Kazahsztán: rendőri és tüntetői erőszak az utcán
Az ENSZ egyaránt elfogadhatatlannak tartja a tüntetők és a rendőrök elleni erőszakot és a halálos áldozatokat, és felszólítja a Kazahsztánban szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Stéphane Dujarric, a világszervezet főtitkárának szóvivője.
2022. január 7. 21:58

Utcakövön a diktátor szobra Taldykurgan városban – en.currenttime.tv

Az ENSZ egyaránt elfogadhatatlannak tartja a tüntetők és a rendőrök elleni erőszakot és a halálos áldozatokat, és felszólítja a Kazahsztánban szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Stéphane Dujarric, a világszervezet főtitkárának szóvivője.

 

Nyugalomra szólítja fel Kazahsztánt az USA és az ENSZ

A szóvivő – trt.net.tr

A szóvivő a kazah elnök tűzparancsára utalva hangsúlyozta: az ENSZ szerint tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és a közrend helyreállításának nemzetközi normáit.

Dujarric az ENSZ emberi jogi főbiztosát idézte, aki arra emlékeztette a kazah hatóságokat, hogy a szükségesség és az arányosság szigorú elvei szerint lehet erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben.

Kaszim-Zsomart Tokajev tűzparancsot adott ki a rendvédelmi szerveknek, amelyet pénteki televíziós beszédében jelentett be. Közölte:

utasította a rendfenntartó erőket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.

Kazahsztán: tűzparancs figyelmeztetés nélkül

A kazah elnök terroristának nevezte a tüntetőket, a zavargásoknak már több tucat áldozatuk van.

Együttérzését fejezte ki pénteki üzenetében a kialakult helyzetért Hszi Csin-ping kínai elnök Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnöknek, aki szerinte "nagy felelősséggel", "határozott és hatásos intézkedésekkel" gyorsan lecsillapította a kialakult helyzetet.

Kína mindazon erők ellen van, akik aláássák Kazahsztán stabilitását, veszélyeztetik az ország biztonságát és szabotálják a kazah nép békés életét" - írta Hszi Csin-ping a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Kína egyben elutasítja, hogy bármilyen külföldi erő zavart provokáljon, és "színes forradalmat" idézzen elő Kazahsztánban.

Előzőleg Kína támogatásáról biztosította az Oroszország vezette katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) közbelépését, amely - Kazahsztán kérésére - 2500 békefenntartót vezényel a közép-ázsiai országba. Oroszország pénteken több mint 70 katonai repülőgépet és katonákat - akiknek a létszámát nem közölték - küldött a KBSZSZ keretében Tokajev kérésére a szomszédos országba.

Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely a kazah hatóságokat segíti abban, hogy minél előbb véget vessenek a káosznak - jelentette ki Vang Ven-bin, a pekingi külügyminisztérium szóvivője.

Kazahsztán az Európába vezető "új selyemút" kezdeményezés fontos résztvevője, és az instabilitás megkurtíthatná Pekingnek az Európával kialakítandó szorosabb kereskedelmi és politikai viszonnyal kapcsolatos reményeit - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.

A török kormány is támogatásáról biztosította pénteken a kazah kormányt, és bejelentette, hogy a jövő hétre összehívják az Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán alkotta Türk Tanács külügyminiszteri értekezletét a helyzet megvitatására.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon tárgyalt kazah kollégájával a válságról - jelentette az Anadolu hivatalos török hírügynökség.

Cavusoglu Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányának támogatásáról biztosította a kazah kormányt.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken azt közölte, hogy telefonon tárgyalt Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnökkel, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A KBSZSZ béketeremtő tevékenységével kapcsolatban a vezetők a párbeszédek során hangsúlyozták, ennek egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza bűnözők behatolását Kazahsztánba - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

 

Kazah tüntetések - Von der Leyen és Macron az erőszak megszüntetésére szólított fel

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.

"Az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat" - mondta Ursula von der Leyen Párizsban a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Franciaország január elsején fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
   
Emmanuel Macron a kazah helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy a márciusban tervezett informális uniós csúcstalálkozó témái között szerepel az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett - főként biztonságpolitikai - intézkedéscsomagjának áttekintése azzal a céllal, hogy a tagországok egységesebben tudjanak reagálni az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre.
   
Az orosz-ukrán határon jelentkező feszültségekre utalva kiemelte: elengedhetetlen, hogy Európa megerősítse biztonsági architektúráját, és saját elképzeléssel rendelkezzen önálló lépéseinek meghozataláról. Szavai szerint Európa és az Egyesült Államok egyeztetései nem veszélyeztetik az unió önállóságát. Kijelentette: Franciaország folytatja megkezdett párbeszédét Oroszországgal, és - hangoztatott álláspontja szerint - az uniónak is ezt kell tennie. "Az eltérő álláspontok egyenes és őszinte párbeszéd útján történő áttekintése ugyanis hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez" - fogalmazott.
   
Ursula von der Leyen az Ukrajnát fenyegető orosz fellépéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a helyzetnek "nincs megoldása az Európai Unió nélkül".
   
Beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számít a francia EU-elnökségre az olyan közös célok elérésében, mint a koronavírus-járvány utáni sikeres gazdasági helyreállítás, a nagyratörő klíma- és környezetvédelmi célok megvalósítása vagy a zöld és digitális átállás segítése. Brüsszel gyümölcsöző együttműködésre számít Párizzsal továbbá az uniós határok védelmének kérdésében az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet megőrzése mellett, ahogy az uniós bizottság által előkészített új migrációs csomag tárgyalásában és várható elfogadását illetően és az európai biztonságot szavatoló védelmi unió megteremtésében is.
   
Emmanuel Macron beszédében kiemelte, a francia tanácsi elnökség számos megkezdett uniós dossziét le kíván zárni, vagy véglegesíteni szeretne. Ezek között egyebek mellett az európai kibocsátássemlegesség elérése, az éghajlatpolitikai törekvésekkel összeegyeztethető gazdasági fejlődés, a társadalmi egyenlőség előmozdítása, az uniós védelmi stratégia, Európa önállóságának megteremtése, az uniós határok védelmének erősítése, a közös uniós migrációs stratégia kialakítása, valamint a közvetlen és a távolabbi szomszédság biztonsági kihívásaira adható európai válaszok áttekintése szerepel.
   
A koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében szorgalmazott oltási kampánnyal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Macron azt mondta: egy ország állampolgárának lenni a vele járó jogok élvezete mellett a kötelességek elfogadását is jelenti. Kijelentette: az egyéni szabadság rosszul értelmezett magyarázata mások életét veszélyezteti.
   
"A szabadság a felelőtlenség szinonimájává vált, ami az emberéletek veszélyeztetése mellett korlátozza mások szabadságát is. Ez elfogadhatatlan" - tette hozzá Macron.
   
Ursula von der Leyen ugyanerről beszélve azt hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság a társadalom minden tagja iránti felelősségvállalást jelent.
   
Franciaország Szlovéniától vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Párizs 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Elnökként most közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális EU-csúcsértekezletet.
 

magyarnemzet.hu, mti
MTI Hírfelhasználó