Éveken keresztül a városvezetés rovására kampányolt Karácsony
Karácsony Gergely országos politikai ambíciója erősen rányomta bélyegét a városvezetői tevékenységére. Ez a főpolgármester miniszterelnöki kampányában volt a leglátványosabb, amikor Karácsony napjainak a jelentős részét a facebookos bejelentkezések, a médiaszereplések, valamint a különböző figyelemfelkeltő akciók töltötték ki a főváros ügyeinek intézése helyett. A Mediaworks Hírcentruma sorozatának első része.
2022. május 18. 10:07

(Fotó: Havran Zoltán)

A politikai kalandorság iskolapéldája Karácsony Gergely közéleti pályafutása: pillanatnyi érdekeinek megfelelően váltott pártot, de más esetben is habozás nélkül cserben hagyta a szövetségeseit, ha úgy gondolta, azzal jár jobban. Főpolgármesteri ciklusának alig harmada telt le, s máris az országos politika felé kezdett kacsingatni, tavaly a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének pozíciójára pályázott.

Bár utóbbi megméretésben visszalépett Márki-Zay Péter javára, azt kilobbizta, hogy rajta legyen a szivárványkoalíció közös listáján, hogy a fővárosból a parlamentbe katapultálhasson, ha esetleg fogyna körülötte a levegő a vegyes megítélésű városvezetői tevékenysége miatt.

A kampányolás jelentős mennyiségű időt és energiát vont el a főpolgármesteri teendőktől, amelyeket Karácsony láthatóan nem sok fenntartással hanyagolt az egyéb ambíciói kedvéért. A főpolgármester facebookos bejelentkezései is nemegyszer kellően árulkodtak a munkához való viszonyáról. Többször jelent meg délelőtt 10 óra körül úgy, hogy láthatóan nemrég ébredt fel, s csak azután időzítette korábbra a bejelentkezéseit, hogy Deák Dániel elemző felhívta a figyelmét arra: a késői kelés nem fest túl jó képet Budapest első emberének munkamoráljáról.

Amikor autóból, az országjáró kampányútjáról jelentkezett be, az derült ki, hogy az ilyen napokon gyakorlatilag arra sem marad ideje, hogy bemenjen a Főpolgármesteri Hivatalba. Ironikus, hogy amikor Karácsony azt bizonygatta, rendesen dolgozik a Városházán, elszólta magát, hogy déltájban szokott bejárni a hivatalába.

Sok időt és pénzt vihettek el Karácsony Gergely olyan kezdeményezései is, mint a 99 Mozgalom. A balliberális oldallal szimpatizáló több hírességet is rábeszéltek, hogy támogassák a valós tevékenységet felmutatni nem tudó, szinte csak a nevében létező alakulatot, s Karácsony is elég sokat haknizott e „mozgalommal” a baráti médiában. A Szabad Városok Szövetsége (SZVSZ) is a 99 Mozgalomhoz hasonló utat járt be, csak míg utóbbi a baloldali előválasztás – és Karácsony visszalépése – után került a süllyesztőbe, az SZVSZ ennél is jóval korábban. Addig is több – feltehetően nem kevés pénzt felemésztő – eseményt szerveztek, ahová külföldi nagyvárosok polgármestereit is meghívták, és jobb híján különböző szándéknyilatkozatokat írtak alá.

Karácsony kezdetben azzal dicsekedett, hogy többtucatnyi település polgármestere csatlakozott az SZVSZ-hez, ám néhány közös sajtótájékoztató után a megyei jogú városok baloldali vezetői már eltünedeztek a közös eseményekről, ezt követően pedig már nem is szerveztek ilyen összejöveteleket. Az esetleges anyagi előnyöket is jelentő lobbizást ennél komolyabban vette Karácsony: Jávor Benedeket nevezte ki Budapest brüsszeli irodájának élére, ahol egykori párttársa Magyarország kontójára – közpénzből – kilincsel többletforrásokért.

A Párbeszéd – amelynek még Karácsony a társelnöke, bár jelezte, hogy nem indul újra a posztért – különböző akciói sem kevés pénzt vihettek el. Így például amikor az általános alapjövedelem bevezetése volt a mikropárt fő kampányígérete, nagyobb furgonokkal járták a fővárost, és kivetítőkön, valamint hangosbemondókon hirdették, hogy munkavégzés nélkül is adnának mindenkinek havi százezer forintot.

Lapunk kérdésére, hogy például ezeket a haknikat miből fizették, a Karácsony-párt sajtója nem adott választ, mint ahogy jellemzően az egyéb megkereséseinkre sem szoktak reagálni.

Itt azt is fontos megjegyezni, hogy Karácsony Gergely a főpolgármesteri tevékenységéről sem tájékoztatja a nyilvánosságot. Míg Tarlós István hivatali ideje alatt heti rendszerességgel tartott úgynevezett Budapestinfót, addig Karácsony ritkán hirdet sajtóeseményt. Ha pedig igen, akkor előfordult, hogy a tájékoztatók pontos helyét nem árulta el, és jellemzően egyetlen kérdés feltevésére ad csak lehetőséget különböző elfoglaltságaira hivatkozva.

 

 

MNO - Mediaworks Hírcentrum
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó