Comenius, Szun-ce, Petőfi az Aracsban
Comenius a XVII. században Magyarország függetlenedését szorgalmazta a Habsburg-háztól, de ugyanakkor csalódottságának adott hangot más nyugati uralkodókkal, birodalmakkal szemben, így mintegy megfogalmazva a harmadik – magyar – út fontosságát – tisztázza Bata János.
2022. április 26. 08:48

„Ordas erők vesznek körbe bennünket itt, Európában” – idézi a 92 éves korában elhunyt Molnár V. József néprajzkutatót az Aracs tavaszi száma. A délvidéki magyarság közéleti folyóiratának főszerkesztőjét, az Európa-érmes Bata Jánost kérdezte a Gondola.

– Főszerkesztő úr, lapjában Csámpai Ottó felföldi szociológus, a Szent György Lovagrend tagja a XVII. századi morva tudósról, Comeniusról ír. „A földkerekség egyik nemzetéről sem lehet semmi olyan dicsőt elmondani, amit a legnagyobb mértékben szeretnék elmondani Rólad, kedves Magyarországom” – fogalmazott Gentis felicitas című művében a világhírű pedagógus. Miért kell felidéznünk, hogy az akkori sárospataki tanár már figyelmeztetett azokra a csapdákra, amelyek bő másfél évszázaddal később Trianonhoz vezettek?

– Főképp azért, amiért közel másfél évtizeddel ezelőtt Molnár V. József néplélek-kutató a bennünket körül vevő ordas erőkről beszélt. Ezek az erők itt vannak, körülvesznek bennünket. Itt vannak évszázadok óta, folyamatosan, itt a mindennapjainkban. Valahol azért mégis fölfoghatatlan és megérthetetlen az a permanens gyűlölet, ami hol jobban, hol kevésbé, hol halkabban, hol hangosabban irányul felénk. Ha csak arra gondolunk, nekünk soha nem voltak gyarmataink, rabszolgákat nem tartottunk, nem hurcoltunk el szülőföldjükről embereket csak azért, hogy nekünk szolgáljanak, népeket nem irtottunk ki, de még csak nem is törekedtünk erre, a nálunk menedéket kérőket befogadtuk, gyakran erőnkön fölül is védelmeztünk és támogattunk másokat, és mégis… Comenius a XVII. században Magyarország függetlenedését szorgalmazta a Habsburg-háztól, de ugyanakkor csalódottságának adott hangot más nyugati uralkodókkal, birodalmakkal szemben, így mintegy megfogalmazva a harmadik – magyar – út fontosságát.

Szun-ce 2500 éve élt kínai hadvezért idézi a lapnak adott interjújában Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke: „Nehéz terepen ne állj meg, folytasd az utat; bekerített terepen dolgozz ki stratégiát; halálos terepen harcolj.” Ám Szun-ce azt is mondta: „Tiltsd meg a jóslást, a jelek magyarázatát, vesd el a babonás kételyeket.” Miért kell mindig a saját fejünkkel gondolkozni?

– Azért, mert már számtalanszor bebizonyosodott: másokra nem számíthatunk, legalább is azokra nem, akikre az utóbbi évszázadokban számítottunk! Hogy csak a legismertebb történeteket említsem: hol maradt Róma segítsége a törökök ellen vívott harcban, hol a nyugat támogatása 1848-49-ben? Hány emberi élet megmaradhatott volna, ha a Szabad Európa Rádió 56-ban nem hazudja azt, hogy az amerikai segítség már útban van, csak tartsanak ki a pesti forradalmárok? Trianonban kik döntöttek sorsunkról? – Azok, akikben előtte is, utána is megbíztunk. Mit tettek mai szövetségeseink velünk az első, majd a második világháborúban, és mit hallunk a kommunizmus formai bukása óta? (Azért mondom formainak, mert az eszméik velünk élnek, csupán a XXI. század követelményeihez igazították azokat.) Szerintük még mindig mi vagyunk a „fekély” Európa testén, Hitler helyett most éppen Putyin utolsó „csatlósa.”

„A koponya alapján fáraók arcvonásait tudják rekonstruálni. A Petőfinek tulajdonított koponya megvan, könnyedén fel lehetne rá építeni az arcot” – írja A Petőfi-bicentenárium remélhetőleg igaz válaszra készteti a tudományt! című tanulmányában Dalmay Árpád műfordító, a Szent György Lovagrend tagja. Mennyire jó, hogy egy elemi tudományos igény teljesítéséhez az Aracs című, az államhatáron túl megjelenő lapnak kell cikket közölnie?

– Az Aracs tekintetében mindenképpen jó, hiszen ez azt bizonyítja, munkánk eredményes: nem csak a szellem trianoni határait sikerült lebontanunk, hanem a közéleti feladatunknak eleget téve, tudományos tematikájú írásokat is megosztunk olvasóinkkal. Tovább fűzve ezt a gondolatsort: a délvidéki magyarság közéleti folyóirata az egyetemes magyarság közéleti folyóirata is, amelyben a legkiválóbb gondolkodóink vannak jelen folyamatosan immáron több mint két évtizede.

Magyar Szó Online - Mellékletek - Kilátó - A küzdelmek is megjelennek az  alkotó ember munkájában

Bata János – magyarszo.rs

Természetesen értem a kérdés mögött meghúzódó szomorú tényt, miszerint egy olyan, valóban csak tudományos kérdésként kezelendő, a korszerű tudományos eszközök birtokában, megfelelő szakemberek számára gyerekjátéknak tűnő vizsgálatot mind a mai napig nem lehet elvégezni Magyarországon, amely kétséget kizáróan megállapítaná, a Barguzinban talált csontok Petőfi Sándor csontjai-e, vagy sem? Biztosan vannak a titkoknak tudói, akik választ tudnának adni kérdésünkre, vajon mi akadályozza egy régen holt költő földi maradványainak beazonosítását, vagy az erre fölépített elmélet cáfolatát? És milyen erők működnek a mélyben, hogy erről a senki ellen nem irányuló, tudományos kérdésről miért nem lehet a magyarországi sajtóban olvasni?

Molnár Pál
 

gondola
MTI Hírfelhasználó