30 év alatt 242 milliárd dollár tűnt el az országból
Pénzügyi-gazdasági hálózatot hoztak létre a kommunisták második világháború után Magyarországon. Ennek működéseként 1980 és 2010 között 242 milliárd dollár tűnt el az országból.
2022. január 18. 17:55

Borvendég Zsuzsanna – mki.gov.hu

Borvendég Zsuszanna, a a Magyarságkutató Intézet történésze a Civil Igazságtételi Bizottság keddi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy milyen pénzügyi-gazdasági hálózatot hoztak létre a kommunisták második világháború után Magyarországon. A szakértő elmondta, hogy egy olyan hálózat jött létre, aminek köszönhetően 1980 és 2010 között 242 milliárd dollár tűnt el az országból.

– Az egész magyar társadalom áldozatává vált annak, hogy a kommunizmus ideje alatt egy szervezett, rendszerszintű visszaélés sorozat történt, amelyek a korabeli jogszabályok alapján is bűncselekmények lennének – közölte Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által életre hívott Civil Igazságtételi Bizottság sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a történések is kellettek ahhoz, hogy Magyarország végzetesen eladósodjon a rendszerváltoztatás idejére.

Mint mondta, 2012-ben egy brit civil szervezet közre adott egy kutatási eredményt, amely megmutatta, hogy Magyarországról 242 milliárd dollár áramlott ki adóparadicsomokba 1980 és 2010 között.

– Maga a bolsevik birodalom létrejötte is olyan nyugati nagyvállalatok segítségével történt meg, ami a két világrendi közötti kollaborációt feltételezte – rögzítette Borvendég Zsuzsanna.

Ahogy azt a történész kiemelte, a 20. század elején kezdett kialakulni egy pénzügyi-gazdasági hálózat, amiben Magyarország szerepvállalása az 1945 utáni időszakhoz köthető. Ennek a csoportnak a tagjai között számos magyar kommunistát is lehetett találni, akik tevékeny részt vállaltak annak működtetésében.

– 1945 után ezeknek az embereknek egy része visszatért Magyarországra, ők pedig ismerték az egész kapcsolatrendszert és azt, hogy miként kell működtetni egy ilyen gazdasági hálózatot – húzta alá a szakértő.

– Amikor a Vörös Hadsereg átlépte a magyar határt, egy kommunista komisszárokból álló keménymag is velük érkezett, akiknek az volt a feladatuk, hogy még az államosítás előtt a kommunisták befolyása alá szervezzék a külkereskedelmet – jegyezte meg Borvendég Zsuzsanna. Kiemelve: ez a keménymag 1946 közepére – tehát bőven az államosítások előtt – elvégezte a feladatát, amivel a külkereskedelem a kommunista párt felügyelete alá került, továbbá létrehozták a nyugati gazdasági kapcsolatokat is.

– Létrejött egy olyan kapcsolatrendszer, amelyben az eladó és a vevő közé beékelődött egy közvetítő, ami többnyire egy magyar külkereskedelmi vállalat volt. Ennek lényege, hogy a magyar vállalatok olcsóbban adták tovább a megvásárolt árut, mint amennyiért megvette, a felmerülő veszteséget pedig a magyar gazdaságnak kellett állnia – közölte a történész. Hozzátette: a vevőnél jelentkező extra profitból magán zsebekbe korrupciós pénzek, jutalékok kerültek vissza. Továbbá Borvendég Zsuzsanna azt is elmondta, hogy az 1960-as évekre Magyarországon kialakult egy másodlagos korrupciós hálózat, ami sokkal inkább a nyugati vállalatok felé volt elkötelezett.

– Ennek köszönhetően 1972-ben megszületett egy rendelet, ami egyedülálló volt a szovjet blokk országai között, hogy magyar vállalatok céget alapíthattak a kapitalista világban, amivel egy offshore hálózat jöhetett létre – húzta alá a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

– Hazug az a narratíva, hogy az ország eladósodásáért a magyar társadalom a felelős – vonta le a konklúziót Borvendég Zsuzsanna.

Rögzítve: az eladósodásért a folyamatos külkereskedelmi hiány a felelős, amit pedig az említett korrupciós hálózat tartott fenn.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó