Nem tud titkot tartani a dán titkosszolgálat?
A politikus az elmúlt években több olyan interjút adott, amiben lényegében megerősítette az együttműködést az egyik legnagyobb amerikai hírszerző ügynökséggel, sőt azt is „kikotyogta”, hogy az alku még Bill Clinton elnöksége idején jött létre.
2022. január 19. 08:32

Claus Hjort Frederiksen nemzetbiztonsági kockázat lett? – Europress/AFP 

Egy titkosszolgálat akkor végzi igazán jól a dolgát, ha észre sem veszik a működését. Ehhez képest a dániai titkosszolgálat az utóbbi időben folyamatosan reflektorfényben van.

Csak néhány napja robbant ki a legújabb botrány, miután kiderült, hogy államtitkok kiszivárogtatásával gyanúsítják Claus Hjort Frederiksen volt védelmi minisztert. A Venstre liberális párt politikusa 2015 és 2016 között a pénzügyi, majd a következő három évben a honvédelmi tárcát irányította, később 2019-től 2020-ig a nemzetbiztonsági bizottságot elnökölte, így megannyi kényes információ jutott el hozzá. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy mivel nemzetbiztonsági ügyek forognak kockán, a konkrétumokat illetően a nyilvánosság csak találgatni tud.

A legvalószínűbb, hogy az egykori miniszternek nem is annyira egy külföldi állammal, mint inkább a médiával gyűlt meg a baja.

 A dán sajtó egybehangzóan arról írt, hogy Claus Hjort Frederiksen a dán titkosszolgálatok és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kapcsolata miatt kerülhetett bajba. A politikus az elmúlt években több olyan interjút adott, amiben lényegében megerősítette az együttműködést az egyik legnagyobb amerikai hírszerző ügynökséggel, sőt azt is „kikotyogta”, hogy az alku még Bill Clinton elnöksége idején jött létre. Ezek már önmagukban is minősített információk.

Közben oknyomozó újságírók munkájából kiderült, hogy Koppenhága jóváhagyásával az Egyesült Államok 2014-ig használta a dán tenger alatti kábelhálózatot német, svéd, francia és norvég vezetők, köztük például Angela Merkel akkori német kancellár megfigyelésére.

Felmerült a gyanúja annak is, hogy az amerikaiak dán magánemberek adataihoz is hozzáférhettek.

– Vigyáznom kell, mit nyilatkozok, mert a börtönt kockáztatom – élcelődött nemrégiben egy interjúban a volt védelmi miniszter, azzal védekezve, hogy ő csak parlamenti képviselői minőségében beszélt politikai kérdésekben, de sosem ártott volna Dániának. Ebben egyébként nem tévedett: árulásért 12 év börtönbüntetést is kaphat.

Intő példa lehet számára Lars Findsen, a dán külföldi hírszerzés igazgatója, akit még decemberben a koppenhágai repülőtérről vittek el bilincsben a rendőrök, és jelenleg is rácsok mögött van.

Az ő ügyét ugyancsak teljes egészében zárt ajtók mögött tárgyalják, így a média legfeljebb találgatni tud.

Úgy tűnik, őt is „szigorúan bizalmas információk kiszivárogtatásával” vádolják.

Valószínűleg szintén az NSA-botránnyal összefüggésben.

Letartóztatásának viszont köze lehet ahhoz is, hogy már 2020-ban felfüggesztették pozíciójából, amiért a gyanú szerint megpróbálta félrevezetni a dán titkosszolgálatokat ellenőrző szerveket. Lars Findsen mindenesetre ártatlannak vallja magát, szerinte „őrültség” az ellene felhozott vád.

Miközben a dán belföldi titkosszolgálat év elején arra figyelmeztetett, hogy Kína, Oroszország és Irán kémkedése egyre nagyobb fenyegetést jelent, különösen rosszul jön, hogy megrendült a titkosszolgálatokba vetett bizalom.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint ugyan a történtek aligha ártanak a külföldi szövetségesekkel fenntartott kapcsolatoknak, de Berlinben aligha tapsolnak, amiért dán segítséggel hallgatták le a kancellárt.

Washingtonban pedig amiért ez kiderült.

László Dávid

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó