A megmaradáshoz értékteremtő, erős közösségek kellenek
Ha meg akarunk maradni, akkor értékteremtő, erős közösségekre van szükség, településekre, ahol nem elfogy, hanem erősödik a magyar élet - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából a Rákóczi Szövetség Európa Hajón tartott megemlékezésén.
2022. április 12. 21:52

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján tartott megemlékezésen a budapesti Európa Hajón 2022. április 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Gulyás Gergely a felvidéki magyarok "lakosságcserének mondott kitelepítését" a második világháború harcait követő leszámolások, etnikai tisztogatások, kollektív büntetések igen fájdalmas fejezetének nevezte, amikor egy egész nemzetrészt csonkítottak meg és tettek minden jogalap nélkül földönfutóvá.

A tárcavezető megjegyezte: a magyarságnak azonban egyik legfontosabb képessége a megmaradás és az újrakezdés képessége.

A Trianon után eltelt időszak legfontosabb tanulsága, hogy a magyarság kultúrájának fontos eleme a megmaradás kultúrája - fogalmazott. Hozzátette: egy ember nem, de az "összekapaszkodásra képes", egymásra figyelő emberek közössége meg tud maradni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, illetve azoknak a felvidéki településeknek, amelyekben a magyarság lélekszáma emelkedett. Hozzátette: továbbra is számíthatnak a magyar kormányra.

Gulyás Gergely beszédében megemlékezett a kárpátaljai magyarokról is, akik közül az ukrajnai háború miatt sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket, vagy éppen ott maradtak, és rendkívüli nehézségekkel néznek szembe.

A mi feladatunk Közép-Európában az, hogy az egymás közötti együttműködést és a békét megőrizzük - jelentette ki.

Bádros Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok elnöke hangsúlyozta: a második világháborút követően sokan váltak a politikai erőszakkal végrehajtott kitelepítések áldozatává a Felvidéken, Magyarországra több mint 89 ezer embert költöztettek át.

Bárdos Gyula nehezményezte, hogy máig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, és semmiféle erkölcsi vagy anyagi kárpótlás nem történt azóta sem.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ismertette: a hivatalos szlovákiai adatok szerint tavaly szeptemberben 3654-en léptek a magyar iskolák első osztályaiba, ami 312 gyermekkel több, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a magyarok által lakott járásokban az összes iskolakezdőhöz viszonyítva ugyanebben az időszakban három százalékkal nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya, és 2010 óta nem csökken a magyar diákok abszolút száma és számaránya sem a Felvidéken.

A Rákóczi Szövetség elnökének tájékoztatása szerint a tavalyi szlovákiai népszámláláson 422 775-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, és további 34 089 ember egy másik nemzeti identitással együtt a magyart is megjelölte. Eszerint összesen 456 864-en vallották magukat magyarnak, tíz évvel korábban pedig 458 467 magyart számoltak össze - mondta.

Csáky Csongor kiemelte: a népszámlálás szerint 80 szlovákiai településen nőtt a magyarok száma és számaránya a tíz évvel korábbi adatokhoz képest.

Ezeknek a településeknek a vezetőit köszöntötte a Rákóczi Szövetség elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a rendezvényen.

Potápi: a határon túli magyarság hitet tett Magyarország mellett

Az április 3-ai választáson a határon túli magyarság hitet tett Magyarország, a magyar kormány és a folytatás mellett - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Dombóváron.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Felvidékről kitelepítettek emléknapján tartott megemlékezésen a Szent László parkban Dombóváron 2022. április 11-én. MTI/Varga György

Potápi Árpád János, aki a dombóvári választókerület megválasztott fideszes országgyűlési képviselője is, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján rendezett megemlékezésen hozzátette: a 12 éves nemzetegyesítés jól halad előre, a magyar nemzet itthon és a határon túl is úgy szavazott, hogy ezt a munkát folytatni kell.

Azt mondta, a Szlovákiában tavaly alakult Felvidéki Szövetség a magyar kormány stratégiai partnere.

"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük a szövetséget a közelgő megyei és országgyűlési választáson" - jelentette ki.

A Szent László parkban tartott rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a választáson a szlovákiai magyarság nem vehetett részt, mert a magyar állampolgárság felvételével elveszítenék a szlovák állampolgárságot. A határon túli magyarok közül regisztrált 456 ezer választó csaknem 70 százaléka küldte el levélszavazatát, nekik is köszönhető, hogy a Fidesz és a KDNP újra kormányt tud alakítani - jegyezte meg.

Az államtitkár felidézte: a felvidéki magyarság szervezett kitelepítése 1947. április 12-én kezdődött, de az elűzetés már előbb, 1944 és 1945 fordulóján kezdetét vette.

A felvidékieknek erőszakos úton kellett elhagyniuk szülőföldjüket, az áttelepítés úgy zajlott, mint egy háborús cselekmény, kényszer alkalmazásával - fogalmazott.

A magyaroknak a béke nem jelentett mást - folytatta -, mint erőszakot, megaláztatást, jogfosztást, kényszermunkát, emberek százezreinek elhurcolását, áttelepítését.

Emlékeztetett arra is, hogy a felvidéki magyarok kitelepítésével kezdődött a dél-szlovákai magyar etnikai tömb megbontása, ami 1949-ig zajlott a magyarságot kollektív bűnösnek kimondó Benes-dekrétumok alapján.

 A szlovák földalap 2020-as jelentése megerősíti azt, hogy a dekrétumok azóta is hatályban vannak, több esetben erre hivatkozva sajátítottak ki földeket - húzta alá.

Forró Krisztián, a Felvidéki Szövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, április 12. fájó emlék a felvidéki magyaroknak, akiknek tízezreit telepítették át Magyarországra. Hozzátette: amikor a kitelepítettek előtt fejet hajt, arra az 1800 völgységi németre is emlékezik, akit Bonyhádról és környékéről 1945 elejétől hurcoltak el a most lángokban álló Kelet-Ukrajnába, kényszermunkára.

"A kitelepítések borzalma összeköt minket, völgységi németeket és felvidéki magyarokat" - fogalmazott.

Azt mondta, a felvidéki magyarság talpra állt, azok, akik búcsút intettek a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő, csaknem százezer magyarnak, megőrizték szüleik, nagyszüleik nyelvét. "Nekik köszönhető, hogy nyolc évtizeddel a magyarságot páriává tévő Benes-dekrétumok után a Felvidéken magyarul beszélünk, álmodunk és imádkozunk" - emelte ki.

A politikus megjegyezte: a szövetség első komoly próbája idén ősszel a szlovákiai önkormányzati választás lesz.

A megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a parkban a Felvidékről kitelepített magyar családok emlékére 2019-ben a leszármazottak és dombóvári lakosok által állított kopjafát. Az emléknapon részt vettek a felvidéki Felsőszeliből érkezett diákok is.

A szlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten. 1947. április 12-étől 1949. június 5-éig több mint 76 ezer embert telepítettek át Magyarországra. 1947-ben és 1948-ban Baranya megye 116 településére 2728 család, 10 736 fő, Somogy megye 46 településére 1027 család, 3678 fő, Tolna megye 57 településére 2051 család, 8049 fő érkezett.

A kitelepítettek főleg Felsőszeli, Hidaskürt, Kislég, Nagyabony, Deáki, Diószeg, Magyarsók, Nádszerg, Negyed, Érsekújvár, Izsa, Keszegfalva, Nagyfödémes, Nemeskajal, Pered településről származtak.

Az országgyűlés 2012. december 7-ei határozatával április 12-ét emléknappá nyilvánította, amikor "a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról" emlékeznek meg.

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó