Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
2022. január 21. 13:15

Lelet – mnm/Horváth Szulamit Emma

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) részévé válik január 1-jétől a kormány döntése értelmében a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága, amely az MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságával összeolvadva Nemzeti Régészeti Intézetként (MNM NRI) működik tovább.

 

Fotó: Horváth Szulamit Emma

Lelet – mnm/Horváth Szulamit Emma 

A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
   
Közleményük szerint a Várkapitányság NZrt.-től a régészeti feladatellátással együtt 106 munkavállaló került a Nemzeti Múzeumhoz, akik a most létrejövő Nemzeti Régészeti Intézetben dolgoznak tovább, változatlan feltételekkel.
   
A MNM összességében több mint 1300 régészeti projektet fog lebonyolítani, a lelőhely-diagnosztikai vizsgálatoktól, a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyeléseken át egészen a tervásatásokig, amelyek a régészek által kutatott témák mellett a magyar államisághoz és a nemzet történetéhez kapcsolódó lelőhelyeket fognak érinteni.
   
A Magyar Nemzeti Múzeum mindezt a teljes hazai múzeumi világgal összefogva, a régészeti feltárásra jogosult intézmények koordinációjával végzi el, velük a legjobb szakmai partnerségre törekedve - áll a közleményben.
   
Az MNM NRI feladata lesz többek között a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkálatok országos koordinációja, a régészeti lelőhelyek országos felderítésének (régészeti topográfia) újraindítása és a régészeti érintettséggel rendelkező műemlékek kutatásában való közreműködés.
   
Emellett az integrációval új távlatok is nyílnak a régészet számára, hiszen mind a kísérleti régészet, mind a régészeti parkok és a közösségi régészet, mind pedig a tervkutatások területén komoly szándék van az előrelépésre - hangsúlyozza a múzeum.
   
Mint a közlemény kiemeli, a fontos tudományos célok elérése, valamint a régészeti és múzeumi feladatok megvalósítása érdekében az MNM NRI együttműködik a régészeket képző tudományegyetemekkel, a tudományos testületekkel és intézetekkel, a vidéki múzeumokkal és a szakmai szervezetekkel.
   
A hatékony és zökkenőmentes régészeti feltárások lebonyolítása során - figyelembe véve a nemzetgazdaság érdekeit - az MNM hangsúlyosan együtt kíván működni a vállalati szektorral, a beruházókkal, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, illetve az építőipari kivitelező vállalatokkal - áll a közleményben.

Fotó: Horváth Szulamit Emma

Magyar régészek – mnm/Horváth Szulamit Emma
   
A Nemzeti Régészeti Intézetet felállításával, azaz a Várkapitányságtól átvett szervezeti egység és a Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának az integrációjának a levezénylésével Virágos Gábort, az MNM megbízott főigazgató-helyettesét bízta meg L. Simon László főigazgató, de továbbra is vezető marad Kreiter Eszter és Pusztai Tamás is - közölte a Nemzeti Múzeum.

MTI
Címkék:
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó