Mi vár Magyarországra a jogállamisági mechanizmus élesítése után?
A hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott, ezért kellett egy hatékonyabb eszköz Brüsszel kezébe – véli az Alapjogokért Központ. Kovács István stratégiai igazgató szerint a helyreállítási alapból származó pénzek rövid időn belül megérkezhetnek Magyarországra.
2022. április 28. 21:50

Kovács István és Kovács Attila. Fotó: Bach Máté

Jelenleg is megvannak a jogi eszközök az uniós költségvetés vagy az európai értékek védelmére – hívta fel a figyelmet Kovács Attila az Alapjogokért Központ mai workshopján, melynek témája a tegnap elindított uniós jogállamisági mechanizmus volt. Az intézet projektvezetője szerint a hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott. – Ezért kellett egy hatékonyabb eszköz a bizottság kezébe – magyarázta Kovács Attila. 

Elmondta, hogy éves jogállamisági jelentéseket már korábban publikált a bizottság, várhatóan ezekre fognak visszamutatni majd a most élesített eljárás során. Ezekben a dokumentumokban a már jól ismert szervezetek – Amnesty International, Transparency International és különböző korrupciókutató szervezetek – véleményére hivatkoznak.

Hivatkozási alapot kreálnak, majd ezek alapján állítanak pellengérre tagállamokat – jelentette ki Kovács Attila. 

Korrupciós vádak

Mint mondta, nincs olyan korrupciós mutató ma az EU-ban, amelyben Magyarország az utolsó helyen lenne. – Ha pedig ez így van, akkor miért minket állítanak pellengérre? – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ munkatársa. Szerinte azért, mert kettős mércét alkalmaz a bizottság.

Felháborító, hogy amikor Magyarország az ukrán háború humanitárius terheinek jelentős részét viseli, eddig segítettünk több mint 600 ezer emberen, akkor támad hátba minket az unió – mondta Kovács Attila.

Az eljárás kifutásáról azt mondta, hogy a kormány válaszolni fog a tegnap megkapott levélre. A bizottság elfogadhatja a válaszokat, vagy fenntartja kritikai észrevételeit. Ha utóbbi történik meg, akkor az Európai Tanács részére fogalmaznak meg javaslatot büntető, pénzügyi szankciókkal.

– Ezt a javaslatot még véleményezheti a magyar kormány, majd várhatóan ez után megküldik az Európai Tanácsnak – vetítette előre Kovács Attila. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak joga van újra az Európai Bírósághoz fordulnia, döntést kérhet arról, hogy a bizottság által javasolt büntetés arányos-e a tagállam által okozott sérelemmel.

Már csak minősített többség kell

A tanács ezután minősített többséggel dönt, Kovács Attila szerint ez a lényeg, mert a hetes cikkely szerinti eljáráshoz abszolút többség kellett volna. A szakember szerint 9-10 hónap múlva dőlhet el, hogy végül megbüntetik-e hazánkat. 

– A bizottság mindent meg fog tenni ezért, mert így erősnek tűnhet majd a tagállamok előtt – vélekedett.

Szerinte a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. – Az ottani balliberális többség és a magyar ellenzék képviselői is mindent megtesznek azért, hogy hazánkat megbüntessék – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ projektvezetője. 

Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan. 

– A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok – ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá. Szerinte elhúzódó jogi vita, csűrés-csavarás várható, ami gumicsontként fog szolgálni az európai közvélemény számára.

Fotó: Alapjogokért Központ / Facebook

 

Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Magyarország ellen megrekedt hetes cikkely szerinti eljárás Lengyelország esetében még végződhet szankcionálással is. 

– A lengyelek nyakán eddig is ott volt a kés, a mi halántékunkhoz most viszont egy automata fegyvert szorítottak – szemléltette a kialakult helyzetet Kovács István. 

Az Alapjogokért Központban is érzékelik, hogy a jogállamisági problémákat most a lengyelek esetében háttérbe szorítja a háborúellenes retorika, de az EU vezetése nem annyira oroszellenes, mint ahogyan mutatni próbálja magát. – Saját szankcióit is kijátssza, például az orosz gázért rubelben való fizetés esetén – hívta fel a figyelmet a stratégiai igazgató. 

Egységet kellene mutatni

Kovács István szerint azt is fontos vizsgálni, hogy miért most élesítették az eljárást. Véleménye szerint egyértelműsíthető, hogy megvárták vele az április 3-i választások végeredményét. – Tudjuk, hogy a bizottság legfőbb problémája a gyermekvédelmi törvény, aminek csak a legvitásabb pontjait bocsátotta népszavazásra a kormány. Ezzel együtt többen szavaztak a gyermekek védelmére, mint ahányan Magyarország uniós csatlakozására annak idején, ezt kétségbe vonni antidemokratikus – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. 

Mint mondta, a helyreállítási alap pénzeit immáron nem tarthatja vissza tovább az Európai Unió, így az abból nekünk járó hétmilliárd euró hamarosan megérkezhet a magyar gazdaságba.

– Kellett azonban egy új politikai zsarolásra alkalmas eszköz a bizottság kezébe, ezért lehetett szükség a jogállamisági mechanizmusra – vélekedett Kovács István. 

Azt is elmondta, hogy Európa 2008 óta sorozatos válságokat él át, most pedig, hogy az unió közvetlen szomszédságában háború tört ki, az EU-nak egységesnek kellene lennie. 

– Oroszország előző fegyveres konfliktusánál, a Krím annektálásakor már megmutatkozott, hogy az EU mennyire gyenge, képviselőjét meg se hívták a konfliktust lezáró tárgyalásokra – emlékeztetett Kovács István. 

– Amikor egységesnek kellene lennie Európának, erőt kellene felmutatnia, akkor egy ilyen lépés politikai megosztottságot szül – mutatott rá a stratégiai igazgató.

--------------------------------

Deli Andor: Az Európai Bizottság eljárása Magyarországgal szemben a nyomásgyakorlásról és a büntetésről szól

Az Európai Bizottság a jogállamisági feltételrendszer keretében szerdán indított eljárásával az április 3-án nagy többséggel megválasztott magyar kormányt akarja nyomás alá helyezni, valamint látványosan meg akarja büntetni azokat, akik még mernek Európában konzervatív nemzetben gondolkodni – jelentette ki Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője Brüsszelben csütörtökön.

Az Európai Bizottság szerdán felhatalmazta Johannes Hahn költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztost, hogy írásbeli értesítést küldjön Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról. Hahn Twitter-üzenetben közölte: az Európai Bizottság el is küldte „első értesítését” az általános feltételességi mechanizmus rendelete alapján Magyarországnak.

Deli Andor, az Európai Parlamentben magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az eljárás indítását nehéz megérteni, jogilag és gyakorlati szempontból is különös, ugyanis az uniós intézmények olyan pénzek elvételéről beszélnek, amelyeket még nem kapott meg Magyarország.

Így van ez a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásaival és az új többéves költségvetés programjaival is – emlékeztetett.

Az uniós bizottság eljárásának megindítását követően csütörtökön, zárt ajtók mögött, a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott együttes ülést az Európai Parlamentben az EP gazdasági és monetáris bizottsága és a költségvetésért felelős bizottsága az Európai Bizottság képviselőjének részvételével.

Az ülésen részt vett Deli Andor, aki a megbeszélésen elmondott felszólalásában – az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint – hangsúlyozta: az eljárás okai között van, hogy a háborús és gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben is vannak olyanok, akik szándékosan szeretnék gyengíteni Európa egységét és erejét.

Az Európai Unió csak olyan erős tud lenni, amilyen erősek a tagállamai – mondta.

Magyarország gyengítése egyúttal egész Európa szándékos gyengítését is jelenti – jelentette ki. A Magyarországnak még ki nem fizetett uniós források megvonásával kapcsolatban Deli Andor kiemelte: „mindez az egész eljárás abszurditását mutatja”.

Ennek ellenére a magyar kormány nyitott marad a további tárgyalásokra, hogy megoldásokat találjon a felvetett aggályokra – közölte. „Magyarország azonban két ponton soha nem fog engedni: kimaradunk a háborúból és megvédjük gyermekeinket” – tette hozzá a fideszes képviselő.

(MTI)

MNO
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Orbán: Az egész kontinenst háborús infláció sújtja
    Az egész kontinenst háborús infláció sújtja - jelentette ki Orbán Viktor a DK-s Kálmán Olga kérdésére válaszolva, részletezve, hogy melyik államban mekkora a pénzromlás.
  • Ezért bukta el az ellenzék a vasárnapi időközi választásokat
    Bár időközi választásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a hétvégi eredmények figyelmezető jelek lehetnek a baloldal számára. Mráz Ágoston Sámuel szerint például azt támasztják alá, hogy a Fidesz nem esélytelen Budapesten, míg Nagy Attila Tibor úgy véli, ha minden így marad, számos ellenzéki polgármester és önkormányzati képviselő már most elkezdhet aggódni a követező önkormányzati választások kimenetele miatt.
  • A magyar vármegye hagyománya és jövője
    A királyi vármegye Szent István kora óta a magyar közigazgatás alapvető közigazgatási egysége volt.
MTI Hírfelhasználó