A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
2022. január 22. 14:04

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

A Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

Kölcsey Ferenc Hymnus című versének eredeti kézirata a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban 2015. január 23-án (Fotó: MTI/Komka Péter)

Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel.

Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke kimondja: 

Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.

Először 1989-ben tartottak rendezvényeket a magyar kultúra napján.

Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. A nemzeti összetartozás évének jegyében e napon kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események.

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a közművelődési szakmai díjakat – a Csokonai Vitéz Mihály alkotói, közösségi díjat, a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet –, a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Magyar Kultúra Lovagja díjat, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.

A közmédia egyedülálló műsorfolyammal készül a magyar kultúra napjára

A Duna Televízió bemutatja a Kék róka című romantikus magyar játékfilmet, melyet 19.50-től közvetít a csatorna. A régi klasszikus filmekről sem feledkezik meg a Duna TV.Az aranyember című 1918-as némafilmet zenei kísérettel sugározza a csatorna 14.25-től.

Útjára indul a Duna saját gyártású sorozata is Álmok álmodói címmel, melynek első része Kölcsey Ferencről szól. A sorozat január 22-én kezdődik a Dunán, 19.40-től láthatják az első részt, folytatását pedig minden hétköznap 18.45-től.

Délelőtt 11.05-től a Duna World sugározza Mikszáth Kálmán nagy sikerű Különös házasság című művének filmváltozatát.

Az M5 csatorna műsorára tűzi az 1968-as A Pál utcai fiúk című játékfilmet, melyet 14 órától láthatnak a nézők. 21 órától pedig a „Látjátok feleim…”– A Halotti beszéd és könyörgés és őrzőkódexe, a Pray-kódex című ismeretterjesztő film látható, melyet az Országos Széchényi Könyvtár készített. 22.15-től Erkel Ferenc Hunyadi László című 1977-es operafilmje várja a nézőket, majd az éjfél után pár perccel kezdődő Csontváry című 1976-os filmdrámával zárul a csatorna kínálata.

Az M5 kulturális csatorna népszerű műsorvezetői a jeles naphoz kapcsolódva kihívást indítanak #akultúraotthona hashtaggel, amelyben arra buzdítják a nézőket, látogatókat, hogy osszák meg: hol érzik magukat otthonosan a kultúrában!

A kultúra különböző területeit mutatja be a Kossuth rádió január 22-én, olyan megszólalókat segítségül híva, akik megosztják gondolataikat, többek között a tánc, a zene, a politika vagy az oktatás kultúrájáról.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

MNO - hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó