Haláláig küzdött, hogy visszatérjen – 51 éve halt meg Rákosi Mátyás
Kevés gyűlöltebb ember akad széles e hazában Rákosi Mátyásnál, pedig ő még öreg korában is azt hitte, hogy a dolgozók széles tömegei rajonganak érte és várják haza a Szovjetunióból, ahová 1956 nyarán – úgymond – gyógykezelésre távozott. Noha rövid időre tervezte a távollétét, már sohasem jöhetett vissza. A hamvait tartalmazó urnát 1971-ben a Malév menetrend szerinti járatán egy kalapdobozba rejtve szállították Budapestre. Rákosi Mátyás 51 évvel ezelőtt adta vissza lelkét a Teremtőnek.
2022. február 5. 17:09

A világháború után Budapesten semmi sem történhetett Sztálin akarata nélkül. Moszkvában dőlt el, hogy Rákosi Mátyás Magyarországon hatalomra kerülhetett, hogy 1945 és 1956 között élet-halál ura lehetett, mint ahogyan azt is a Kreml urai döntötték el, hogy Rákosit a magyar elvtársai 1956-ban megbuktatják. Csakhogy sok víz folyt le a Dunán e két időpont között.

Rákosi Mátyás (Fotó: MTI/MAFIRT: Bass Tibor)

A bácskai Ada községben Rosenfeld József és Léderer Cecília hatodik gyermekeként született jó képességű ifjú az első világháborús orosz hadifogságban vált hithű kommunistává. Hazatérése után rögvest belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába.

Karrierje a Tanácsköztársaság röpke időszakában egészen a szociális termelés népbiztosi posztjáig repítette, s mivel frontharcosi múlttal is büszkélkedett, 1919 júliusában még a csendőrség, rendőrség, határőrség és pénzügyőrség szerepét átvevő Vörös Őrség parancsnoka is volt.

A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába menekült, ahol a karlsteini várban együtt raboskodott Kun Bélával és a többi internált magyar kommunistával. 1924-ben pártutasításra visszatért Magyarországra.

Vesztére tette, mert a hatóságok a következő évben elkapták és lázadás vádjával bíróság elé állították. A szegedi Csillagbörtönben töltötte büntetését.

A második perében felségsértés, lázadás, tettestársként 27 rendbeli gyilkosság, felbújtóként pedig 17 rendbeli gyilkosság volt ellene a vád – a többi apróság mellett, mint például valutaüzérkedés és pénzhamisítás.

Életfogytiglani börtönbüntetést kapott, ami akkor 15 évet jelentett. A börtönben jó sora volt, viszonylag szabadon mozoghatott, cellájában pártaktívát tartott és még azt is megtehette, hogy frakciózás vádjával kizárta a pártból azt a cellatársát, aki nem osztotta meg vele az uzsonnáját. Mivel a büntetését 1925-től számolták, 1940-ben szabadult, majd államközi megállapodás révén, a cári csapatok által 1849-ben zsákmányolt honvédzászlókért cserébe, a Szovjetunióba távozhatott.

Moszkvában a nemzetközi munkásmozgalom hőseként fogadták. A legnagyobb dicsőségben részesült: Sztálin elvtárs mellett integethetett a november 7-i Vörös téri felvonuláson. A Kremlben természetesen a Magyar Kommunista Párt vezetőjévé is kinevezték.

A Vörös Hadsereg tankjainak árnyékában úgy tért haza 1945 januárjában, hogy még Moszkvában volt, amikor már beválasztották a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.

Budapest, 1946. szeptember 28.: Rákosi Mátyás az MKP III. kongresszusa alkalmából a Hősök terén rendezett nagygyűlésen (Fotó: MTI/MAFIRT)

Sztálin leghűségesebb magyar tanítványának karrierje a diktatúra kiépülésével egyenes arányban ívelt felfelé egészen odáig, hogy 1949 és 1956 között Magyarország teljhatamú ura lett. Kultusza csúcsán nem volt olyan magyarországi közintézmény, ahol ne lógott volna a falon a kommunista „szentháromság”, vagyis Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak mosolygós, a távolba szikrázó szemekkel és optimista tekintettel néző arcképe. Hatvanadik születésnapja alkalmából, 1952-ben, „népünk bölcs vezéreként” és „Sztálin legjobb magyar tanítványaként” emlegették. Az óvodásoktól kezdődően minden magyarnak ki kellett venni a részét a nagy születésnapi ünneplésből. Felállva kellett tapsolni, ha valamilyen rendezvényen kiejtették a nevét, a dicsőítésére írt dalt pedig munkáskórusok zengték: „Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe, szórjunk rózsát Rákosi elvtárs elébe. Hadd járjon ő a rózsában bokáig, éljen, éljen a Rákosi elvtárs sokáig!”

És miközben a gazdaság romokban hevert, a börtönök és az internálótáborok zsúfolásig tömve voltak politikai elítéltekkel, túlórázott a hóhér a koncepciós perek halálos ítéletei miatt, Rákosi Mátyás a születésnapján az Operaházban megtartott díszünnepségen elmondott beszédét azzal a felkiáltással zárta, hogy „szabadság, elvtársak!”

Budapest, 1948. május 1.: Május elsejei felvonulás (Fotó: MTI/MAFIRT)

Nem csak felemelkedése, de bukása is Sztálinhoz köthető, lévén, hogy a szovjet diktátor 1953-as halála után Moszkvába rendelték, ahol Berija az egész magyar pártdelegáció előtt szégyenítette meg. Ordítozott vele. Kormányfői posztjáról Nagy Imre javára kénytelen volt lemondani, de a pártot továbbra is vezethette. Amikor azonban Moszkvában a vele ellenséges Beriját is letartóztatták, majd kivégezték, a szerencsecsillaga újra felragyogott. Folyamatos intrikáival el tudta érni, hogy 1955-ben Nagy Imre helyére bizalmasát, Hegedűs Andrást rakják. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. februári XX. Kongresszusa után azonban végképp megbukott, Hruscsov ugyanis ekkor hírdette meg a desztalinizációs új, politikai irányvonalat, amit a vörös csillagos birodalomban mindenhol és mindenkinek követnie kellett. Az elvtársak Budapesten is beálltak a sorba.

Szovjet verdiktre a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége július 18-án eltávolította első titkári tisztségéből, majd úgymond gyógykezelés céljából, Moszkvába utazott. A párt élén Gerő Ernő lett az utódja.

Noha az ’56-os forradalom és szabadságharc eltiprása után szovjet tankokkal hatalomra juttatott Kádár János aktívan kivette a részét Rákosi bűneiből, pártvezérként mégis kemény kézzel bánt elődjével és a személyi kultuszt az általa ellenforradalomnak nevezett októberi események egyik legfontosabb kiváltó okának nevezte.

Ennek megfelelően Kádár mindent megtett azért, hogy a főbűnösnek kikiáltott Rákosi Mátyás soha többé ne térhessen haza. Hruscsov pedig ebben partner volt, és a bukott diktátort Moszkvától egyre távolabbi helyekre száműzte.

Pedig Rákosi mindent megtett annak érdekében, hogy hazatérhessen. Levelek tucatjaival bombázta Hruscsovot és a szovjet vezetést. Valósággal könyörgött. Hiába.

A kegyvesztett diktátor először 1957 novemberében a szovjet fővárostól 1500 kilométer távolságra levő Krasznodarba került, de Rákosinak itt még viszonylag jó sorsa volt, mert a lakásában volt folyóvíz. Persze ez is hatalmas váltás a rózsadombi villájához képest.

A 60-as évek elején Kádár már úgy érezte, hogy szilárdan kézben tartja a szocialista Magyarországot. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy leszámoljon a belső ellenzékével, a „baloldali elhajlókkal”, vagyis a párt dogmatikus, rákosista tagjaival. A Központi Bizottság ennek megfelelően 1962-ben elítélte a személyi kultuszt és a koncepciós pereket. Valódi elszámoltatás mégsem történt, mindössze néhány látszatintézkedés, mint például az, hogy a Sztálin idejében a néphadsereget vezető Farkas Mihályt, valamint az államvédelmet irányító Péter Gábort letöltendő börtönbüntetésre ítélték, a személyi kultusz hazai fő ideológusát, Gerő Ernőt pedig kizárták a pártból.

Amikor aztán a Kádár János vezette MSZMP Rákosit is kizárta a pártból, a bukott diktátort Hruscsov utasítására a világ végére, a kirgizisztáni Tokmokba telepítették.

Itt már Sztálin legjobb magyar tanítványának lakásában nem hogy folyóvíz, de még angolvécé sem volt. A tűzifát is neki kellett behordania az udvarról, ha télen fűteni akart.

Egészsége megromlott. Moszkvát akkorra már a Hruscsovot megpuccsoló új első titkár, Brezsnyev uralta, aki 1967-ben Rákosinak nagylelkűen megengedte, hogy visszajöhessen a birodalom európai felére. A Gorjkij-járásban lévő Arzamaszban, a kirgizisztáni viszonyokhoz képest egy hajszállal jobb komfortfokozatú lakást kapott. Egy évvel később aztán beköltözhetett Gorkijba. Onnan pedig a városi kórházba.

Noha Kádár hallani sem akart róla, de az MSZMP keményvonalas kommunistái mégis hajlottak arra, hogy Rákosi hazatérjen. A Biszku Béla által vezetett csoport azzal a megkötéssel javasolta ezt a Központi Bizottságnak, hogy semmiféle politikai, közéleti, társadalmi szerepet nem játszhat. Tiszteséges nyugdíjat is adtak volna az addigra már megrogyott egészségű bukott diktátornak, aki ezt már nem élhette meg: 1971. február 5-én meghalt.

-----------------------------------

Rákosi Mátyás halálhírét 1971. február 6-án a magyar sajtó eldugva, a kishírek közé csempészve hozta. A Népszava például a Szombati mozaik című rovat mellékes információi közé biggyesztve értesítette olvasóit arról, hogy a két évtizeddel korábban még istenített diktátor meghalt. Ez volt a teljes szöveg: „Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének volt első titkára, aki gyógykezelés céljából a Szovjetunióban tartózkodott, ez év február 5-én Gorkij város megyei kórházában súlyos és hosszadalmas betegség után, életének 79. évében elhunyt.”

----------------------------------

Élte utolsó pillanatáig azt hitte, hogy Magyarországon az emberek változatlanul szeretik és visszavárják. A Farkasréti temetőben temették el. Urnafülkéjén csak ennyi áll: R. M. – és a születési és halálozási dátum.

Jezsó Ákos


 

 
hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Piliscsaba: Hazai nemzetiségek konyhaművészete
    A nemzetiségek példát jelentenek, mert őrzik a hagyományaikat, szokásaikat minden területen, a kultúrában és a konyaművészetben is, erősítik országunkat, társadalmunkat - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a szombaton kezdődött Magyarországi nemzetiségek szakácsművészeti bemutatóján és szüreti felvonulásán Piliscsabán.
  • Felsőpulyán a nemzetpolitikai eredményekről
    A nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton telefonon az MTI-nek.
  • Születésnapot ünnepelt a Lámpás'92 Alapítvány
    Közösen ünnepelte születésnapját szombaton a 30 éves Lámpás'92 Alapítvány és a 25 éves ÉTA Országos Szövetség Gödön a L'Art Fest keretében.
MTI Hírfelhasználó