközöket nem ismerő seregben viszont könnyen elsülhet a fegyver.

– Ez mindig benne van a pakliban, de ahányszor ilyen történt a történelemben, eddig mindig ki tudták védeni egy háború kirobbanását. Mindig megvolt az a közvetlen forródrót, mellyel a másik felet értesíthették egy véletlen eseményről, ezzel a katasztrófákat el lehetett kerülni. Természetesen arra, hogy mi fog történni a jövőben, arra semmiféle garancia nincs.

– Mi lehet az orosz válasz az ukrajnai fegyvertelepítésekre?

– Az orosz álláspont az, hogy ha veszélyeztetik őket Ukrajnában, akkor ők is tudnak olyan fegyvereket telepíteni, amelyek elérik Nyugat-Európát. Ugyanakkor számukra a cél nem az Európai Unió veszélyeztetése, hanem az Egyesült Államoké. Ennek megfelelően az oroszok a tengerekre és az űrbe fognak fegyvereket telepíteni.

– Az űrbe?

– Igen, mára az űrbe bármilyen támadóeszközt képesek felvinni, és egy esetleges háborúba felhasználni. Ezért az első csapás nem más lenne, mint egymás űrben található fegyvereinek a megsemmisítése.

– Ez eléggé hátborzongatónak tűnik. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kőkemény megbeszéléseken vannak túl. Nem úgy tűnik, hogy közelednének az álláspontok.

– Ezeknek a tárgyalásoknak a lényege, hogy ma találjanak valamilyen megoldást erre a hidegháborúra. Az oroszok nyilván nem fogják megengedni, hogy Ukrajna NATO-tagállam legyen. A Nyugat pedig nem fog asszisztálni ahhoz, hogy Oroszország katonailag bevonuljon Ukrajnába. Mindkét félnek milliónyi eszköze van arra, hogy a saját céljait elérje, de itt egy esetleges háború kibontakozását kell megakadályozni, mivel az senkinek sem az érdeke. Az elmúlt év megmutatta, hogy Joe Biden eléggé alkalmatlan, mint elnök, de a mögötte lévő apparátus profi. A külügy, a CIA, az FBI hihetetlen képzett emberekből áll. Pontosan tudják, hogy egy totális háborúban a világ megsemmisülne, és ezt érthetően nem akarják. Putyin a titkosszolgálatok világából érkezett, ő is tökéletesen tisztában van azzal, hogy a harmadik világháborút meg lehet csinálni, csak akkor nincs már másnap. Nyilvánvalóan mind a két fél úgy akarja elkerülni a háborút, hogy abból a legjobban jöjjön ki. Ez lesz a kompromisszum alapja. Meglátjuk, hogy hogy tudnak egymással tárgyalni. Jelenleg az Egyesült Államok és Oroszország között több fórumon folyik a párbeszéd. Január 10-én Genfben lesz egy csúcstalálkozó Joe Biden és Vlagyimir Putyin között. Utána kerül lebonyolításra a NATO–Oroszország találkozó, valamint a normandiai négyekkel egy találkozó, mely megoldást hozhat a krízisre.

Tóth Gábor

vasarnap.hu
  • A tram-train reneszánsza Európában
    Egyre népszerűbb Európában a tram-train rendszere, ennek jele, hogy hat német és osztrák város összesen több mint félezer szerelvényt rendelt a Stadlertől. Ugyanilyen járművek közlekednek Szeged és Hódmezővásárhely között is, számuk, ha majd mindegyiket forgalomba helyezik, eléri az egy tucatot.
  • A magyarok többsége a Fidesz győzelmét várja
    A megkérdezettek 68 százaléka kormánypárti győzelemre számít, még az ellenzéki szimpatizánsoknak is csak kevesebb, mint a fele bízik a kormányváltásban - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából
  • Nem tud titkot tartani a dán titkosszolgálat?
    A politikus az elmúlt években több olyan interjút adott, amiben lényegében megerősítette az együttműködést az egyik legnagyobb amerikai hírszerző ügynökséggel, sőt azt is „kikotyogta”, hogy az alku még Bill Clinton elnöksége idején jött létre.
MTI Hírfelhasználó