800 éves az Aranybulla
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára emlékeztek Székesfehérváron vasárnap.
2022. április 24. 21:59

II. András királyi aranypecsétje, amelyről a 31 pontból álló Aranybulla a nevét kapta, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2022. április 24-én. MTI/Vasvári Tamás

A székesfehérvári önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere együtt helyezett el koszorút az Aranybulla-emlékműnél.

Sulyok Tamás beszédében az Aranybulláról "mint történelmünk és alkotmányos önazonosságunk meghatározó ereklyéjéről" szólt.

Az Aranybulla monumentális emlékműve a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 2022. április 24-én, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették. MTI/Vasvári Tamás

Varga Zs. András előadásában úgy fogalmazott: "az Aranybulla történeti alkotmányunk vívmányai közé tartozik: nemcsak történeti ereklye, hanem ma is az Alaptörvény érvényes és kötelező értelmezési forrása".

Cser-Palkovics András azt emelte ki, hogy Székesfehérvár "az ország történelmi fővárosaként és a kortörténeti dokumentum egykori kiadásának helyszíneként", emlékévet hirdetett 2022-re - olvasható az önkormányzati közleményben.

Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.

Ma 800 éves az Aranybulla. Az okiratot II. András király adta ki 1222. április 24-én. Ez a dokumentum lett a rendi állam jogrendszerének alapja, 31 pontban foglalta össze a nemesek jogait és a király kötelezettségeit. Az Aranybulla, majd annak utóélete a magyar alkotmányfejlődésnek és a parlamentarizmus kialakulásának az egyik alappillére, hatása évszázadokon át meghatározó volt.

 
Az Aranybulla monumentális emlékműve a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 2022. április 24-én, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették. MTI/Vasvári Tamás
 

Nevét a rajta függő hitelesítő királyi pecsétről, az Aranybulláról kapta. Az Aranybulla védte a magántulajdont, rendelkezett a nemesi adómentességről, a szabad emberek bíróhoz való jogáról, és engedélyezte a fellépést a törvényeket meg nem tartó uralkodóval szemben.

Az Aranybulla monumentális emlékműve a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 2022. április 24-én, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették. MTI/Vasvári Tamás

II. András királyi aranypecsétjének másolata az Aranybulla monumentális emlékművön a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 2022. április 24-én. MTI/Vasvári Tamás

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Orbán: Az egész kontinenst háborús infláció sújtja
    Az egész kontinenst háborús infláció sújtja - jelentette ki Orbán Viktor a DK-s Kálmán Olga kérdésére válaszolva, részletezve, hogy melyik államban mekkora a pénzromlás.
  • Ezért bukta el az ellenzék a vasárnapi időközi választásokat
    Bár időközi választásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a hétvégi eredmények figyelmezető jelek lehetnek a baloldal számára. Mráz Ágoston Sámuel szerint például azt támasztják alá, hogy a Fidesz nem esélytelen Budapesten, míg Nagy Attila Tibor úgy véli, ha minden így marad, számos ellenzéki polgármester és önkormányzati képviselő már most elkezdhet aggódni a követező önkormányzati választások kimenetele miatt.
  • A magyar vármegye hagyománya és jövője
    A királyi vármegye Szent István kora óta a magyar közigazgatás alapvető közigazgatási egysége volt.
MTI Hírfelhasználó