A kommunizmus gyilkos eszme
A kommunizmus egy gyilkos eszme, megvalósítási kísérletei eddig mindig és mindenhol véres önkényuralomba torkolltak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján pénteken Budapesten.
2022. február 25. 20:57

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Nemzeti vértanúk emlékművénél Budapesten, a Vértanúk terén 2022. február 25-én. MTI/Soós Lajos

A kommunizmus egy gyilkos eszme, megvalósítási kísérletei eddig mindig és mindenhol véres önkényuralomba torkolltak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján pénteken Budapesten.

Kövér László a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Kisgazda Polgári Egyesület a Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésén azt mondta, napjainkban is terjednek és fertőznek "a kommunista vírus különféle mutánsai" a teljes nyugati világban.
   
A kommunizmusról nyugat-európai szellemi vírusként beszélt, amely német szellemi termékként született, majd 1848-ban A kommunista kiáltvány formájában Londonból érkezett.
   
Szerinte a mutánsok jellemzője mindig ugyanaz, bármilyen divatos jelszavak leple alatt is érkeznek: dühödt keresztényellenség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és az emberek anyagi kifosztására irányuló körmönfont és kíméletlen törekvés.
   
A kommunista eszme 21. századi hívei - nevezzék bárminek is önmagukat - ugyanazt akarják, mint a 20. századi elődeik: az államok felszámolását, a családok és a középosztály felbomlasztását és a magántulajdon megszüntetését - fogalmazott.
   
Kövér László közölte, ennek hívei azért akarják mindezt, mert totális és globális hatalmat akarnak maguknak, másoknak pedig totális és globális rabságot.
   
A politikus azt mondta, a nyugati világ gúzsba kötését célzó kommunista gyökerű, új, totális és globális hatalmi törekvéseknek a legfőbb akadályai a nemzeti államok, a férfi és a nő szeretetközösségén alapuló családok, a demokrácia társadalmi biztosítékát képező középosztályok és az emberek magántulajdona.
   
A házelnök szerint a magyarok csak akkor maradhatnak szabadok, ha a magyar állam független és cselekvőképes marad, ha a családok tovább gyarapodnak, ha a magyar emberek értékteremtő munkájának haszna elsősorban a magyar köz- és magántulajdont gyarapítja.
   
"Ha nemzeti középosztályunk és a társadalmi többség szavazataikkal meg tudják védeni demokratikus rendünket a kommunistákat és fasisztákat egyidejűleg képviselő és ezért egymással szövetkező politikai szélsőségektől" - mondta.
   
Szólt arról is, hogy az emlékezés mellett az a legnagyobb elégtétel, amit a kommunista múlt áldozatainak adni lehet, hogy "megőrizzük a magyar szabadságot a jövő nemzedékei számára".
   
Megemlékezett Kövér László az 1956-os sortüzek áldozatairól, valamint arról, hogyan érintette a határon túli magyarok életét a kommunizmus.
   
Nem feledhetjük el a szovjet Gulág munkatáboraiba hurcolt kárpátaljai magyarokat, a kommunista vérengzések áldozatául esett délvidéki magyarokat, az évtizedekig kollektív bűnösöknek bélyegzett felvidéki magyarokat, valamint a romániai kommunista diktatúra kiemelt célpontjaiként kezelt erdélyi magyarokat sem - mondta.
   
Kövér László szerint emlékezni kell a kommunista eszme nevében ítélet nélkül meggyilkoltakra, a vallatószobák falai között megkínzottakra, a kicsikart beismerő vallomásokra, a koncepciós perekben elítéltekre, az internálótáborokban éhezőkre, az elmegyógyintézetekben kényszergyógykezeltekre, a szétszakított családokra, az árván maradt gyermekekre, továbbá azokra is, akiktől egy élet munkájának gyümölcsét vették el, és tették őket földönfutóvá, akiknek derékba törték a pályáját, akik elől elrekesztették az előrejutás lehetőségét.
   
Felidézte Benkő Zoltánnak, a Recski Nemzeti Emlékpark Alapítvány egyik alapítójának életútját, akit a kommunisták azzal kínoztak a recski munkatáborban, hogy gúzsba kötötték.
   
Az Országgyűlés elnöke elmondta, Magyarország első kommunisták általi gúzsba kötése 1919-ben 133 napig, míg a második, 1947-től kezdve több mint negyven évig tartott. Értékelése szerint a magyar történelemben a kommunisták országlása mindkét alkalommal tragédiának bizonyult.
   
Magyarország 1990-ben a békés és demokratikus rendszerváltoztatás révén megszabadult a kommunista gúzsba kötöttségtől és további húsz évnek kellett eltelnie, míg Magyarország kigyógyult mindennek következményeiből is, azaz 2010-ben békés és demokratikus módon, a választópolgárok többségének akaratából lezárhatta a posztkommunizmus korszakát is - közölte.
   
Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés fideszes korelnöke elmondta, hogy amikor 1945 novemberében a kisgazdák megnyerték a választást, az az egész polgári társadalom igenmondása volt arra, hogy demokratikus Magyarországot és magyar jövőt szeretne. Hozzátette: amikor Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát "lefogták", a legkisebb falvakban is értették, hogy új világ, a bolsevizmus világa kezdődik, amelyben nem a demokratikus magyarországi pártok döntenek, hanem a külföldi hatalmak.
   
Ekkor elképzelhetetlen volt az, ami 12 éve valóság, hogy létrejön egy Magyarország, amit nemcsak egyszerűen kiírnak a térképre, hanem ha mond valamit, annak súlya van - mondta. Szerinte a következő hetek arról szólnak, lesz-e elég erő ahhoz, hogy ne engedjék szétrombolni az elmúlt 12 év eredményeit.
   
Kijelentette, a 20 éve létrejött politikai szövetségnek április 3-án nem csupán lehetőség, hanem kötelesség a győzelem.
   
A beszédeket követően a 2019-ben újraállított Nemzeti vértanúk emlékművénél a házelnök mellett koszorút helyezett el a többi között a Kisgazda Polgári Egyesület nevében Turi-Kovács Béla és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, továbbá Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.
   
A megemlékezésen több tucat budapesti diák vett részt, az online közvetítésbe pedig Kárpát-medencei középiskolák diákjai is bekapcsolódtak a tanórákon.
   
Február 25-e 2000 óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja, 1947-ben ezen napon hurcolták el Kovács Bélát a szovjetek hamis vádakkal.

mti
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó