Baloldali kampányfegyverek: álhírek, megtévesztés, dezinformáció
Márki-Zay Péter szinte minden megszólalásában állít valamilyen valótlanságot, ami már a baloldali partnereinek is feltűnt, sőt az „őszödi hazugságbeszédnek” tartott szónoklatáról elhíresült Gyurcsány Ferenc és felesége is szóvá tette - hívta fel a figyelmet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
2022. február 3. 22:50
Márki-Zay Péter Fotó: JOHN THYS / AFP
 

Nem csak a baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltje alkalmazza ezt a kampányfegyvert, a balliberális sajtó szintén egyre gyakrabban jelentet meg álhíreket, amelyeket egyértelműen politikai eszközként használnak a jobboldallal szemben – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a megtévesztés és a dezinformáció mellett a valóságtól teljesen elrugaszkodott jelzők használata is bevett eszköz a baloldalon, legutóbb például a formálódó európai konzervatív szövetséget nevezte Márki-Zay tévesen „Putyin-párti fasiszta” szövetségnek, emellett azt is állította, hogy abban egy magyarellenes román párt is részt vesz, miközben ez tényszerűen nem igaz.

A modern társadalmat „információs társadalomnak” is nevezzük, az internetnek és a közösségi médiának köszönhetően minden egyes embert korábban sosem tapasztalt mértékű ingerekkel bombáznak. Ennek oka, hogy az online tér az információk állandó hozzáférhetőségi lehetőségét biztosította, és sosem látott interaktivitást tett lehetővé. Az emberek agyában azonban csak korlátozott lehetőség áll rendelkezésre a rengeteg információ feldolgozására, ezért a különféle médiumok egyre újabb módokat eszelnek ki, egymást túllicitálva igyekeznek az emberek érdeklődését felkelteni, de politikai céljaik érvényesítése érdekében egyre gyakrabban élnek az álhírterjesztés eszközével is. Ugyanez igaz egyes politikusokra is, akik politikai haszonszerzésből keményebbnél keményebbeket mondanak, illetve megtévesztő dolgokat állítanak annak érdekében, hogy ellenfeleiket besározzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.

Ezt a taktikát alkalmazza az elemző szerint Márki-Zay Péter is, aki már az előválasztási kampányban is gyakran élt az álhírterjesztés eszközével.

A jelenség annyira látványos volt, hogy azt már az „őszödi hazugságbeszédnek” is nevezett szónoklatáról elhíresült Gyurcsány Ferenc is szóvá tette az előválasztás során. Tavaly októberben például azt írta a DK elnöke a közösségi oldalán, hogy szerinte Márki-Zay Péter „hazudik”, amikor azt állította, hogy miatta nem vehetett részt a hatpárti megbeszéléseken. Felesége, Dobrev Klára még ennél is tovább ment és azt mondta egy online videójában Márki-Zay kampánytechnikáját értékelve, hogy ő nem az ország fontos dolgairól beszél, csak az ellenfeléről, majd hozzátette: „minél nagyobb a hazugság, annál jobb ez a gyűlölködés és lejáratókampány”.

Márki-Zay Péter az előválasztást követően sem változtatott kampánytechnikáján, továbbra is valótlanságok sorát állítja megszólalásaiban.

Múlt vasárnapi videós bejelentkezésében például azt állította, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű magyarellenes párt is része a formálódó új európai konzervatív szövetségnek. Emellett hatásvadász jelzőt használva azt is mondta, hogy ez egy „Putyin-párti fasiszta” tömörülés. A valóság ezzel szemben az, hogy az AUR nem tagja ennek az együttműködésnek, Romániából csak a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vesz részt a formálódó konzervatív szövetségben. Emellett a szövetség egyáltalán nem „Putyin-párti”, elég csak a legmeghatározóbb tagnak számító lengyelekre gondolni, akik például hagyományosan oroszellenesek. Fasisztának sem nevezhető, ez egyértelműen egy konzervatív szövetség – hangsúlyozta Deák Dániel.

De nem csak élő videós bejelentkezéseiben, hanem televíziós szereplései során is gyakran mond valótlanságot, pár napja például az ATV élő adásában állította azt, hogy az Orbán-kormány csak a választási kampányban emelt először minimálbért, 12 évig ezt nem tette meg. A valóság ezzel szemben az, hogy a minimálbér vásárlóerejét eddig csak a jobboldali kormányok voltak képesek növelni, az elmúlt 12 évben évről-évre dinamikusan nőtt a minimálbér – emelte ki az elemző. Hozzátette: A minimálbér 2010 és 2022 között reálértéken duplájára nőtt, és magasabb mint a 2010-es átlagbér. Ezzel szemben 2002 és 2010 között, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-féle baloldali kormányok idején 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje.

Ugyancsak visszatérő dezinformációs próbálkozásokkal él a megszólalásai során, amikor a fideszes politikusok szexuális irányultságáról beszél.

Többször tett olyan kijelentést, hogy szerinte „a Fideszben van a legtöbb meleg”, de olyan kijelentése is volt, miszerint szerinte „a fél kormány homoszexuális” – idézte Deák Dániel. Ezt a homofób kijelentését azóta sem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, egyik kormánypárti politikus vagy kormánytag kapcsán sem nevezte meg konkrétan, hogy miből vont le ilyen típusú következtetéseket. Szintén emlékezetes kijelentése volt, amikor azt állította, hogy Orbán Viktor grazi magánklinikás kezelésekre jár. Ez a kijelentése annyira botrányos volt, hogy még a kampányát támogató balliberális sajtó egy része is szóvá tette és megírta, hogy semmilyen bizonyítékkal nem tudja alátámasztani Márki-Zay ezt a pletykáját.

Az ország gazdasági helyzete kapcsán is gyakran állít valótlanságokat: egyik rendszeresen visszatérő állítása például, hogy „Magyarország az EU legszegényebb országa”. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó hazai össztermék alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik (az EU-s átlaghoz viszonyítva a 70 és 100 százalék közötti kategóriába) Málta, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Ciprus, Észtország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Lettország, Románia és Szlovákia mellett. Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában 70 százalék alatt volt a mutató – sorolta a tényadatokat Deák Dániel. Majd hozzátette: ez a típusú kommunikáció nem csak Márki-Zay Péterre jellemző, hanem a többi baloldali politikusra is. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni, amikor baloldali álhírbotrányoktól volt hangos a hazai nyilvánosság. Emlékeztetett az MSZP-s Korózs Lajos videóbotránya, amelyben egy ismeretlen hölgy állítására hivatkozva azt közölték: a kórházkiürítések miatt hazaszállított betegek közül tízből kilenc meghalt. Ez az állítás teljesen hamis volt, de Korózs Lajos nem mondott le, továbbra is az MSZP politikusa és tovább folytatta az álhírkampányát, még kamu statisztikát is megosztott a Facebook-oldalán.

De nem csak a politikusok, hanem az őket támogató balliberális sajtó is rendszeresen él álhírekkel, amivel igyekeznek rombolni a jobboldali kormány társadalmi megítélését.

Emlékezetes eset volt, amikor egy bulvárlapra hivatkozva a teljes balliberális sajtó arról cikkezett, hogy Jennifer Lopez énekel majd Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjén. Később, amikor a házaspár cáfolta ezt az álhírt, a baloldali sajtó csupán azzal frissítette a cikkeket, hogy „tagadta” a Mészáros házaspár a megjelent híreket. Ez a nyelvi lelemény azért érdekes, hiszen a „tagadta” jelző azt sugallja, hogy az eredeti álhír igaz, csupán le akarják tagadni azt, miközben a valóságban cáfolat történt, tehát bebizonyosodott, hogy a híresztelés nem valós – jelentette ki Deák Dániel.

Politikai szempontból szintén hasonló eset volt az elemző szerint, amikor a 444 nevű, Soros György érdekeltségébe tartozó internetes portál tavaly decemberben az európai konzervatív pártok varsói találkozója előtt arról cikkezett, hogy értesüléseik szerint létrejön az új pártcsalád az Európai Parlamentben. Ez az állítás ugyancsak valótlanság volt, hiszen egyik résztvevő párt sem tett ezzel kapcsolatos kijelentést, nem volt tervben a pártcsalád létrehozása, csupán az együttműködés erősítését helyezték kilátásban. Ez a találkozó előtt bedobott álhír arra volt jó, hogy utána a találkozót kudarcként beállítva arról írhassanak, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem sikerült létrehozni a pártcsaládot. Ehhez képest a valóságban a találkozó sikeres volt és egy újabb fontos lépést tettek ezek a pártok a szoros együttműködés irányába, s legutóbb Madridban találkoztak. A balliberális sajtó emellett a Márki-Zay által alkalmazott dehonesztáló jelzők használatával is gyakran él a témában, például „szélsőjobboldalinak” bélyegzik a konzervatív szövetséget.

Az elemző megjegyezte: ezzel az álhírkampánnyal a modern információs társadalomban rendkívül nehéz mit kezdeni, csupán a gyors reakció lehet az egyetlen ellenszer.

Ezért is fontos, hogy a kampány során minden ilyen típusú álhírre és dezinformációs próbálkozásra hatékonyan, gyorsan és megfelelő erősséggel reagáljon a jobboldal, hiszen a kampány utolsó napjaiban bedobott álhírbotrány akár érdemben is befolyásolhatja a választás végeredményét. Márki-Zay viselkedése emellett kizárja, hogy lehessen vele értelmes vitát folytatni – zárta gondolatait.

További részletekért kattintson a XXI. Század Intézet oldalára.

Magyar Hírlap
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó