Élmezőnyben a magyar útfejlesztés
2022. február 5. 10:33

Az M4-es átkelője Nagykerekinél. Az egyik fő cél az volt, hogy a sztrádák érjék el az országhatárt (Fotó: Mirkó István)

Azzal a szlogennel, miszerint „Magyarország előremegy, nem hátra”, a kormánypártok azt is üzenik, hogy hazánk 2010 óta jelentős építkezésekbe fogott. Jól példázzák ezt az elmúlt évek útfejlesztései.

„A gyorsforgalmi utak fejlesztésében három célt tűztünk ki 2010 után. Így azt, hogy az autópályáink érjék el az országhatárokat és kössék össze Magyarországot a szomszédos országokkal. Ennek nemcsak gazdasági, de nemzetpolitikai értelemben is kiemelt jelentősége van: évszázados adósságot törlesztünk azzal, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az anyaországban és a szomszédos országokban élő magyarokat” – írta közösségi oldalán György László. Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára második célként azt nevezte meg, hogy minden megyei jogú város váljon elérhetővé négysávos úton 2025-re. Továbbá az ország bármely pontjáról váljon elérhetővé egy négysávos út harminc percen belül 2025-re.

György László emlékeztetett: 2010 óta a gyorsforgalmi úthálózat hossza 65 százalékkal (724 kilométerrel) bővült és ma már meghaladja az 1800 kilométert. A jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán átlépi majd a kétezer kilométert.

 – Ezzel az eredménnyel értük el az unió statisztikai hivatala szerint, hogy 2009 és 2019 között arányában Magyarországon bővült az EU-ban a harmadik legnagyobb ütemben a gyorsforgalmi útszakaszok hossza. A kormány az elmúlt öt évben több mint 3600 milliárd forintot fordított ezekre a fejlesztésekre – ismertette az államtitkár.

György László arra is rávilágított, hogy miért fontos a sűrű és biztonságos közúthálózat megteremtése. Több okból is, ugyanis a többi között hatalmas lökést ad a helyi gazdaság- és iparfejlesztésnek, élénkíti a turizmust és növeli a helyiek életminőségét. Vonzóbbá teszi a térséget a beruházásoknak, amelyek pedig új munkahelyeket teremtenek és megalapozzák az adott régió növekedését. – Ha gyorsan el tudunk jutni egyik városból a másikba, akkor a munkavállalók jóval több munkalehetőség közül választhatnak. Ráadásul ezek a fejlesztések csökkentik a szállítási költségeket, így a termékek és szolgáltatások olcsóbbak lehetnek, amivel minden magyar nyer, hiszen kevesebbet kell fizetnünk a boltban – emelte ki az államtitkár. 

György László megemlítette, hogy az úthálózat fejlesztése nemcsak helyben, hanem nemzetgazdasági szinten is jelentős hatást gyakorol.

„A Columbia University kutatói kiszámították, hogy a gyorsforgalmi úthálózat sűrűségének megduplázása átlagosan évente egy százalékponttal növeli a gazdasági növekedés ütemét. A McKinsey számításai pedig arra mutatnak rá, hogy minden infrastruktúra-fejlesztésre fordított száz forint húsz forinttal növeli hosszú távon a GDP-t” − írta. Az államtitkár azonban kiemelte azt is: nem mindegy, hogy az állam miből finanszírozza ezeket a beruházásokat. 

„A 2010 előtti baloldali kormányok óriási hibát követtek el, amikor az államnak rendkívül előnytelen koncessziós szerződések keretében építtették meg az M5-ös és az M6-os autópályákat. Egyes számítások szerint Magyarország közel háromezermilliárd forintot veszített ezeken a beruházásokon ahhoz képest, mintha hitelből finanszírozta volna a fejlesztéseket. És tegyük hozzá azt is, hogy ez a hatalmas pénzösszeg főként külföldiekhez vándorolt” – hangsúlyozta György László.

Végül hozzátette: éppen ezért fontos, hogy ahogy 2010 óta folyamatosan, a következő időszakban is pénzügyileg fenntartható módon, de gyors ütemben bővüljön a négysávos úthálózat Magyarországon. Ezt a célt szolgálja az államnak pénzügyileg előnyös, az államadósságot érdemben nem növelő, új koncessziós modell.

Óriásit fejlődött az úthálózat az elmúlt években

– Az M30 Miskolcról északra tartó szakaszának átadásával Magyarország elsőként építette ki a Via Carpatia közép-európai közúti folyosó összes rá eső elemét. A nyugati határszélen Sopron és Körmend után is magas minőségű út tart az osztrák határ felé. Már három megyén át autózhatunk a Békéscsaba bekötésére szolgáló M44-en – összegezte az idei közútfejlesztési eredményeket Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.

Varga György/MTI

Litvániától Görögországig

A Via Carpatia gyorsforgalmi korridor Litvániától Görögországig hét országot fűz fel, a Balti-, az Égei- és a Fekete-tenger kikötői között teremt a régióból hiányzó észak–déli összeköttetést. A folyosó utolsó magyarországi eleme került a helyére azzal, hogy őszre teljes hosszban elkészült az M3-tól Miskolcon át a szlovák határig tartó M30. A borsodi megyeszékhely és Tornyosnémeti között megépült szakasszal Budapestről Kassára végig autópályán lehet közlekedni. A gyorsforgalmi út befejezésével Magyarország a teljes Via Carpatia kivitelezésének 2026-os határideje előtt öt évvel hiánytalanul elvégezte minden kapcsolódó feladatát. A korridor hazai szakasza az M30 után az M3 autópályán folytatódik, majd az M35-ön Debrecen felé kanyarodik, végül Berettyóújfalunál vált át az M4-re, Nagyvárad irányába.

Nyugati kapcsolat

Az M1 Hegyeshalomig tartó szakaszának kiépítésével 1996 óta működik az első ausztriai autópálya-kapcsolat. A nyugati szomszédokkal közös gyorsforgalmi összeköttetések száma három éven belül megháromszorozódhat. 2021-ben elkészült az M80 autóút Körmend–Rábafüzes szakasza. A határig vezető bő másfél kilométer forgalomba helyezésével be kell várni, hogy legkorábban 2024-ben a túloldalon megépüljön az S7. Abban az évben zárja majd le Magyarország az M85 monstre fejlesztéssorozatát is. Az autóút minden szakaszát 2010 után adták és adják át mintegy 138 kilométer hosszban, összesen közel 300 milliárd forint beruházási értékben. Sopron gyorsforgalmi bekötése tavaly decemberben megvalósult, nyártól a balfi, decembertől már a fertőrákosi csomópontig is használható az M85. A befejező szakasz kivitelezése folyamatban van.

Három megye kapcsolódik délen

A Viharsarok magas színvonalú közúti kapcsolatának kiépítése nem volt összefésülhető a gyakran indokolatlanul szűkmarkú Brüsszel támogatási kritériumaival. Így az M44 megvalósítását teljes egészében hazai forrás, a magyar költségvetés finanszírozza. 2021-ben az új Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek–Tiszakürt szakasz munkálatai értek célba. A fejlesztéssel az autóút már három megyét kapcsol össze, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik Bács-Kiskunba is. Tavaly tavasszal kezdődött meg és várhatóan 2024 elejéig tart a Szentkirályig tartó folytatás kivitelezése a kecskeméti visszakötéssel. Az M44 125 kilométeres főpályája és még majdnem 50 kilométernyi kapcsolódó közút összesen közel 400 milliárd forintból épül meg az évtized közepére.

– A gazdasági növekedésre alapozva, a magyar emberek munkájának köszönhetően képessé váltunk arra, hogy önerőből fejlesszük a közlekedési infrastruktúrát. A 2010-ben még kevesebb mint 1300 kilométeres hazai gyorsforgalmi hálózat összes hossza mára a kétezer kilométert közelíti.

Az elmúlt tizenegy évben átadott beruházásoknak köszönhetően már négysávos úton juthatunk el Egerbe, Salgótarjánba, Sopronba, Szolnokra, Szombathelyre és Veszprémbe is. Teljes értékűvé vált az autópálya-kapcsolat a magyar főváros és Pozsony között. 2010 előtt egy gyorsforgalmi út sem vezetett a román határig, Erdély felé, most már a harmadik előkészítése zajlik. 2019 óta minden évben száznál több kilométerrel gyarapítottuk az autópályák és autóutak összes hosszát. A fejlesztések sosem tapasztalt lendületét mutatja, hogy korábban mindössze két esztendőben történt ehhez fogható mértékű előrehaladás a sztrádafejlesztésekben – részletezte Schanda Tamás.

 

 

MNO - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó