454 évvel ezelőtt született Tordán a vallásbéke
Századokon keresztül jeles országgyűlések helyszíne volt Torda városa. Okirattal bizonyíthatóan legalább 127 országgyűlést tartottak e városban. A hagyomány szerint a sort Szent István nyitotta, de a legelső dokumentált diéta Kun László királyunkhoz köthető, aki 1288-ban hívta egybe a rendeket.
2022. január 6. 09:57

Körösfői Kriesh Aladár híres festménye a tordai országgyűlésről – baptist.hu

„Ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, mert a hit Istennek ajándéka.” E szavakkal zárul a 454 évvel ezelőtt, 1568 január 6-a és 13-a között az erdélyi Tordán megtartott országgyűlés legfontosabb törvénye, mely elsőnek kodifikálta a vallási türelem eszméjét. Nyugat-Európában mindeközben javában ténykedett az inkvizíció, a börtönökben pedig hemzsegtek a vallási meggyőződésük miatt eretneknek nyilvánított emberek.

 

Torda-Aranyos vármegye térképe

Torda-Aranyos vármegye a történelmi Magyarországon – wikipedia

Századokon keresztül jeles országgyűlések helyszíne volt Torda városa. Okirattal bizonyíthatóan legalább 127 országgyűlést tartottak e városban. A hagyomány szerint a sort Szent István nyitotta, de a legelső dokumentált diéta Kun László királyunkhoz köthető, aki 1288-ban hívta egybe a rendeket.

Királyaink később is gyakorta megjelentek a tordai országgyűléseken.

Károly Róbert vagy Mátyás király is részt vett az erdélyi városban tartott diétákon.

A mohácsi vész és hazánk három részre szakadása után aztán az erdélyi fejedelmek folytatták ezt a hagyományt, de ők már csak rész-országgyűléseket tarthattak, hiszen a diéta joghatósága az amúgy igencsak változó területű Erdélyi Fejedelemség területére korlátozódott. Ebbe a sorba illeszthető az 1568 január 6. és 13. közötti diéta, amelynek előzményeként meg kell említeni, hogy az 1557-es tordai országgyűlésen az Erdélyi Fejedelemség területén a protestantizmust hivatalosan is bevett vallássá nyilvánították.

 

Torda címere

Torda ősi magyar címere – wkipedia

Mindeközben Európa nyugati tájain az úgynevezett cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a frissen szárba szökő protestantizmus és a katolikus vallás hívei még javában aprították egymást. Ráadásul az inkvizíció is aktívan ténykedett.

Erdélyben azonban más volt a helyzet. A két világbirodalom ütközési zónájába került, de éppen ezért viszonylagos függetlenséggel is rendelkező Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepére a Székelyföld bizonyos területeit leszámítva protestánssá vált.



János Zsigmond erdélyi fejedelem – hirado.hu

A diétai küldöttek azonban mégsem úgy döntöttek a János Zsigmond nevéhez köthető 1568-as országgyűlésen, hogy az egész fejedelemség területét protestánssá nyilvánítják és üldözni kezdik a katolicizmus híveit, hanem a vallás kérdését bibliai alapokra helyezték és a felekezetek számára törvényben rögzítették a szabad vallásgyakorlat jogát. A világ első vallásbékéjét rögzítő törvény kimondta:

„Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja jó, ha nem, penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse! Az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, mert a hit Istennek ajándéka.”

Magyarországon az inkvizíció a 15. század végéig működött, hiszen a papságnak a mohácsi csatavesztés után más dolga sem volt, mintsem az eretnekeket üldözze. Boszorkányperek azonban tovább folytak, egészen a 18. századig, csakhogy azokat nem egyházi, hanem világi bírók tárgyalták. A fennmaradt dokumentumok szerint alig néhány tucat ilyen ügyet tárgyaltak és Báthori Erzsébetet leszámítva egyetlen főrangú sem került a vádlottak padjára. Nyugat-Európában azonban az inkvizíció sokkal tovább megmaradt. Portugáliában például 1820-ban törölték el.

Spanyolországban pedig 1826-ban végezték ki az inkvizíció utolsó halálra ítéltjét.

Torda-Aranyos vármegye címere

Troda-Aranyos vármegye ősi magyar címere – wikipedia

A törvény értelmében a katolikus, luteránus, református és unitárius felekezet alkotta az akkori négy bevett vallást, amely nemcsak az erdélyi egyházjogi, hanem a politikai és közjogi rendszer része is lett. A fejedelemség alkotmánya 1568 után a magyarok, székelyek és szászok alkotta három nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épülve fejlődött tovább.

Kovács Kálmán Árpád, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa szerint a törvény révén az erdélyi mezőváros világtörténelmileg is jegyzett hellyé vált, hiszen itt történt meg a vallás és a lelkiismeret szabadságának a korban legegyetemesebb törvényes becikkelyezése, melynek szabadságfoka évszázados mintát adott.

A történész szerint az unitáriusok nélkül nem született volna meg a tordai vallástörvény.

Ez az irányzat ugyanis Isten oszthatatlanságát (Unus Deus – Egy az Isten) hangsúlyozta. Ezt a nézetet az olasz Giorgio Biandrata udvari orvos és műkedvelő teológus hozta Erdélybe 1563-ban. Hamarosan megnyerte magának a reformátusok püspökét és magát az uralkodót, János Zsigmond fejedelmet is. Kovács Kálmán Árpád hozzátette: egy forrongó, folyton változó vallási-szellemi életnek vagyunk e korban tanúi, ahol csak annyi volt bizonyos, hogy azon nézeteket, amelyek érzékelhető súlyhoz jutottak a társadalomban, jobb békében hagyni. Az 1568-as törvény kimondta a prédikálás szabadságát és a lelkiismeret kényszermentességét.

A tordai római katolikus templom

A tordai templom – wikipedia

A vallásszabadság elve azonban csak az evangéliumot hirdető vallásokra terjedt ki.

Gátat vetett a parasztpróféták vagy laikus igehirdetők tevékenységének, hiszen kizárólag a tanult prédikátorok vonatkozásában mondta ki az igehirdetés szabadságát.

A korabeli vallásszabadságot mostani individualista felfogásunktól eltérően nem egyéni, hanem közösségi jogként értették. A tordai vallástörvény forradalmi jellege azonban az elvi síkon túl a gyakorlat terén is nyilvánvaló. Az erdélyi jogbirtokos közösségek többszintű szervezettségi rendszerén belül ugyanis még a 

Jezsó Ákos

hirado.hu
  • A tram-train reneszánsza Európában
    Egyre népszerűbb Európában a tram-train rendszere, ennek jele, hogy hat német és osztrák város összesen több mint félezer szerelvényt rendelt a Stadlertől. Ugyanilyen járművek közlekednek Szeged és Hódmezővásárhely között is, számuk, ha majd mindegyiket forgalomba helyezik, eléri az egy tucatot.
  • A magyarok többsége a Fidesz győzelmét várja
    A megkérdezettek 68 százaléka kormánypárti győzelemre számít, még az ellenzéki szimpatizánsoknak is csak kevesebb, mint a fele bízik a kormányváltásban - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából
  • Nem tud titkot tartani a dán titkosszolgálat?
    A politikus az elmúlt években több olyan interjút adott, amiben lényegében megerősítette az együttműködést az egyik legnagyobb amerikai hírszerző ügynökséggel, sőt azt is „kikotyogta”, hogy az alku még Bill Clinton elnöksége idején jött létre.
MTI Hírfelhasználó